Szerelmi vallomás és tragédia, egy fájdalomtól sújtott apa és férj panaszát hirdeti: Tízhavi legboldogabb házasságának legszebb álmaival hőn szeretett nőm, Hizsa Józsefné 1886. 8. 5. – 1910. 9. 10. és fia, József 1910. 9. 2. – 1910. 9. 7.” Az anya boldog volt, életet adott, belehalt, a fiú egy hét múlva követte az anyját.
Hlavacsek Ágoston, orvos-doktor, szakolczai nyitramegyei származású. Czikkei a Magyarhoni Természetbúvárban (1857. Tünemények az állatországból. Első megjelenés Lőcse vidékén 1856-56., Rovatos átnézete az 1853, 1855 és 1856-iki növényfejlődésnek Lőcse vidékén. Időjárástani észleletek, Visszapillantás az 1856. meteorologiai év Iefolyására Lőcsén, A hüllők, madarak és rovarok első jelenése Lőcsén 1857-ben). Munkája: Coffea. Specimen inaug. medica. Budae, 1839.)
Hlavacsek Mihály 1803. július 17-én született Szakolcán. Az evangélikus líceum elvégzése után jogot tanult a pozsonyi Királyi Akadémián, teológiát Halléban, matematikát és fizikát Göttingenben. Tanított Debrecenben, Lőcsén és Eperjesen, ahol 1854-74 között az evangélikus kollégium rektora volt. Már Pozsonyban, líceumi tanulmányai alatt elnöke lett a Szlovák Nyelvi és Irodalmi Társaságnak. Ezt a társaságot Lőcsén is...
Hodrusbánya a Garam völgyéből, Zsarnócáról Selmecbánya felé vezető úton van. A völgyben eredetileg bányaaknák és bányásztelepek voltak Hodrus és Hámor néven, melyek Selmecbányához tartoztak. A 14. században önálló községekké váltak, de csak a 19. században egyesítették Hodrusbánya néven. A Szent Miklós-templom a 14. században épült Althadel bányaaknája fölött. A gótikus típusú templom szentélye sokszög záródású....
A várhegy alatti utcában áll egy 16. századi épület, melyet a városi hóhér házaként emlegetnek, és amely a 17. században volt az ítéletvégrehajtás emberének lakása. A földszinti helységekben kínzókamrát és fogdát rendeztek be. A műemléki védettség alatt álló épületben ma kiállítás látható.
*1892. február 2 – † 1940. december 31., élt 48 évet. Kereszteltek könyve, Illésháza 1878–1896 Inv. č. 784 (66 oldal) 50-ik oldal 5. s.sz. Született: Ignácz 1892. január 31-én. Keresztelve: február 1-én. Törvénytelen. Anyja neve: Marton Mária – hajadon, Marton Mihály és Csenkey Franciska leánya r.k. Illésháza – Sorják. Keresztszülők: Csenkey Franciska, Marton Mihály özvegye...
1950. február 18. Illésháza, † 1996. július 27. Komárom / temetési helye: Illésháza / színész, színházigazgató, rendező. Pozsonyban érettségizett 1967-ben. 1973-ban színészi oklevelet szerzett Budapesten, majd a komáromi Magyar Területi Színház tagja lett (1981-től művészeti vezető). Az 1990-es évek elején, Beke Sándor igazgatása idején, kapcsolata a színházzal lazábbá vált, vállalkozásba kezdett, ám egy-egy szerepre ezután...
Rozsnyón 2002-ig semmi sem emlékeztetett arra, hogy a városban valamikor zsidók éltek. A városvezetés az 1970-es években még a zsidó temetőt is felszámolta, s az eredetileg onnan elszállított síremlékeknek is fokozatosan nyoma veszett. A városban többszöri próbálkozás után csak 2002-ben sikerült elérni, hogy egy fémből öntött kisméretű kétnyelvű emléktáblát helyezzenek el a rozsnyói holokauszt áldozatainak...
Abban, hogy 2005-ben egy méltó emlékművet avathattak fel Rozsnyón, nagy része volt két túlélő – a ma is Rozsnyón élő Ehrenfeld Tibor és a várost 1968-ban elhagyó Strausz Sándor –, és Kardos László helytörténész fáradozásának. A város köztemetőjében felállított, a Tórát szimbolizáló emlékművön a következő sorok olvashatók: „Emlékül Rozsnyó város azon zsidó vallású polgárainak, akik...
Nagysalló hölvényi településrészén található református harangtorony 1930-ban épült. Az épület jobb oldali falán az 1. világháborúban elesett hölvényi lakosok emléktáblája látható, amely szintén 1930-ban készült. Vida János tanító javaslatára 1930-ban felépült a harangláb, melyben a 135 kg súlyú „Béke” nevet viselő harang kapott helyet, 1914-18-as háború hősi halottainak az emlékére. A harangszentelés 1930. november 22-én...
„A lebontott harangtorony előtti részen, a fő téren, homokkő-kereszt áll öntöttvas polikrómozott korpusszal, amelyet Isten dicsőségére állíttattak… Talapzatán nyíllal átlőtt szívet és létrát ábrázoló domborművek vannak.”
Az emlékmű felállítását a millecentenárium évében akkor tűzte ki célul a Csemadok szervezet, amikor a Mečiar kormány működött, és tiltotta a hasonló jellegű emlékjelek létrejöttét. Ezért nem merte a község sem felvállalni, hogy a település más területére kerüljön. Ez ügyben sok-sok vita után, Dániel Zoltán akkori elnök sok-sok ügyködése folytán sikerült az akkori helyi plébános...
1996-ban a az akkori három magyar parlamenti párt járási vezetőségei úgy határoztak, hogy a honfoglalás 1100. évfordulója emlékére Perse községben, ahol a Bérc és Bórszeg nevű dűlőkben honfoglaláskor sírokat tártak fel, emlékjelet, kopjafát állítanak az itteni magyarság 1100 éves folyamatos jelenléte, a nemzethez, szülőföldhöz való hűsége jelképeként. A kopjafa elkészítésével Nagyferenc Katalin rimaszombati fafaragó képzőművészt...
A település neve az egyik honfoglaló törzs nevét őrzi; ez utal arra is, hogy Szent István korában keletkezett, amikor a nagy áttelepítések történtek. Első okleveles említése 1135-ből való, ekkor a bozóki premontrei apátság birtokába került. Később az esztergomi érsekség birtoka lett, s maradt egészen az újkorig.. Mai temploma a 13. században épült, román stílusban....
A település Hont vármegye megalakulásakor már létezett, erre utal neve, mely a honfoglalás után a megszállt területek védelmére rendelt kabar törzsek egyikének nevét viseli. A falu a 13. század második feléig királyi birtok volt. Később több nemesi család birtokolta: a Varsányiak, a Simonyiak, a Jánokyak. Kőből épített templomát már a 12. században említik. A korai...
A hontvarsányi Árpád-kori műemléktemplom a 12. század közepén épült román stílusban. 1655-óta a hontvarsányi református gyülekezet temploma. A 19. század elején részben leégett, de 1835-ben újjáépítették. 1932-ben és 1956-ban megtörtént a templom részleges külső és belső restaurálása. 2016-ban a Rómer Flóris Terv keretein belül, a Teleki László Alapítvány lebonyolításában elkészült a zsindely héjazat kezelése, javítása...
A nyitrai 14. honvéd gyalogezred hősi halált halt katonáinak emlékére állítandó szoborpályázatot Finta Sándor nyerte meg. A gipszmintákat már 1916-ban elkészítette, az első változaton a halott honvéd hátrahanyatló fején sapka van, a másikon már nincs, és Jézusnak a katonát tartó keze is drámaibb hangsúlyt kapott a kompozícióban. Finta nemcsak szobrai gondos kivitelezésére figyelt, hanem azt...
Rigele Alajos munkája a II. szektor délnyugati oldalán található. A domborművön a fiatalon elhunyt lányt Jézus veszi magához. A relief ábrázolta képen szülei búcsúznak tőle. Édesanyja még a kezét fogja, mellette az apa áll magába roskadva.
A családi sírok első sírjában a világháború után, 1919-ben a hazáért meghalt Horváth Vilmos egészségügyi katona nyugszik, a másik sírban az édesanya Horváth Ilona állít emléket a háborúban meghalt fiának.
Poprád folyó mellett fekvő Nagyőr községet már 1256-ban megerősített helyként említik. Itt állt az egyik legészakabban fekvő Árpádkori gyepűvár, a település neve is utal rá. A falu első tulajdonosa, a Sziléziából idetelepült Warkotsch család gótikus várat épített itt. A XIV. században Károly Róbert a Berzeviczyeknek adományozta. A mohácsi csata után a települést grádeci Horváth-Stansith Márk...
A kultúrház parkjában látható az I. és II. világháború áldozatainak emlékműve, amelyet 1995-ben az ipolysági L. Burík épített. Az emlékmű lépcsőzetes kiképzésű, oldalsó toldalékrészekkel, a reá helyezett emléktáblára rá vannak vésve az I. világháború 4 áldozatának és a II. világháború 8 áldozatának nevei.
Az első világháború sok helybeli lelkében hagyott szomorú emléket. A harctereken elhunyt 46 honvédnek 1938-ban emlékszobrot állítottak. A második világháború 33 áldozatának névsorát megörökítő emléktáblával 1972. november 1-jén egészítették ki az emlékművet. Az Érsekújvár és Vidéke című lapban az első Csehszlovák Köztársaság idején interjút közöltek egy mára már elfelejtett érsekújvári szobrásszal, Klinda Kálmánnal, aki éppen...
2010. május 8-án avatták fel az I. és II. világháború helyi áldozatainak emlékművét, hatvanöt évvel a nagy világégést lezáró napon. A templomkertben felállított emlékműre hatvannégy hős katona neve került, akik hazájukért, földjükért, családjukért áldozták életüket. Varga B. Kálmán nyergesújfalui szobrászművész alkotásán jelen vannak a község szimbólumai is, melyet a magyar eredetmondák mitologikus madara, a turul...
Gútoron 1929-ben állították fel a hősi emlékművet, az eddig ismert forrás alapján Rigele Alajos alkotását. A visszacsatolás után 1939 augusztusában megjelent beszámolóban viszont arról értesülhetünk, hogy az eredeti, a magyarokhoz méltatlan szobrot kicserélték egy másik, Mosonban készült alkotással. A mai szobor azonos a Rigele monográfiában szereplő alkotással és sok vonásában hasonlít a művész által készített...
Hősi emlékmű Vágán Az 1939. október 1-jén felavatott Hősi emlékművet és Országzászlót Dr. Cselényi Pál országgyűlési képviselő, az Ereklyés Országzászló Nagybizottság társelnöke avatta fel. Ünnepi beszédében kiemelte: ,,Ez a felavatott Országzászló nemcsak a kishitűségnek és a gyávaságnak üzen hadat, hanem hadat üzen annak az örökké vészharangokat kongató, rémlátó és libabőrös új defetizmusnak, amely a mai...
