Vágsellye az első bécsi döntést követően visszakerült Magyarországhoz. 1940 november 10-én a hősök emlékművét egyidőben szentelték fel az országzászlóval. Alkotója Rigele Alajos pozsonyi szobrász. A téma: Jézus fogadja a haldokló katonát. A hátteret alkotó oszlopon eredetileg a magyar királyi korona is látható volt, ezt 1945 után eltávolították. Eltávolították ( „a múltat végképp eltörölni” jeligére) az...
A 2000. évben a bakai millenniumi ünnepség keretén belül került sor az emlékműavatásra, amely az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek, valamint az I. és a II. világháborúban elesett katonáknak állít emléket. Az ünnepi szentmisét Dr. Bolberitz Pál c. apát, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának professzora celebrálta paptestvéreivel együtt. Az emlékműnél Kornfeld Ferenc, a...
A hősök emlékműve 1948-ban készült az I. és II. világháború elesett katonái tiszteletére, amelyet a falu készíttetett és a templom parkban állított fel. Az első világháborúban elesetteket felsoroló táblán 103 nevet olvashatunk, míg a második világháborús táblán 94-et találunk. 1992-ben az emlékművet kiegészítették egy az 1848-49-es magyar szabadságharc hőseinek emlékét idéző táblával is.
A hősök emlékműve egy műkő alkotás. Magasabb középső részét egy kereszt díszíti, a két alacsonyabb szárnyon pedig egy-egy fekete-márvány emléktábla látható az elesett hősök nevével. A tábla felett sisakdísz van puskával és karddal, lent pedig egy pálmaág.
Süly község első és második világháborús katonahalottjaira emlékező alkotás két kőtömb között álló kereszt. A falakon fekete márványtábla őrzi a halottak neveit.
Az emlékművet 1941-ben készítették az I. világháborúban elesett vagy eltűnt tardoskeddi hősök emlékére. Később a II. világháború hőseinek emléktáblái is az emlékművön lettek elhelyezve, de miután az emlékmű 2006-ban teljes felújításon ment át, és az eredeti formájára lett átalakítva, az emléktáblák a templomba kerültek. A felújítási munkálatokat Csütörtöki András és Mézes Rudolf restaurátorok végezték el....
A temető új, déli részében áll a hősök keresztje. Ez a kereszt néhány évtizede még a faluban, a mai kultúrház előtti téren állt. Egy 1918. évi keresztalapítási dokumentumban olvassuk, hogy Varbó falu közepén a hívek adakozásából, az Amerikában élő varbói magyarok 900 koronás hozzájárulásával egy új hősök keresztje állíttatott ama fakereszt helyén, melyet még Franczia...
Varbó felé vezető út jobb oldalán található vaskorpuszos kereszt, a I. világháborúban elesett kériek tiszteletére. A szürke betonkereszten fejét lefelé hajtó Jézus test látható, fémből. A korpusz igen rozsdás, az időjárás nyomait viseli magán. Zöld, kovácsoltvas kerítés veszi körül. A talapzatán a felirat nehezen olvasható.
A hősök szobrát a templomkertben 1921-ben a Római Katolikus Ifjúsági Egyesület emeltette az I. világháborúban elesett áldozatok tiszteletére. Az 1960-as években a szoborra fölkerült a II. világháborúban elesett áldozatok névsora is.
A Garamkövesden született Hubik István (1916-1994) emléktáblája a kultúrház falán lett elhelyezve. 1954-től a csehszlovákiai magyar könyvkiadásban dolgozott a Madách Könyv- és Lapkiadóban mint szerkesztő, főszerkesztő, majd főszerkesztőhelyettes. Fordításaiért négyszer kapott Madách Imre-díjat, háromszor részesült a Szlovák Irodalmi Alap Nívódíjában, és 1991-ben megkapta a Madách Könyv- és Lapkiadó Nívódíját. Több mint ötven szlovák és cseh...
Hubó község Tornaljától 4 km-re, az egykori Gömör-Kishont vármegyében, a magyar határ mentén terül el. A település gazdag történelmi múlttal rendelkezik. Első írásos említése 1235-ből származik. A legenda szerint a községet a honfoglaló vezérek egyikéről, Huba vezérről nevezték el, akinek földvára volt a falu határában, úgynevezett megálló. „Hubó először egy másik völgyben terült el, de...
Hulita Vilmos szobrát 2016. augusztus 1-én leplezték le a Palóc Napok és a Füleki Városnapok alkalmával. A szobor alkotója Balázs Alfréd. Hulita Vilmos (1878. június 6. – Budapest, 1951. június ?) a Füleki Zománczgyár egykori igazgatója és Fülek város egykori polgármestere. 1878. június 6-án született Karánsebesen (jelenleg romániai város) Holotay Vilmos néven. 1915-ben kerül Fülekre,...
Husz Dávid (1813. november 28., Poprád – 1889. január 21., Poprád) Poprádi vendéglős, a helyi közélet neves szereplője, aki a XIX. század második felében felismerte, hogy Poprádon is szükségessé vált egy olyan turistaközpont létesítése, ahonnan rövid idő alatt elérhetővé válnak a hegyek, hisz ne feledjük, ekkor még Tátrafüred kivételével nem léteztek a Tátra körút melletti...
Huszár Tibor (Réte, 1952. június 16. – Modor, 2013. szeptember 11.) szlovákiai magyar fotóművész. 1964-ben kezdett el foglalkozni a fényképezéssel. 1971-től 1974-ig a Dolgozó Nő című pozsonyi folyóirat fotóriportereként tevékenykedett. 1976 és 1983 között a prágai Zeneművészeti Akadémia film és televíziós tanszékén tanult, ahol Ján Šmok professzor tanítványa volt. 1988-tól 1990-ig fényképezte Tábori György Theater...
Nem messzire a halottasháztól látható az a kétlépcsős feketemárvány-kereszt, melyen egy szép vaskorpusz látható, s dedikációján ez olvasható: „Istennek hálából állíttatta Huszár Károly és családja, 2005”.
Szervezett formában Rétén a protestantizmus az 1573-tól 1596-ig terjedő időben jelenik meg. Minden bizonnyal ahhoz a 800 egyházhoz tartozik a rétei is, melyek az esztergomi érsekség területén ebben az időintervallumban fogadták el az új tanokat. Egész pontosan 1592- re tehetjük a rétei református egyház megalakulását, mivel ebben az évben váltak ki a református gyülekezetek a...
A 20. század közepén emelt fehér kápolna kis toronnyal, melynek homlokzatán kör alakú és ívelt tetejű ablak látható. Dombon áll, lépcsősor vezet fel a bejáratig.
2000. október 6-án Szepesváralján emléktábla felavatásával összekötött szakülést tartottak Hutÿra professzor születésének 140. évfordulóján számos kelet-szlovákiai állatorvos részvételével. A szülőház falán elhelyezett háromnyelvű (szlovák, német és magyar) emléktábla magyar nyelvű szövege: EBBEN A HÁZBAN ÉLTE ÁT IFJÚSÁGÁT / Prof. Dr. med., Dr. vet. med., Dr. h. c.) Szepeshelyi HUTYRA FERENC / VILÁGHÍRŰ ÁLLATORVOS, TUDÓS ÉS...
A Liptóújvártól keletre fekvő Hybbe község első írásos említése 1239-ből származik. A 13. században német telepesek virágoztatták fel a helységet, mely 1265-ben városi rangra emelkedett, 1390-től a liptóújvári uradalom része volt. A falu római-katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, majd a későbbi évszázadok során több átépítésen esett át, így magán hordozza a gótikus, a barokk és...
2001-ben avatták fel Tardoskedden I. Szent István 5/4-es nagyságú egészalakos bronzszobrát, amely a Budapest, XVI. ker. Önkormányzat parkjában álló emlékműnek is a főalakja.
A Zergehegy alján, a Koliba Film-stúdió bejáratához közel található az a Mária-kápolna, melyet a 13. honvéd őrszolgálatos pótszázad állíttatott az I. világháború emlékére. Ebben a században szolgált Rigele Alajos szobrász is, aki Pastinszky Mihály szobrásszal közösen alkották ezt az emlékhelyet. A magyar honvédek a kápolna szobrocskájául Szűz Mária Kis-Jézust kezében tartó szoborkompozícióját rendelte meg az...
Az első világháború áldozatainak külön-külön emléktáblát állítottak a háború után a katolikusok – rózsaszín márványból, templomuk kőkerítésének külső oldalán – és a reformátusok – vörös márványból, templomukban, a szószékkel szemben.
Vitéz Ibos István Kopasz és felesége, született Zsámbok Piros a népdalgyűjtők és népi hagyományok gyűjtőinek segítői és kincsestárai voltak. Balogon gyűjtött népdalokat Kodály Zoltán is. Az Ibos Istvántól begyűjtött anyagok egy része Budapestre a Néprajzi Múzeumba kerültek. Ág Tibor is gyűjtött náluk.
Id. Endreffy János 1848. február 9-én született Mezőberényben. Pozsonyban végezte el az evangélikus teológiai akadémiát, majd 1870-ben, egy évig a Jénai egyetemen tanult. Szolgálati helyei: Békéscsabán tanítóként, majd Tótkomlós, Pilis, Csomád, Fót, Domony. 1888.február 1-én Felsőszelibe jött lelkésznek. Felesége a bártfai születésű Tepliczky Anna. Gyermekeik: 1889: Eugénia és Erzsébet, 1890: Vilma, 1891: János Id. Endreffy...
Jeszenszky Pál (nagy-jeszeni), ágost. ev. lelkész és főgymnasiumi tanár, szül. 1831-ben Losonczon; előbb Gömör-Panyiton segédlelkész volt; 1866. decz. 23. az egyházi gyülekezet iglói segédlelkésznek választotta s 1867. jan. 17. átvette hivatalát és egyszersmind 1869-től tanár volt az iglói ev. főgymnasiumban, hol a görög és latin nyelvet és vallást tanította. Később főigazgatói tollnok Pozsonyban. 1921- ben...
