Az Egyházgellei Szeplőtelen szobrát – a talapzatán látható címerek tanúsága szerint – a Beketfai Mórocz család emeltette 1689-ben, mint a késő reneszánsz szobrászat egyedi darabját. E szobor egyike annak a hat hasonlónak, amely az adott korban a mai Szlovákia területén fennmaradt.
A Szeplőtelen (Immaculata) nevet viselő szakrális emlék az 1800-as évek végéről származik, s a dunaszerdahelyi Szent György-templom bejáratától nem messze található. Az alkotás a bűn nélküli Szeplőtelen Fogantatást, vagyis az imádkozó Szűz Máriát ábrázolja, a Napbaöltözött Asszonyt, feje körött a csillagok koro- nájával. Mária épp a földgolyót körbefogó, vagyis a világot veszélyeztető, s magát a...
Köztudott, Magyarországon 1709-10 pestisjárvány pusztított. Ennek nyomán emelték a fogadalmi pestisoszlopokat az egész országban. Így volt ez Kassán is. Az ötezer lakosú városba 1709 nyarán érkezett meg a borzalmas „guga-halál”minden elővigyázatosság és óvintézkedés ellenére. Télen a hideg mérsékelte az áldozatok számát, ám a következő év tavaszától a ragály új erőre kapott, így a város egy...
A magas oszlopon álló Immaculata (szeplőtelen) Mária-szobrot a Bornemissza család állíttatta az 1714-es pestis járvány emlékére 1747-ben. A földgömbön álló, bő ruházatot viselő, kezét imára kulcsoló Mária a szobron éppen eltapossa a „minden rosszat” jelképező kígyót. A talapzaton az 1911-es felújításra vonatkozó tábla látható, melynek felirata: ANNO 1911 RENOV. ADJUVANTIBUS JOANNE BOHONY ET UXORE BARBARA LASSU Az...
A Szeplőtelen fogantatás-szobor a templomtól jobbra, a templomkertben áll, 1736-ban készült. 1904-ben megújították. Mellékalakjai Szent Flórián és Nepomuki Szent János.
A szobor mögött álló református templom építését 1785-1788 között a város más vallású polgárai mély ellenszenvvel figyelték. Az épülő templom elé a katolikusok 1786-ban dacból felállítottak egy barokk-klasszicista stílusú oszlopot, amelyen a Szeplőtelen Szűz Mária szobrát helyezték el. Összekulcsolt kézzel, a földgolyón állva ábrázolták, miközben egy kígyó fején tapos. A feje fölé glóriát helyeztek 12...
Palóc Magyar Tájház és Kulturális Központ nyílt a Nagykürtösi járás alig 500 lelket számláló településén. Létrejötte nem mindennapos összefogás eredménye: Sárközi János – magánszemélyként – 2006-ban vette meg az 1925-ben épült palóc parasztházat, amelyet a felvidéki magyar közösség kulturális szolgálatára ajánlott fel. A szakmai felügyeletet a tatai Kuni Domokos Megyei Múzeum vállalta, Csapucha Árpád néprajzkutató...
Az Ipoly mente jellegzetes települése Ipolybalog. 1232-ben említik először, mint a zólyomi erdőispánsághoz tartozó települést, bár templomáról közvetve már az 1100-as években is megemlékeznek. A templom román kori emlékei közé tartozik a hajó és a szentély fala, valamint a legutóbbi javításkor előkerült félköríves portálé a déli oldalon, és az ablakok fragmentumai. A gótikus átalakítás kora...
Falazott terméskőalapra építették a 18. században, szoknyarészét nyolc oszlop támasztja, a toronytörzset öt oszlop alkotja. A szoknyarész és a sisak zsindellyel fedett. Toronysisakja gúla alakú, csúcsdísze nagyméretű fém kettőskereszt. A község nyugati részénél, az átvezető közút mellett, az északi oldalon egyedülálló szerkezetű fa harangláb áll. Egész Kárpát-medencében az egyetlen (…) olyan építmény, amely öt harangtartó...
A falu szélén áll a Szentháromság-kápolna. Az igen egyszerű, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, oromzatos épület létrehozásának idejéről szóló írott források megoszlanak az építés évének meghatározásában. (Ha az 1842-es, vagy ha az 1871-es évszám a valós, biztosan közelebb áll a valósághoz, mint az épület barokk eredetét feltételező egyes vélekedések.) A kápolnabelső megvilágítását két kerek, kőrámás...
Ipolybél református temploma 1781-ben épült, de a 19. század végén leégett, 1913-ban építették újjá, amire a tornyon látható koszorúval övezett évszám is utal.
A barna színű, lekerekített végű kereszten ezüstre festett Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton felirat, alatta kör alakú keretben a JHS betűkből álló Krisztus-monogram olvasható.
A [templom] hajó külső falát díszíti Ipolyi Arnold emléktáblája az alábbi szöveggel: „Itt eme hely növelé Ipolyit kora zsenge szakában. Míg lőn egyháznak, honnak öröke dísze. Művészet, tudomány gyászt öltve siratja kimultát, S nagy neve emlékét őrzi míg él a magyar. Szül. 1823 Okt. 20. Megh. 1886. Dec. 2. Állíttatott hont megyei tisztelői által, 1887....
A neves Stummer család leszármazottja volt Ipolyi Arnold országos hírű mitológiakutató, művészettörténész és főpap. Hosszú időn át több lexikonunk is úgy emlegette őt, mint Ipolykeszi jeles szülöttét. S noha már tudjuk, 1823-ban nem itt, hanem a Hont megyei Disznóson született – ahol édesanyja, Szmrecsényi Arzénia épp látogatóban volt szüleinél –, a nagy tudós és a...
Ipolykiskeszi nagyon régóta lakott hely. Neve törzsnévi eredetű, a település tehát a 10. században keletkezett. Első okleveles említése 1248-ból való. Korán magánföldesúri birtok lett, ám 1439-től az esztergomi káptalan birtoka. Első temploma vagy a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült körtemplom, építtetője a falu birtokosa, védőszentje Szent Mihály arkangyal. A körtemplomot erőd...
Ipolypásztó Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma már a 12. században állt, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága volt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu...
Ipolyság első írásos említése 1237-ből maradt fenn, „Saag” alakban említi egy oklevél, melyben IV. Béla birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak ajándékozta. A „ság” régi magyar szó, jelentése „domb”. A már említett év környékén épült a premontrei kanonokrend kolostora, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Márton bán vezetésével. A bán – mivel nem volt örököse – vagyonát...
A temetőben a kereszt alakú sírjeleken kívül láthatunk néhány más emléket is. Az egyik síron például egy egész alakos szürke kő Krisztus-szobor áll. A Megváltó keresztútjelenetét ábrázolja a szobor: Krisztus töviskoronás fejjel áll előttünk, jobb vállán a keresztet tartja. A talapzaton álló műkő lépcső fekete márvány tábláján ezt olvassuk: „Itt nyugszik I.B. Mészáros Imre/1935-2007/Nyugodjon békében”....
A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...
Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...
A Dunáninneni Evangélikus Egyházkerület Közgyűlésének jegyzőkönyve alapján Iván Bélát, a pozsonyi líceum helyettes tanárát, ugyanoda rendes tanárnak nevezik ki, 1910. június 24-én. Az egyházkerület 1912 évi augusztusi Pozsonyban megtartott rendes közgyűlésének jegyzőkönyve a következőket rögzíti: „A lýceum tanári testületében a folyó iskolai évben is változás állott be. Mindnyájunk igaz fájdalmára és szomorúságára 1911. évi szeptember...
Az Ivanics-féle Lourdes-i barlang a templom alatt, a faluba vezető út bal oldalán, a 303. számú ház előtt látható. A ház első falához épített Lourdes-i barlangot Ivanics István és neje (szül. Barjan Mária) állíttatta az 1960-1970-es évek fordulóján. A tulajdonképpeni vaskeretes képszekrény üvegezett ajtóval ellátott. Teteje félköríves, horgannyal fedett; rajta korpuszos kereszt látható. Az itt...
Iványi Királyfiakarcsai István (plébános Kőhidgyarmaton 1842 – 1846. febr. 3.) Nemesi családból származott. Szelőczén született 1793. júl. 6-án. Teológiai tanulmányait az esztergomi Szent István szemináriumban végezte. 1842. dec. 9-én kerül Kőhidgyarmatra, ahol a székesfőkáptalan költségén új plébániát építtetett. Itt hunyt el 1846. febr. 3-án. Működött még Bars vármegyében, Esztergomban, volt verebélyi és szent-györgyi táblabíró és...
