Balogtamásiban az 1945-1948 között kitelepített balogvölgyiek emlékére megemlékezést tartottak, emlékkövet avattak, amelyet a Rákóczi Szövetség támogatásával a Rákóczi Szövetség Balogvölgyi Helyi Szervezete és Balogtamási önkormányzata állítottak és lepleztek le a községháza előtti parkban. Ünnepi beszédet Nt. Dr. Rákos Lóránt református lelkész mondott.Read More
Az emlékkeresztet a Csallóköz, Csilizköz és Csicsó hagyományáért és kultúrájáért közhasznú társaság, Erecs község elpusztulásának és a schengeni határok lebontásának emlékére emeltette, 2007-ben.Read More
A templomtól jobbra áll az az emlékoszlop, melyet 2007-ben állított a Csemadok helyi szervezete s mely a falu első írásos említésének 850. évfordulójára emlékeztet.Read More
Az emlékoszlopot, Smidt Róbert szőgyéni fafaragó munkáját, a község első írásos említésének 880. évfordulójára, és védőszentjének Szent Mártonnak emlékére állították.Read More
Az emlékoszlopot Karva község önkormányzata állíttatta a község 760 éves fennállásának, a Rákóczi szabadságharc 300. és a Hídverő napok 10. évfordulója alkalmából, 2005 júliusában.Read More
A templomkertben található emlékoszlopot Gulyás Lajosnak, az 1956-os forradalom mártírjának (1918-1957) tiszteletére emelték 2006-ban, aki 1942-ben itt kezdte lelkipásztori szolgálatát. Az 1956-os forradalomban való részvétele miatt halálra ítélték és kivégezték. Az emlékoszlopon további három táblát helyeztek el: – A gelléri 1848-49-es honvédeknek emlékére: a bogyai Pápai Dávid ifjú honvédnek, aki Ács alatt esett el 1849....Read More
Negyedszázad után pad is került a szobor mellé, ahová leülhetnek személyes ismerősei, a nagyszülőkhöz hazatért unokák, s elmélázhatnak a múlton, jelenen, jövendőn. A padról rálátnak a Burda meredek partjára, ahol a költő is gyakorta üldögélt alkonytájt bendzsóját pengetve, vagy gondolataiba merülve. Keszeg Ágnes, a helyi kulturális élet szervezője emlékszik a kezdetekre. Elmondja, hogy a Gyurcsó...Read More
Az emléktábla őrzi drága emlékét a madari ref. egyház azon hősi halottainak, áldozatainak és eltüntjeinek akik a II. világháború – 1939-45 – borzalmaiért életükkel fizettek.Read More
A Bíborpiros szép rózsa országos népzenei vetélkedő peredi országos elődöntőjén, 2015. október 24-én Fekete László, a Csemadok Tardoskeddi Alapszervezetének elnöke adta át a Csemadok Peredi Alapszervezete elnökének, Jurás Líviának emlékként az elődöntő szervezéséért Buják Vince tardoskeddi fafaragó, a Magyar Kultúra lovagjának, Farnad község díszpolgárának az emléktáblát.Read More
Az épület helyén a Kamocsa 5. házszám alatt épített családi házon márványtábla emlékeztet 1999. szeptember 19-e óta a Csemadok kamocsai alapszervezetének megalakulására 1950. december 6-ra, amely emléktábla a szövetség 50. évfordulójára készült.Read More
1947-48-ban Izsap község magyar lakosságát is igyekeztek szülőföldjükről eltávolitani. 1947.január 15-én egy részüknek kézbesitették a deportálásra vonatkozó döntést. Az izsapiakat, 102 személyt (felnőttek, gyermekek) 1947. január 18-án, a gellértiekkel együtt szállították Csehországba, kényszermunkára. Az otthon maradottakat Magyarországra szerették volna kitelepiteni. 36 családot jelöltek meg, hogy áttelepítsék Magyarországra. A meghurcoltatás emlékére 2012-ben, az Izsapi IQUS Polgári...Read More
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ bal oldali falán kapott helyet a másik fehér márvány emléktábla, szintén fekete kovácsoltvas keretben, tetején végigfutó szétomló rózsacsokorral, amelyen az 1939–1945-ös, II. világháború 31 kamocsai áldozatának neve lett megörökítve a hozzátartozók hálaáldozatának köszönhetően és 1990. november 18-án szentelte fel Nt....Read More
A falu népiskoláját 1936-ban adakozásból építették az áldozatot nem sajnáló vőki gazdák. A legbőkezűbb Mikóczi János és Hideghéthy Illés volt, akik hét hold földet is adományoztak a tanítónak. A vőkiek hálából emléktáblát készíttettek a tiszteletükre. Több évtizedes száműzetés után a 2002-ben tartott falunapon került vissza az iskola falára. Az épületben óvoda működik, amelyben tíz nebuló tölti...Read More
A gimnázium épületének falán 2005 óta emléktábla hirdeti, hogy itt működött 1958–1985 között a magyar nyelvű Mezőgazdasági Műszaki Szakközépiskola.Read More
A nagymegyeri országzászló avatás története szorosan kapcsolódik Nagymegyer és Tápiógyörgye baráti kapcsolatainak kialakulásához. Tápiógyörgyén az elöljáróság már 1938. december 2-án foglalkozott az országzászló ajándékozásával, amit Nagymegyernek szántak. Ez végül nem valósult meg, mert az 1938 1939-es év fordulóján a Kelenvölgyi Kaszinó testülete megkereste a nagymegyerieket felajánlásával, akik ezt elfogadták. Az országzászló ünnepélyes felavatására 1939. június...Read More
1944. október 10-én Dunaszerdahelyen a szélsőjobboldali Nyilaskeresztes párt került hatalomra, akik kivégeztek hét személyt. Az ő emléküket őrzi az emléktábla a városháza bejárata mellett. Korábban, 1954-től ez az emléktábla egy obeliszk-szerű emlékművön állt, amelyet a mai Szent István tér Mártíremlékműjének a helyén emelték. 1971-ben Nagy János alkotása került oda, és maga a kommunista mártírokra emlékező...Read More
A templom belső terében három eléggé méretes táblát találunk. A torony alatti előcsarnok, úgynevezett „Kistemplom“ jobb oldali falán található emléktábla fehér carrarai márványból készült. Komáromy Viktor kőfaragó készítette, a kovácsolt vas keret Harmos Károly festőművész terve szerint készült, tölgy- és borostyánlevelekkel, felül a 61 aranyozott név fölé hatalmas kiterjesztett szárnyú turulmadár került, lehajtott fejjel babérkoszorút tart...Read More
Bátka történelmében az első világháború mély nyomot hagyott. A bátkaiak a losonci közös császári és királyi, valamint a besztercebányai honvéd gyalogezredbe rukkoltak be. Az orosz fronton Gorlicénél és Limanovánál, az olasz fronton pedig Caporettonál harcoltak. Voltak, akiket hadimunkára vittek útakadályokat építeni vagy lövészárkokat ásni. A férfiaknak el kellett hagyniuk családjukat, többségüknek nem adatott meg a...Read More
Az 1965-ös árvíz által lepusztult község megújulása, megváltozott arculata, valamint az a tény, hogy közeledett Gúta első írásos említésének 700. évfordulója, nem maradt visszhang nélkül a legfelsőbb politikai, társadalmi körökben sem. 1967. október 14-e a település egyik legjelentősebb napja lett, ismét visszakapta városi rangját. Ezt a krónikás így jegyezte le: „Az ünnepi hangulat már reggel...Read More
