“… Ős, patriciusi családból született 1833 szept. 1-én Késmárkon s a hosszú nyolcvan esztendőből csak rövidke néhánv diákévet töltött annak falain kivül. Itt ringott bölcsője, itt rakott család fészket, itt folyt le tevékenysége, itt élvezte munkásságának gyümölcsét és itt fejezte be áldásos életét 1913 április 27-én. Élete tehát összeforrt Késmárk életével. Középiskolai tanulmányait szülővárosa ősrégi...
Az, hogy Mikszáth Kálmán egy-egy novellájában szatirikusan írt Selmecbányáról, ironikus hangnemben szólt az itteniek egészségi állapotáról, nem véletlen. A már-már maró gúnynak tűnő megállapítások mögött, sajnos, sok volt az igazság. Az arany kisasszony című Mikszáth-írásban többek közt az alábbiakat olvashatjuk: „Szomorú város ez! A levegője méreg a bányák kipárolgásától, vizétől »golyva nő a halványarcú leányok...
Ürge Antal a felvidéki Galántán született, 1904-ben. 1930-ban szentelték pappá. A kápláni és szanatóriumi lelkészi évek után 1934–36 között püspöki titkár, majd hitoktató tanár lett Zsámbékon, később a budapesti Szent Imre Kollégium prefektusa volt. 1943-tól Székesfehérvárott teológiai tanár, 1952-től ugyanott a szemináriumi templom igazgatója 1956 decemberi kényszerű meneküléséig. Ürge Antal atya az ’56-os manchesteri magyarok...
Dr. Vargha Dezső görzsönyi és teveli (Kőhidgyarmaton 1892. márc. 23 – 1915.) Egyházi személy, gimnáziumi tanár, író, szentszéki jegyző, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Középiskolai tanulmányait Győrött, Nagyszombatban és Esztergomban, a teológiát a bécsi Pázmáneumban végezte, ahol teológiai doktorátusi címet szerzett. 1885. szeptember 30-án szentelték pappá, s mint a hittudományok doktora, káplánként szolgált Patakon...
Wolff Gerő (1864 – 1942), jogi doktor, a pozsonyi kereskedelmi és ipari kamarának titkára 1898 óta. Nemzetiségi szempontból hazafias missziót teljesít és a határszéli vármegyében az ipar és kereskedelem magyarosításának és a hazai ipari és kereskedelmi érdekek támogatásának szóban és írásban lelkes szószólója. Egyik kiváló érdeme, hogy az odajövetele idejében a különféle közgazdasági érdekekképviselői között...
A Draskóczy család Turóc megye egyik legősibb családja. A család alapító őse Dvor fia Drask volt. Dvor másik fiát Mikolának hívták. Drask várjobbágyként IV.Béla király alatt katonai szolgálatot teljesített. A tatárjárás idején (1241-ben a muhi csatában) tanúsított vitézsége elismeréséül 1242-ben IV. Bélától nemességet,és ezzel járó földbirtokot nyert Turócszentmárton mellett. Ezt a tényt az 1931-ben összeállított...
Draskovits János (trakostyáni báró), horvátországi bán, a lovasság vezére, Draskovits Gáspár fia. Hadi pályáját Erdődy Tamás horvát bán alatt kezdette a törökök ellen viselt háborúkban; győzelmet nyert 1589-ben Pozsegánál Scanderbeg és 1591-ben Kapronczánál Hassan pasa ellen. Eszéket az ostrom alól 1592-ben fölmentette; ez évben bárói rangot nyert, 1596-ban pedig tárnokmester lett. 1597-ben Petrinát mentette föl...
A beckói temető kapujához közel található, kripta. Dubniczky András honvéd hadnagy földi maradványai a vasráccsal ellátott, gondozott családi kriptában nyugszanak.
Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, akadémikus, a rendszerezett zoológia és zoogeográfia egyetemi professzora, entomológus, Kossuth-díjas magyar tudós, a Baradla-barlang állatvilágának kutatója. 2015. november 28-án Nagysalló közössége ünnepélyes keretek közt leplezte le a községi hivatal falán elhelyezett emléktáblát, melyet a helyi Csemadok készíttetett Dudich Endre Kossuth-díjas magyar...
Deresken (mai Szlovákia) született 1949. november 11-én. Bacskai Bélánál, Szabó Gyulánál tanult magánúton (1961-1967), 1967-1968 között a Pozsonyi Iparművészeti Középiskolát látogatta, majd a prágai Képzőművészeti Egyetemen végzett 1979-ben, prof. František Jiroudeknél. Művészi kifejezési módját elsősorban a tájképfestésben találta meg, a gömöri táj festőjeként tartják nyilván. Egész életében ragaszkodott közvetlen szülőföldjéhez, de a hétköznapjait intenzíven, nagyon...
Korai vásáros helyként egészen biztosan már Szent István idején templomos hellyé vált. Az ekkor épült temploma (nagyon valószínű fából volt) azonban nem maradt meg. A ma is látható, Szent György tiszteletére emelt templom 1329-ben épült már gótikus stílusban. A templom hajója, sokszög záródású szentélye és a nyugati homlokzaton hozzáépített tornya a klasszikus hármas tagolást mutatja....
Dusinszky Lipót, székesegyházi karnagy, egyházi zeneiró, szül. Csehországban Szupihorán 1833., honnan a 40-es évek végén szakadt Magyarországba s azóta hazánk művészeti érdekeit szolgálja Nyitrán, hol iskoláit is végezte s hol előbb mint kántortanító s magántanár működött, mig 1863. a nyitrai püspöki székesegyház karnagyául nevezték ki s manapság is ez állásában működik. Egyházi zeneműveinek száma tekintélyes...
Szlovákiai magyar író, irodalom- és színikritikus, publicista. Gömörhorkán született 1951. április 12-én. A gömörhorkai és pelsőci általános iskola elvégzése után, 1966–1970 között a kassai Középfokú Gépészeti Ipariskola diákja volt. Egyetemi tanulmányait 1974–1980 között végezte el a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem ELTE Könyvtártudományi Tanszékének levelező hallgatójaként. Közben, 1970–1976 között, mint technikus dolgozott a gömörhorkai Gömöri Cellulóz-...
A templomkertben 1992. május 25-én leplezték le az I. és II. világháború áldozatainak emlékművét. Szürkemárványból készült, az obeliszk két oldalára egy-egy tábla van erősítve, rajtuk az áldozatok nevei.
A szoborcsoport 1739-ből származik. A kastélyról a 19. században készült metszetek alapján 1880-ban még a csapóhíd szélénél állt. Később áthelyezték az út mellé, és az idők során jelentősen megsérült. A restaurált szoborcsoport ma a temetőben található.
Az eredeti éberhardi templom, amelyről 1390-ben történt említés, valamikor a 16. vagy 17. században „tűnt el”. Ezután a kastély kápolnájában tartották a községi istentiszteleteket. Az Apponyi család eredeti, neogótikus temetkezési kápolnáját, amely 1872-ben épült a temető mögötti magaslaton, csak 1950-ben alakították át, s így lett belőle Szent György vértanú temploma. Ez vakolatlan téglából épült teremtemplom...
A temető központi keresztjét 1862-ben állította Putz János. A kőkereszten kőkorpusz van, alsó részére a Hétfájdalmú Szűz Mária kis szobra van helyezve.
ÉDES GERGELY (1763 – 1847), reformátos prédikátor, a felvilágosodás jeles költőjánek emléktáblája, aki ebben a templomban részesült a keresztség szentségében.
Edl Tivadar (1805-1882) Pozsony egykori meghatározó személyisége volt. A város politikai, gazdasági, kulturális életében egyaránt vezető szerepet játszott. Nevéhez kötődik az Első Pozsonyi Takarékpénztár, a Pozsonyi Önkéntes Tűzoltóegylet, a Pozsonyi Torna Egylet alapitása. A Pozsonyi Ipari és kereskedelmi kamarának elnöke, valamit több egyéb vállalkozás tulajdonosa, királyi tanácsos, kiváló zongorista hírében állt. Oszlopos tagja volt a...
Justi Henrik pozsonyi polgármester (1804–1878 – a V./1-es szektorban nyugszik) és egykori politikai ellenfele, az 1882-ben elhunyt Edl Tivadar sírja a temető V./3-as szektorában található. A két férfiú – Pozsony első embere és befolyásos bankára, pénzügyi szakembere, – közel húsz éven át uralta a várost. Bár indulásuk nagyon különböző volt – Justi 1848/49-ben csatlakozott a...
A település a bányavárosok felé vezető fontos útvonalon alakult ki. Első okleveles említése 1245-ből való, az ipolysági premontrei apátság birtoka volt, illetve az apátság birtokolta az itt szedett útvámot. A vámjogból következik, hogy a középkorban mezővárosi rangja is lehetett. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román...
