Családja régi Borsod megyei református papi dinasztiából ered, de valószínűleg az abaúji Egresből származhattak, amikor II. Ferdinándtól a Galambos név mellé megkapják az Egresi, ill. Egressy nevet is a nemesi rang velejárójaként 1639-ben. Apai nagyapja és dédapja is ismert református lelkész volt, amint apja (Pál, szül. 1770-ben) is erre a pályára lépett. Apai nagybátyja (Samu)...
A temető bejáratától pár lépésre található egyszerű fémkereszt. A fehér Krisztus korpusz korábban a falu közepén álló fa harangláb előtti fakereszten függött. miután a harangláb és a kereszt is tönkrement, a korpusz új keresztre került és jelenleg a temetőben áll.
A Rozsnyói Híradó 1915. november 21-én megjelent számában volt olvasható az alábbi tudósítás: „A hazáért halt meg … – Egyed Miklós temetése – Költői hajlamú ifju volt. Csupa tűz, csupa láng. Lelke tele volt a haza képével s boldog volt, hogy a haza hívta. Csatariadóról álmodozott, mint Petőfi, akiért ugy lelkesedett mint magyar ifjuhoz illik....
Első okleveles említése 1308-ból való, a pápai tizedjegyzékben 1332-ben Szentandrásfalva néven szerepel, s egy 1481-es oklevél pedig Szentandrássúr alias Egyházfalva néven említi. A másik település 1245-ben még Súr néven, majd 1335-ben Pénteksúr, 1411-ben pedig Kissúr néven fordul elő az oklevelekben. Temploma azonban sokkal régebbi, mint a falu első okleveles említése, hisz román kori része a...
A település minden bizonnyal az első templomos falvak közé tatozott, erre utal előneve, az „Egyház” is. Első okleveles említése 1253-ból való. Ma nyolc község társulásából áll. A középkorban külön jogállása volt: a királyi várbirtok-rendszer egyik gazdaságirányítási egységének központja volt Pozsony vármegyében. A templom építésének ideje ismeretlen, okleveles említés híján nem tudjuk pontosan datálni, csupán a...
A gellei zsidóság története egyidős a csallóközi zsidóság történetével és annak kezdetei a 18. század elejére nyúlnak vissza. A helyi összeírások már 1710-ben említik Isaác Salamon kereskedőt és egy 1715-ös írás pedig Herschl Marcus nevét említi, akik feltehetőleg családjaikkal éltek a község területén. Az 1848-as összeírásban hét – feltehetőleg – zsidó származású személy, illetve család...
Nagybalogon négy cipész működött egy időben. Az emberek ekkor még inkább kijavíttatták lábbelijüket, ha rossz volt, csak nagy szükség esetén vásároltak. Cipőjavításon kívül természetesen más munkát is elvállaltak. Így a cipészeknek annyi munkájuk akadt, hogy mind a négyen megéltek a mesterségből. Elek Barna nagyon szerette a labdarúgást. A focisták cipőit gyakran és nagy szeretettel javította...
Az 1946-48-ban a faluból kitelepítettek emlékére készítette a szobrot Lukács János szepsi szobrász. A menekülő édesanyát a kislányával ábrázolta, amint a szomorú anya visszanéz az elhagyott szülőföldjére, a falujára a visszatérés reményében.
A falu közepén, a községháza mellett található szobor és márványtábla. Jobbra néző, leeresztett kezében fegyvert tartó katonát ábrázol. A talapzaton pedig kétnyelvű márványtáblán olvasható az I.és II. világháborúban elesett helyi lakosok névsora.
A falu felső részén található szürke kő emlékmű, láncos-oszlopos kerítéssel, fekete márványtáblával állít emléket az első és második világháborúban elesett ipolykérieknek. Az emlékműhöz három lépcső vezet fel.
A templom kertjében, a templom oldalbejárata előtt áll az Első Magyar Szent Család szoborcsoportja, amelyet 1996-ban a millecentenárium alkalmából emeltetett a nagycétényi férfikar. A négyzet alakú talapzaton álló szoborcsoport Szent István királyt, Boldog Gizellát és Imre herceget ábrázolja.
1915 körül állíttatták a vasút dolgozói az itt nyugvó hős honvédek emlékére. Az öntöttvas kereszt, fém corpus Krisztussal egy megnövelt kőtalapzatra van állítva, magyar felirattal.
A Szent Mihály arkangyal templom kertjében, buja vegetációval övezett – és ezért könnyen szem elől téveszthető – közegben áll az a kereszt, melyet az I. nagy háborúban elesettek emlékére állíttattak. A faragott kőből készült talapzatra rögzített kereszt anyaga teljes egészében öntöttvas, amit barna festékkel kezeltek le, a korpusz és a szöveg betűi ezüst színűek.
A Rigele Alajos által 1925-ben készített hősi emlékmű egy kő szarkofág, amelyet négy oroszlán tart a vállán. Az építészeti terveket Szőnyi Endre (Jászberény, 1885 – Pozsony, 1968) és Franz Wimmer (Pozsony, 1885 – Locham, 1953) készítették. Szőnyinek és Wimmernek a két világháború között közös építészeti irodája volt Pozsonyban. Egyes források szerint az építményhez felhasználták Fadrusz...
Lukanényén háborús emlékműből kettő is van. Az első világháborús emlékművet már 1923-ban felállították a faluban. Ez ma is áll a templom alatt, a községbe vezető út bal oldalán. A terméskőből emelt szakrális kisemlék nemcsak Nénye, hanem az egykori filiális községek hősi halottainak is emléket állít; az ő nevük is felkerült a fehér márványtáblára. Szép gesztusa...
Az első világégésben elhunyt nemeshodosiak számára állított méltó emlékmű a helyi templomban található. A fekete márványtáblán a hősi halottak nevét olvashatjuk.
A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából: MIVELHOGY A...
Keszegfalva első világháborús emlékművének szoboralakja Berecz Gyula alkotása. A komáromi Berecz Gyula a két világháború közti időszakban több hősi emlékművet készített a Komárom környéki településeknek. Alkotásai Udvardon, Keszegfalván, Megyercsen, Nemesócsán, valamint a mátyusföldi Diószegen állnak. Komárom részére a Szent András templomban felavatott relieffel kombinált első világháborús emléktáblát készítette, valamint az eredetileg az egykori komáromi neológ...
