Esterházy Miklós már 1617-ben, amikor Zselízt Pál fivérének adományozta, fontolgatta, hogy kastélyt épít itt. A török invázió és a rossz anyagi helyzet miatt az építkezést elhalasztották 1720-ig. Rezidenciaként először 1789-ben említik, „domusresidentionalisként”, azaz kúriaként. Az egyszintes, terjedelmes barokk építményt, a 18. század végén klasszicista stílusban átépítették és bővítették. Az eredeti barokk terv alapján egy négyszárnyas...
Az Esterházyak családi kriptája a római katolikus temető déli szélén áll. A kovácsoltvas kerítéssel övezett, sokszög alapú, neogótikus és eklektikus stílusú épületet cseréppel fedték. Építtetője gróf Esterházy János Károly (1775-1834) volt, aki egyébként Galántán nyugszik, de végrendelete szerint szívét a családi kriptában helyezték nyugalomra. Belső terében összesen 11 darab sírbolt elhelyezésére alkalmas üreget alakítottak ki....
Az egykor fallal körülvett Óvárostól délre, a Duna-parti Koronázási domb tér és a felső rakpart sarkán álló, 1870-ben épült, négy szintes Esterházy-palota. Az \”U\” alaprajzú épület koncepciója a bécsi udvari építész, Joseph Emanuel Fischer von Erlach hatását tükrözi, de az épület konkrét tervezője A. Huter volt. A térre néző, kilenc tengelyes homlokzat közepén nyílik a...
A Fő téren látható modern épületben kapott helyet a községháza és az egészségügyi központ. Körülötte park az Európa kapuval – rajta Dunamocs és a túloldali testvértelepülés, Süttő címere, mely szimbolizálja az együvé tartozást. Ezt sugallja a dunamocsi születésű író, Nehéz Ferenc gondolata is: „A Duna nem lehet határ, csak a két partot egybeölelő kar. ”Az...
„Az evangélikus haranglábat 1846-ban építették a Béke utcában, eredetileg fából 1929-ben pedig kőből. Ez egy négyszögletű karcsú gúlatetős építmény. Ennek a felekezetnek külön kis temetője is van a faluban.” „Előtte egy kis faállványon állt a harang a Bérczes család földterületén. Később itt építették meg az evangélikus haranglábat, amely hátoldalán a repedésekből következtetni lehet arra, hogy...
Tiba 1927-ben lett közigazgatásilag Lekenyéhez csatolva. A kis falu a 13. század második felében keletkezett, nevét alapítójától, Tiba nemestől kapta. A faluban játszó- és emlékpark, panzió és egy evangélikus harangláb is van, amelynek falán Tibay Ferencnek, a falu alapítója leszármazottjának emléktáblája látható. A harangláb előtt egy felújított kocsi jelképezi a múltat, Kozsár Károly ajándékaként, tetőt is emeltek fölé.
Az 1948-ban kitelepítettek helyére beköltöző magyarországi evangélikus hitű szlovákok az 1949-ben elkezdett építkezésben vályogtéglából emeltek imaházat, melyet az 1965-ös árvíz lerombolt. Az árvízkárosultak segélyalapjából és a hívők gyűjtéséből nyert pénzen új evangélikus imaházat építettek egyszerű téglalap alapon, az ormos homlokzatra ráépített tornyocskával, amely sátortetővel fedett. Mivel a Magyarországról áttelepült evangélikus hívek már zömmel kihaltak, s...
A templom az evangélikus egyházközösség 1821-es dunaszerdahelyi megalakulása után csak 1863-ban kezdett el épülni. A kis létszámú gyülekezet korábban, 1823-ban lelkész- és tanítólakot épített. Maga a templom egyszerűsített neoromán stílusban, húsz éven keresztül, nagy szakaszokban és kihagyásokkal (leállásokkal) készült el – ahogyan az anyagiak engedték. 1876/77-ben úgy látszott, a munka teljesen le is áll, és az...
Az evangélikus templomot a helyi gyülekezet építette 1972-ben, addig a református templomban tartottak istentiszteleteket. A templom L alapzatú teremépítmény, melyhez toldaléképülettel csatlakozik a gyülekezeti terem. A modern templom ormos főhomlokzatán kis fatorony van, gúlával fedve. A főhomlokzatot a különböző nagyságú téglalap alakú ablakok mellett jellegzetes koronapárkány is tagolja. Az enteriőr egyenes mennyezetű, a kórus a...
A világossárga evangélikus templom neoklasszicista stílusban épült a 19. század közepén. Tornya hagymakupolás, az épület oldalán található, alatta is van bejárat a templomban. Legutóbb 2010-ben esett át felújításon.
Pölhös Vince írja községi krónikájában, hogy az evangelikus templom ógörög stílusban épült 1933-ban szeretetadományokból Raab Vilmos lelkész és Czibulya Mihály templomgondnok idejében. Valójában a gyülekezet ekkor vette meg Mihályné Benkó Erzsébettől a telket, melyen egy cseh építész tervei alapján, Kiss Vince helybeli kőművesmester vezetésével megkezdték a templom építését, amit 1934-ben fejeztek be. Az év október...
Az evangélikus templom 1786–1790-es években épült, torony nélküli csúcsszerű főhomlokzattal az ún. „toleráns“ típusba tartozik. Bejárata nem lehetett az utca felől, első években még orgonája sem volt, harangtornyát csak 1830-ban építették meg. 1856-1861 közötti években neoklasszicista stílusban építették át és tornyot emeltek hozzá. A teplomban elhelyezett emléktáblába az egyház jótevőinek neveit vésték. A háborúban megrongálódott tornyát...
Evangélikus temploma 1956-ban épült. 2014-ben a salétromos belső falakat lekaparták, újravakoltatták, lefestették. A templom homlokzatát is megújították, lefestették.
Kora klasszicista stílusú, a község központjában álló evangélikus temploma 1805-ben épült. Nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyereg tetős, ma fémlemezzel fedett épület. A templom keleti homlokfalához épült, kettős kupolával koronázott tornyot íves felület köti össze a templomtesttel, amelyet koszorúpárkány övez. A porosz boltozatok egymásutánja több egységre bontja a templomteret. Ezt végül a hevedereket tartó félpillérek is tagoltabbá...
A neogótikus stílusban épült templom átvészelte a két világháborút, de a kommunista pártállam idején állaga annyira leromlott, hogy a kilencvenes évektől napjainkig állandó felújítás alatt állt. A felújítás megszervezésében oroszlánrésze volt az egyház jelenlegi lelkipásztorának, Rusznyák Dezsőnek, aki mintegy húsz éve teljesít lelkészi szolgálatot Sajógömörön. A rendszerváltás után anyagi segítséget kapott a gyülekezet a hívektől,...
A templom belső díszítése 85 év után teljes egészében lett felújítva a Budapesti Evangélikus Püspöki Hivatal, a sajógömöri hívek és a stuttgarti magyar testvérgyülekezet adományaiból, Rusznyák Dezső lelkész szolgálati ideje alatt, 2004–2005-ben.
Nagykürtöstől 12 km-re, ÉK-re terül el Alsósztregova helység. A település É-i részén, a Madách kastély mellett áll a falu reneszánsz stílusú evangélikus temploma. A középkori eredetű templomot a 16. század során, a török portyázók elleni védekezésül erődfallal vették körül. A romosodó egyházi épületet 1652-ben közköltségből, valamint bőkezű adományozóknak (Dúló Gábor, Madách János, Libercsei Ferenc és...
Mielőtt a nemes építészeti arányú evangélikus templom művészeti méltatására rátérnék, futó pillantást kell vetnünk azon egyház történetére, melynek hívei áldozatkészségükkel létrehozták az áhítat e méltó helyét. Mikor kezdett a reformáció Rozsnyón gyökeret verni, évszámilag pontosan meg nem határozható. A városi jegyzőkönyv 1523-ban említi „Péter dér alté Pfarrer” nevét, aki sok egyházi szokást elhagy, az egyházi...
Eysner-síremlék a temető I/2-es szektorában a sarokban, a fal mellett áll. A síremlék felső részén ovális keretben a fiatalon elhunyt Eysner Frigyest látjuk. Alul a gyermekét gyászoló apa alakja jelenik meg, aki egyik kezében pálmaágat tart, a másik kezével a „szertefoszló világ” (lepke, virág) felé nyúl. A síremlék műemléki védelem alatt áll. Az alkotást Rigele...
Martoson a népi hagyományok közül a húsvét előtti tavaszváró körtánc, a pilikézés híres. A Horváth-tó partján járta a falu fiatalsága – táncolva köszöntötte a természet újjászületését. A tó mellett 1896-ban, a honfoglalás ezredik évfordulóján az elemi iskola akkori tanulói hét tölgyfát ültettek a hét vezér tiszteletére. Kettő maradt meg belőlük, ezredévfáknak nevezik őket.
A község központjában, az óvoda mellett, a 19. és 20. század fordulóján (egyes feltételezések szerint korábban) állított fa harangláb védett műemlék. A harangláb négyzet alakú, deszkával sűrűn borított zárt alsó részén egyszerű ajtó nyílik. A felsőrész csonka gúla alakú. A sarkakból induló gerendák tartják a gúlaformájú tetőt a fémkereszttel. A harangtoronyban 3 harangot helyeztek el,...
Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. – Lőcse, 1865. május 13.) megyei főmérnök. Fabriczy András evangélikus lelkész, főesperes és Ab hortis Augustin Klára fia volt. Szülővárosában, Késmárkon és Lőcsén tanult; egyetemi tanulmányait 1819-ben Pesten és 1820 – 1821-ben Bécsben végezte. Miután Raisz szepes megyei főmérnök mellett egy évig működött, 1823-ban az árvai uradalom mérnökévé nevezték...
Fabriczy Sámuel (Poprád, 1791. március 18. – Lőcse, 1858. március 18.) ügyvéd, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, evangélikus egyházkerületi felügyelő. Fabriczy Kornél művészettörténész apja. Fabriczy András evangélikus lelkész és Ab hortis Augustini Klára fia volt. Első oktatását a poprádi evangélikus iskolában nyerte, ahol a latin és magyar nyelvet is megtanulta; a szintaxisból 1803-ban kilépvén,...
A kegyhely Pozsonytól légvonalban 55 km. A középkori oklevelekben már hétszáz éve jegyzik, jobbágyfalu, sáson (mocsáron) épült. Innen a neve is. Az egykori, 1323-ban említett Sasvár megye székhelye, székely határőrvidék központja. Vára a Morva melletti határvédelem része volt, helyette később reneszánsz várkastély épült. 1287-ben Albert osztrák herceg foglalta el, de III. András magyar király 1291-ben...
A kápolna homlokzatának alsó része négyzet alakú, középen félköríves végződésű, kőkeretes ajtóval. Két oldalát egy-egy szürkés, gömbölyű oszlop díszíti. Az ajtó feletti timpanonból emelkedik ki a kis huszártorony, benne egy kis haranggal, oldalain félköríves hangvetőnyílásokkal. A tornyon tűhegyes, gúla alakú piros bádogsisak; két oldalán a homlokzatot lezáró hullámos tetőpárkány, alján pedig ez a kőbe vésett...
A Pieta olasz kifejezés magyar nyelvben szánalmat jelent. A kereszről levett Jézus édesanyja, Szűz Mária karjaiban. A szobrot 1847-ben állíttatta Sebő Ferencz.A csiliznyáradi templom elkészítése előtt ennél a szobornál tartották a csiliznyáradi katolikusok a május esti litániákat.A szobor a templomkertben áll.
