A római katolikus templom 1769-ben épült Szent Imre herceg tiszteletére. Eredetileg későbarokk épület 1769-ből, 1800 után klasszicista stílusban átépítették. A település 12. században épült első temploma a tatárjárás idején (1242-1243) elpusztult. Alapjainak maradékát 1985-ben fedezték fel földműves szövetkezet udvarán. A lakosság később átköltözött a Duna szigetre, ahol az 1332-ben megemlített gótikus kistemplom állt, mint Kakat...Read More
Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...Read More
“A község harmadik, mai barokk Szent Imre-templomát a Zichyek építették 1771-ben. Az egyhajós építmény sima mennyezetű, szentélye szelvényes végződésű, az oromzatos homlokzat előtt gúla alakú torony emelkedik. A homlokzatot fasávos keretek és kerekded végződésű ablakok tagolják. A templom sekrestyéje poroszsüveg boltozatú, a freskók 1948-ban készültek. A templom régebbi berendezéséből megmaradt a kőoltáron álló 18. századi...Read More
A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...Read More
A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...Read More
Államalapító királyunkra, Szent Istvánra, valamint a magyar egységre és államiságra emlékező, Lipcsey György szobrászművész alkotta szobrot 2004. augusztus 20-án avatták fel a dunaszerdahelyi Szent István téren.Read More
A kapucinusok a Habsburg uralkodók által támogatott ellenreformáció idején, a 17. század végén telepedtek meg Pozsonyban. Mivel eleinte se templomuk, se rendházuk nem volt, a Mihály utcai Szent Katalin kápolnát kapták meg használatra. A Pozsony egykori északi városfala közelében, korábban mocsaras területen elhelyezkedő mai templom építése 1708-ban kezdődhetett meg Eleonóra Terézia grófné adományának jóvoltából. (E...Read More
Ipolynyék védőszentjét Szent István királyt nemcsak a templom főoltárán jelenítették meg, de azon kívül is. Hogy szent királyunk kultusza a mai napig itt elevenen él, annak ékes bizonyítéka a nemrégiben felállított szobor is. Szent István bronzszobra egy szépen kialakított park közepén áll, egy magas kőtalapzaton a templom alatti téren. Az egész alakos szobor a királyt...Read More
A falu gyors fejlődése következtében a 19. század második felében kicsi lett a templom. Ezért a falu lakói Bernkopf Károly plébános felhívására elhatározták, hogy nem a régi templomot fogják megjavítani, hanem egy teljesen újat építenek. Erre a célra külön templomépítő bizottság alakult, amely első ízben 1902. március 2-án a plébánosnál jött össze. Tagjai Kubányi Alajos,...Read More
A falu régi egyházashely, Szent Mihályról nevezett kápolnáját már 1425-ben jegyezték „capella s. Nicolai” formájában. 1526-ban „ecclesia de. Kovar” alakban szerepelt az okiratokban. A régi kápolnát a XIX. század végén hat méterrel megtoldották, három méterrel magasították, a régi falakat is felhasználva. 1899-re felépült a község egyhajós, félköríves szentélyű neobarokk római katolikus temploma, s Szent István...Read More
A három méter magas, kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. Az ünnepélyes szoboravatásra 2013. augusztus 19-én került sor a szent mise után. A szobor nagyon alacsony talpazaton a felirat: SANCTUS STEPHANUS REX A szobor felállítása Mahulányi József ipolysági esperes ötlete volt. A költségeket a Magyarországon, Patakon élő Barna László...Read More
A szobrot a Szent István utcában, a magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója alkalmából, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete hozta létre. A szobor alkotója Király Ferenc lendvai (Muravidék, Szlovénia) magyar szobrász volt. Ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 20-án került sor.Read More
Szent István királyunk életnagyságú szobrát az Immortal Polgári Társulás állította fel a somorjai VMK épülete előtt 2000-ben. Felavatása óta, minden évben augusztus 20-án koszorúzási ünnepséget tartanak az emlékmű előtt az államalapításra emlékezve. A szobor az utóbbi években megrongálódott, a polgári társulás Mag Gyula szobrászt bízta meg a szobor felújításával. 2014. augusztus 20-án a Szent István...Read More
A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja...Read More
Beckó templomát 1300 előtt Szent István király tiszteletére szentelték. Egyhajós, a 18. században átalakított, gótikus kőépület, nyugati toronnyal. Háromoldalú szentélyében az apszis bal sarkában 15. századi, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. századi, fa Madonna-szobor 100 cm...Read More
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....Read More
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.Read More
A Milleniumi Év, az országalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére kívánták a szobrot állítani, de egy évvel később sikerült csak, egy szervezési hiba folytán, az engedélyt megszerezni. A szoborral kapcsolatos munkálatok már 2001. februárjában elkezdődtek. A megalakult „szoborbizottságnak” az emlékhely kialakításának és a szobor felállításának megszervezése volt a feladata. A Rákóczi Szövetség hathatós anyagi támogatásával valamint közadakozásból...Read More
A millenniumi év záróakkordjaként 2001. augusztus 18-án, a községháza előtti téren avatták fel államalapító királyunk, Szent István mellszobrát. Vojtek Tamás, helybéli szobrász alkotása egy carrarai márványból készült talapzatra került.Read More
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.Read More
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.Read More
