Szűz Mária és Szent József tiszteletére emeltette 1850-ben Jurovics József. A kápolna műemléképület, renováltatta a Galántai Pro Renovatione nonprofit alap.
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...
A szőlősgazdák, szőlőhegyek védelmezője Szent Donát. A közép itáliai Arezzo püspökeként 362-ben szenvedett mártíromságot. 1652-ben ereklyéit Rómából a Rajna-vidéki Münstereifel városába vitték. A kísérő papot villámcsapás érte, de semmi baja nem történt. A csodát Szent Donát közbenjárásával magyarázták. A XVIII. század óta Ausztriában és Magyarországon is elemi csapások: a villámcsapás és a jégeső elhárításáért könyörögtek...
Donát állítólagos ókeresztény vértanú (†361), a szőlőskertek, szőlősgazdák védőszentje. A Lajosfalu (Ľudovítová) felé vezető főút mellett áll Szent Donát kőszobra, amelyet 1887-ben állítottak. A talapzatán levő felirat csak részben olvasható.
A Garam partján álló település legismertebb épülete kétség kívül az Árpád-kori eredetű bencés apátság. Kevesebben tudják viszont, hogy a falunak a középkor óta létezik egy az előzőtől különálló plébániatemploma is. Ez a korábbiak helyén épült, ma barokk stílusjegyeket mutató Szent Egyed plébániatemplom. Egy korábbi templom helyén épült fel, valószínűleg a 13. század első felében. Mai...
A középkori Magyarország egyik legfontosabb, leggazdagabb településének számító Selmecbánya már a tatárjárás előtt szabad királyi városi rangra emelkedett. Kiemelkedő jelentőségét a közelében található gazdag arany és ezüst lelőhelyek jelentették, melyek kiaknázása megalapozta a város virágzását, amely egészen a 18. század végéig tartott. A város polgársága gyakorlatilag a 20. századig döntően német ajkú telepesekből állt, akik...
A falu felső részén álló épületet 1870 körül kezdték építeni a Magyar Királyi Kincstár és a falu lakóinak hozzájárulásával. A lakosság vagy kétkezi munkával vagy építőanyaggal, annak mozgatásával járult hozzá. Először a torony alapjait tették le, mivel vizes volt ott a föld. A helyiek éjszakánként merték a vizet, hogy napközben tudjanak építkezni. A halványsárga templom...
A kastély kerítésének északkeleti sarkában áll a szecessziós szellemben alkotott Szent Erzsébet szobor, amely a 20. század elejéről származik. Valószínű, hogy Rigele Alajos pozsonyi szobrász műve.
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
Kassa Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére szentelt székesegyháza, a gótika egyik legjelentősebb emléke. Az első, egyhajós templom 1257-ben épült, szintje a mai templom szintje alatt húzódott. A 14. sz. utolsó évtizedeiben lebontották, miután egy tűzvészben tönkrement. Az építkezés javára 1402-ben kiadott búcsúbulla szerint a benne őrzött Szent Vér-ereklye által fontos búcsújáró hely volt. – Az új...
A templom az 1906-ban elhunyt gróf Kőrfy Rudolf hagyatékából 1909-10-ben épült szecessziós stílusban, egyszerre a falu plébániatemplomának és a Kőrfy-család sírboltjának. Építője, Medgyaszay István, korának egyik legeredetibb magyar építésze, a magyarországi vasbeton építészet úttörője. Ez az alkotása a korabeli Magyarország első teljes egészében vasbetonból készült temploma. A szokásos templomhajók helyett egy nyolcszögletű, világos kupolacsarnok alkotja...
1873-ban a cséplés idején nagy tűzvész pusztította el a falu egy negyedét. Mikóczi Ferenc és neje a tűzvésztől való megmenekülésükért hálából Szent Flóriánnak szobrot állíttattak. A szobrot, amely 1978-ban egy autóbaleset következtében összetört, a község költségére felújították, és 2002. május 1-jén az eredeti helyén újra szentelték.
A Fő utca jobb oldalán, a volt óvoda mellett található. A talapzat elülső felén ez a felirat olvasható: „Szent Flórián könyörögj érettünk, hogy minket az Isten mindezideiglen amint az örökké tartó tűztől megoltalmazzon.”
A tűzvészek ellen védő Szent Flórián alakja a 15. század végén vált közismertté. Bajorországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelország déli részén alakult ki kultusza, különféle ábrázolása is itt terjedt el. Magyarországon a 17. századtól vannak adatok ábrázolására. Ma a tűzoltók védőszentje, ünnepe május 4-én van. A tűzvészek gyakran pusztítottak a nád- vagy zsuppfödeles falvakban, mezővárosokban. Csütörtök...
