Ipolynyék védőszentjét Szent István királyt nemcsak a templom főoltárán jelenítették meg, de azon kívül is. Hogy szent királyunk kultusza a mai napig itt elevenen él, annak ékes bizonyítéka a nemrégiben felállított szobor is. Szent István bronzszobra egy szépen kialakított park közepén áll, egy magas kőtalapzaton a templom alatti téren. Az egész alakos szobor a királyt...
A falu gyors fejlődése következtében a 19. század második felében kicsi lett a templom. Ezért a falu lakói Bernkopf Károly plébános felhívására elhatározták, hogy nem a régi templomot fogják megjavítani, hanem egy teljesen újat építenek. Erre a célra külön templomépítő bizottság alakult, amely első ízben 1902. március 2-án a plébánosnál jött össze. Tagjai Kubányi Alajos,...
A falu régi egyházashely, Szent Mihályról nevezett kápolnáját már 1425-ben jegyezték „capella s. Nicolai” formájában. 1526-ban „ecclesia de. Kovar” alakban szerepelt az okiratokban. A régi kápolnát a XIX. század végén hat méterrel megtoldották, három méterrel magasították, a régi falakat is felhasználva. 1899-re felépült a község egyhajós, félköríves szentélyű neobarokk római katolikus temploma, s Szent István...
A három méter magas, kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. Az ünnepélyes szoboravatásra 2013. augusztus 19-én került sor a szent mise után. A szobor nagyon alacsony talpazaton a felirat: SANCTUS STEPHANUS REX A szobor felállítása Mahulányi József ipolysági esperes ötlete volt. A költségeket a Magyarországon, Patakon élő Barna László...
A szobrot a Szent István utcában, a magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója alkalmából, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete hozta létre. A szobor alkotója Király Ferenc lendvai (Muravidék, Szlovénia) magyar szobrász volt. Ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 20-án került sor.
Szent István királyunk életnagyságú szobrát az Immortal Polgári Társulás állította fel a somorjai VMK épülete előtt 2000-ben. Felavatása óta, minden évben augusztus 20-án koszorúzási ünnepséget tartanak az emlékmű előtt az államalapításra emlékezve. A szobor az utóbbi években megrongálódott, a polgári társulás Mag Gyula szobrászt bízta meg a szobor felújításával. 2014. augusztus 20-án a Szent István...
A 10. századból származó egyhajós, román stílusú templom az évszázadok folyamán számos változáson ment keresztül. A 12. században a patkó alaprajzú szentélyt félkör alapú követte, majd megépült a kórus. A templom a 13.-14. században gótikus stílusú sekrestyével bővült. A török támadások az épület állagában komoly károkat okoztak, belső terét is teljesen kifosztották, csak a harangja...
Beckó templomát 1300 előtt Szent István király tiszteletére szentelték. Egyhajós, a 18. században átalakított, gótikus kőépület, nyugati toronnyal. Háromoldalú szentélyében az apszis bal sarkában 15. századi, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. századi, fa Madonna-szobor 100 cm...
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
A Milleniumi Év, az országalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére kívánták a szobrot állítani, de egy évvel később sikerült csak, egy szervezési hiba folytán, az engedélyt megszerezni. A szoborral kapcsolatos munkálatok már 2001. februárjában elkezdődtek. A megalakult „szoborbizottságnak” az emlékhely kialakításának és a szobor felállításának megszervezése volt a feladata. A Rákóczi Szövetség hathatós anyagi támogatásával valamint közadakozásból...
A millenniumi év záróakkordjaként 2001. augusztus 18-án, a községháza előtti téren avatták fel államalapító királyunk, Szent István mellszobrát. Vojtek Tamás, helybéli szobrász alkotása egy carrarai márványból készült talapzatra került.
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
A mai falu főterén, a templommal szembeni kis parkban áll Szent István szobra. Ezt Krisztiáni Sándor fiatal magyarországi szobrászművész készítette 2001-ben. A sárgás színű szobor Szent István álló alakos megformálása. A király lábával egy köre helyezkedik, bal kezében hosszú kettős keresztet tart. Fején ott a Szent Korona, palástjának mellső részén pedig szintén egy kettős kereszt...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a...
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.
A szobor a Kistata pusztára vezető, ún. Szent János út mellett volt, egy kisgyereket ölelt át kezével. Mára már csupán a talapzata áll, a szobor darabjai ott hevernek mellette. A mellékelt fotó az 1960-as évek végéről származik.
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A szobor, mely Szent Józsefet karján a gyermek Jézussal ábrázolja, az Egyházfát Nagyborsával összekötő út mellett áll, szemben a Szenckirályfára vezető mellékúttal.
