Beckó templomát 1300 előtt Szent István király tiszteletére szentelték. Egyhajós, a 18. században átalakított, gótikus kőépület, nyugati toronnyal. Háromoldalú szentélyében az apszis bal sarkában 15. századi, 5 m magas szentségház, nyolcszögletes hasábon vasrácsos fülke, fiáléban végződő mennyezettel. A hajóban négy pár, cikkelyen nyugvó dongaboltozat van. A jobb oldali mellékoltáron 15. századi, fa Madonna-szobor 100 cm...
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
A Milleniumi Év, az országalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére kívánták a szobrot állítani, de egy évvel később sikerült csak, egy szervezési hiba folytán, az engedélyt megszerezni. A szoborral kapcsolatos munkálatok már 2001. februárjában elkezdődtek. A megalakult „szoborbizottságnak” az emlékhely kialakításának és a szobor felállításának megszervezése volt a feladata. A Rákóczi Szövetség hathatós anyagi támogatásával valamint közadakozásból...
A millenniumi év záróakkordjaként 2001. augusztus 18-án, a községháza előtti téren avatták fel államalapító királyunk, Szent István mellszobrát. Vojtek Tamás, helybéli szobrász alkotása egy carrarai márványból készült talapzatra került.
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
A mai falu főterén, a templommal szembeni kis parkban áll Szent István szobra. Ezt Krisztiáni Sándor fiatal magyarországi szobrászművész készítette 2001-ben. A sárgás színű szobor Szent István álló alakos megformálása. A király lábával egy köre helyezkedik, bal kezében hosszú kettős keresztet tart. Fején ott a Szent Korona, palástjának mellső részén pedig szintén egy kettős kereszt...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
A csütörtöki Szent Jakab templom a román stílus jegyében épült. Igaz, hogy az idők folyamán többször átépítették, az eredeti alaprajza ma is kikövetkeztethető, s a 13. században épült plébániatemplomok alapelrendezését mutatja: keletre néző félköríves szentély, téglalap alakú hajó, a nyugati homlokzaton két torony, köztük a templom tengelyében bélletes kapuzat. Teljes egészében téglából épült (akárcsak a...
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.
A szobor a Kistata pusztára vezető, ún. Szent János út mellett volt, egy kisgyereket ölelt át kezével. Mára már csupán a talapzata áll, a szobor darabjai ott hevernek mellette. A mellékelt fotó az 1960-as évek végéről származik.
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A szobor, mely Szent Józsefet karján a gyermek Jézussal ábrázolja, az Egyházfát Nagyborsával összekötő út mellett áll, szemben a Szenckirályfára vezető mellékúttal.
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
Római katolikus temploma Szent József tiszteletére 1764-ben épült barokk és klasszicista stílusban. Berendezése a 18. század második felében készült. 1637 körül épülhetett fából, amit 1672-ig a református egyház használt. 1713-ban ismét újból építették zsindellyel fedve. Nem volt tornya, a templom előtt harangláb volt. 1753-ban romos templomként van ismét feltüntetve. 1756-ban Keglevich József kezdeményezésére épült, kétszakaszos...
Zsigárd az esztergomi érsekség birtoka volt, ezért Esterházy Imre gróf, érsek 1728-1730 között barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, amelyet Szent Józsefnek ajánlottak. A templomot 1765-ben újra fedték, 1813-ban megrongálódott, ezért megjavították és klasszicista stílusban átépítették. 1878-ban Simon János érsek javíttatta (a bejárat feletti emléktábla utal rá: Joannes cardinalis Simon ampliavit et restaurant A. D....
A templom külső szakrális terében, a volt kripta kinti bejáratánál áll a Szent József-kápolnácska. Ez tulajdonképpen egy szoborfülkécske, amely a templom egyik támpillérébe épült. A kis építmény háromszögcsúcsát piros horganyfedél borítja; a homlokzaton egy Jézus Szíve szimbólum látható, az ovális végződésű bemélyedésben pedig a Szent József-szobrot láthatjuk. József kék ingben, barna palástban áll előttünk, balján...
A későgótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. “Szlováknak” is nevezik, mivel már 1658 óta szlovákul is prédikáltak benne. A Szent Katalin templom 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak....
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...
A gímesi templomot először 1411-ben említik, 1623-ban a protestánsok használták. A török jelentősen megrongálta, csak 1720-ban újították fel. A Szent Kereszt felmagasztalása templom átépítését Forgách Pál támogatta, de az épület csak 1759-ben és 1790-ben nyerte el mai barokkos formáját (felismerhetőek még a régi jegyei a 13. – 14. sz.-i toronynak és a hajónak). 1950-ben új...
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült barokk stílusban. A templomot gróf Csáky Imre kalocsai érsek építtette.
