Széchenyi György esztergomi érsek Érsekújvárt 1691-ben városi rangra emelte. Így vannak, akik ehhez az eseményhez kötik magát a városalapítást is. Az emléktáblát az esemény 300. évfordulóján helyezték el a ferences rendház falán. Alkotója Nagy János szobrász.Read More
Széchényi György esztergomi érsek szobra Szilágyi Tibor szobrász alkotása, amelyet 2005-állítottak fel a város főterén. Széchényi Érsekújvár kapuja előtt áll, kezében a város kiváltságlevelével. Széchényi György (Szécsény, 1603 vagy 1605/1606 – Pozsony, 1695. február 18.) csanádi, pécsi, veszprémi, majd győri püspök; kalocsai, később esztergomi érsek, prímás, katolikus egyházi író. Köznemesi végvári vitézcsalád sarja volt, édesapja...Read More
A kriptában a Széchenyi Szabó család tagjai nyugszanak: Szabó József (elhunyt 1859) – Szabó Jolán (1876-1949), Szabó Margit (sz. 1877) – Széchényi Szabó József (1820) és neje Ciriak Terézia (1820-1907), gyermekeik: József, Albert, Adel, Anna, Széchenyi Szabó Wilmos (1873-1907), Széchényi Szabó János (1844-1929), és neje Széchenyi Szabó Thomka Malvin. Szabó József gyermekei: Szabó Albert (1855-1859), Szabó Adél (1859-1859)...Read More
Szécsénke kis magyar falu az Ipoly völgyében. Első okleveles említése 1260-ból való. A középkoron keresztül több földbirtokos uralta, az újkorban a Tersztyánszkyak voltak a jelentősebbek. A Szent Kozma és Demján tiszteletére szentelt templom a 13. század végén épült késő román stílusban. Annak ellenére, hogy 1754-ben barokk stílusban megújították ás 1963-ban javították, alapjaiban megőrizte eredeti állapotát....Read More
A neves erdészeti és vadászati szakíró, kiváló akadémiai tanár, Szécsi Zsigmond (1881-ben változtatta Nikel családi nevét Szécsire) csaknem egész élete a Felvidékhez kötődött. 1841. október 6-án született Kisgaramon. Besztercebányán végezte gimnáziumi tanulmányait, s a selmecbányai erdészeti akadémia hallgatója volt. 1867-ben lett selmecbányai főiskolai tanársegéd az erdészeti tanszéken. Miután ez több részre oszlott, az erdőhasználattani tanszéket...Read More
A templom bejáratától jobbra, az épület falába illesztett emléktábla. A homlokzaton található fekete márványtáblát Dobos Péter állíttatta a helyi tudósnak, szerzetesnek. A fekete tábla kétnyelvű. Először 1984-ben került ki, de az akkori vezetés leszedette, Dobos Péter saját felelősségre visszaállíttatta, 1985 óta látható újra.Read More
A temetőben van eltemetve (1859. december 13-án) Szeder Fábián János benedek-rendi szerzetes, tanár, néprajzi és egyházi író, nyelvjáráskutató, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagja.Read More
…a szőlődombok alatt látható egy négylépcsős, csipkézett szárvégű, vaskorpuszos szürkés kőfeszület. A Szegedi-keresztként ismert szakrális emléket az azonos nevű család állíttatta az 1938-as visszacsatolás után. Talán erre is utalhatott a dedikáció szövege, mely mára már nem olvasható, csupán az évszám – 1942 – maradt épségben.Read More
A kronosztikon az 1719-es évszámot jelöli a szegényház fölépítésének évéül. Tehát az 1710-es tűzvész alkalmával elpusztult „espitály” helyett építtethette a jótékony gróf. Műértékét oromfala adja, hol 3 fülkében szoborcsoportok vannak elhelyezve. Balról Piéta, középen a Szt. Háromság, jobbról Szt. Flórián csoport. Már maga az a tény is feltűnő, hogy a szegényházat ily gazdagon ékesítették. Magyarázható...Read More
Szeghy Zsigmond nagymegyeri honvéd 1826-ban született, részt vett az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharcban. Élt ötven évet, 1876-ban halt meg. Sírköve hosszú évtizedeken keresztül elhanyagolt volt. 1995-ben újíttatta fel a Csemadok Nagymegyeri Szervezete, és 1995-2012 között ezen a helyen szervezte március 15-én az 1848-as magyar forradalom tiszteletére tartott városi koszorúzási emlékünnepséget.Read More
Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll:...Read More
A település baráti kapcsolatokat ápol az erdélyi Csomafalvával. Az itteni fafaragó mesterek 2010-ben egy csodálatos székelykapuval ajándékozták meg a lukanényeieket. A kapu a kastélykertnél áll, mintegy bejáratot képezve a kastélyban helyet kapott iskolába. A fedeles zsindelytetővel kialakított nagykapu kétszárnyas; geometriai- és szívalakzatokkal, virágmintákkal, hold- és napábrázolásokkal díszítve, ezzel a felirattal: „Lukanénye – 2010 – Csomafalva”....Read More
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...Read More
Az 1848 őszén kitört magyar szabadságharc a kezdeti sikereket követően, a kibontakozó osztrák támadás miatt veszélyes helyzetbe került. A honvéd főseregnek számító, Komárom körzetében állomásozó ún. Fel-dunai hadtest a fővezérségtől azt a parancsot kapta, hogy vonuljon a Tiszántúlra. Ezt a parancsnok Görgei Artúr – mivel az ország közepe ekkorra már a császáriak kezére került, a...Read More
A következő rövid írásban egy olyan kulturális emléket szeretnékbemutatni, amelyről kevesen tudnak. Ez pedig a nagykürtösi járásbeli Szelény községben található, pontosabban a Szent Anna-kápolna kertjében lévő síremlékről van szó. A sírkövet a Szelényi család utolsó tagja, Szelényi László emlékére állították. Rajta latin betűs felirat látható, amit évszázadokon keresztül senki nem fordított le. Ám most Mgr....Read More
Szelényi Oszkárné Blasy Éva Erzsébet Késmárkon született 1882. március 9-én. A festészet alapjait Katona Nándortól sajátította el, aki Mednyánszky László tanítványa volt. Tanulmányait Budapesten és a Berlini Művészeti Akadémián folytatta, ahol főleg a portréfestésnek szentelte idejét. Későbbi művészetét is a portrék festése jellemezte. Többször kiállított Pozsonyban, és halála után a közönség 1933-ban találkozhatott a festményeinek...Read More
Isten dicsőségére és a felejthetetlen jó gyermek, a második világháborúban hősi halált halt, messze idegen földben nyugvó Széles Ferenc emlékére állíttatták szülei Széles Ferenc és Fritz Terézia.Read More
Egy nagyobbra nőtt tujafa árnyékában, a szürke kőkereszten ezüstszínű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fekete betűkkel írott felirat tájékoztat a kereszt felállításáról.Read More
Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónika elindítója.Read More
Nagy János alkotása, Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30.- Kolozsvár, 1634. január első fele) életnagyságú szobra a város főterén kapott helyet. A XXV. Szenczi Molnár Albert Napok rendezvénysorozat keretében 1994. október 28-án, délután volt a szobor alapkőletétele. Egy év múlva, 1995. október 14-én avatták fel a szobrot a XXVI. Szenczi Molnár Albert Napok során a...Read More
Szenczy Gábor a Genersich család által tulajdonolt Arany szarvas gyógyszertárban tevékenykedett. 59 éves korában érte a halál. A Szenczy Gábor fekete gránit síremléke mellett látható fehér márványkő vélhetően korán (14 éves korában) elhunyt lánya, Szenczy Margitka sírját jelzi.Read More
Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.Read More
A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...Read More
