Vágsellyei magyar ház 2004 óta szolgál kulturális célokat. Az 1928-ban emelt házat a Csemadok alapszervezete a Rákóczi Szövetség anyagi támogatásával vásárolta meg, újította fel és bővítette. Az épület tágas terme összejövetelekre valamint kiállításokra szolgál, de rendelkezik konyhával, irodával és társalgóval is.
Felka települést szászok alapították 1245-ben. A nagy határú, rendkívül gazdag szepességi város a tizenhárom Lengyelországnak elzálogosított város egyike volt. 1945-ben Poprádhoz csatolták. Temploma a 13. század hatvanas éveiben épült kora gót stílusban, egyeneszáródású szentéllyel, a nyugati oldalon hozzáépített toronnyal. A 14. század első felében szentélyét megnagyobbítva sokszögzáródásúvá alakították, hajóját rakott boltozattal fedték, amely két tízszögű...
A 19. század utolsó harmada Magyarországon a vidéki városi és megyei múzeumok megalakulásának időszaka volt. Ezek sorába illik a Kassán 1872-ben megalakult Felső-Magyarországi Múzeum Egyesület is, melynek kezdeményezői a jelentős magángyűjteménnyel rendelkező Klimovits-testvérek voltak. Szándékaikat támogatta Myskovszky Viktor elismert műemlékes szakember is. A múzeum első kiállításának megnyitására 1876-ban került sor. A gyűjtemény később több adomány...
Felsőpél Kisboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a 12. században épült román stílusban, melyet 1830-ban klasszicista stílusban építettek át. Az épületet legutóbb 2013-ban újították fel.
Felsőszecse református temploma 1789-ben későbarokk stílusban, torony nélkül épült. Tornyát csak 1891-ben építették hozzá. A hatszáz ülőhelyes templom a II. világháborúban súlyos károkat szenvedett. A templom tetőszerkezete 2008-2009-ben lett felújítva, a belső a közelmúltban újult meg.
Felsőszemeréd nevét az itt feltárt rovásírásos emlékek tették elsősorban ismertté. A település azonban nagyon régóta lakott hely, első okleveles említése 1268-ból való. A 15. században Egyházasszemerédként is említik. Az Egyházas előnév minden esetben korai templomos helyre, plébániatemplom meglétére utal. A török időkben az újvári szandzsákhoz tartozott. A török kiűzése után földesura Hellenbach báró lett. Mai...
A Rimaszombati járás egyik épségben megmaradt és példásan rendben tartott erődtemploma. A völgyet uraló várjobbágyok közül a tatárjárás után IV. Béla néhányat nemesi rangra emelt. Udvarházaik egymástól nem nagy távolságban állhattak, az eredeti területi felosztást máig megőrizték a völgyben a helynevek. A Felsővály-Nagyszer, Bikkszög, Gergelyfala, Mihályfala, Alsóvály, Főcénháza elnevezések még az egykori szeres településrendszer neveit...
A Vály-völgy legkorábbi temploma Felsővályban épült meg, valószínűleg a 11. század folyamán. Boldogságos Szűzről nevezett egyházát említi a 14. század eleji pápai tizedszedők jegyzékei is, sokáig a völgy egyetlen temploma volt. 1426-ban Valy és Waal alakban olvassuk a falu nevét az egykorú oklevelekben. A husziták idejében a község határában a magyarok és a csehek között...
A Fő tér Keleti térfalában, zárt sorú beépítésben, a Ferences utca sarkán áll az egykori ferences templom és kolostor 14. század végéről származó, eredetileg gótikus stílusban épült, jelentős méretű épülettömbje, melyet a 15. század első éveinek valamelyikében szenteltek fel. Az épületegyüttes alaprajza a középkori ferences építkezés jellegzetes alaprajzi elrendezését mutatja. A hatalmas méretű templomhajóhoz keletről...
Ferences templom és kolostor az 1626 és 1631 közötti időben épült. Bejárata felett ma is olvashatjuk: PAX INTRANTIBUS, azaz békesség a betérőnek. A ferencesek köszöntése PAX ET BONUM, áldás és békesség, tükröződik ezen a feliraton. Ma is szeretettel fogadnak minden jószándékú látogatót. A templom felszentelését Pázmány Péter végezte 1631. május 24-én. Vélhetőleg ez még csak...
A Kamaraház után a Fleming-ház következik, mely a 16. században keletkezett három gótikus épület átépítésével. Ebben az épületben verték 1598-tól másfél éven át a „körmöci aranyakat”. A pénzverdét ugyan nem sikerült a városban megtartani, de Selmec gazdagsága még évszázadokig ragyogott az Aranyutcában.
A Kassa középkori eredetű főutcájának egyik kiemelkedő kultúrtörténeti értékű középülete helyén korábban négy, kőből épült, gótikus polgárház állhatott, melyek fokozatosan egybeolvadtak: Első adataink a 16. századból származnak róla. Az 1620-as években itt működő pénzverdéről tudunk. Reprezentatív szálláshely, rezidencia jellegére utal, hogy hosszú ideig a Felső-magyarországi főkapitányok székeltek itt, az egyik épület-elődnek számító Rueber-féle házban (innen...
A Magyarország történetében jelentős szerepet játszó Forgách család klasszicista stílusban, 1845-47. között épült, egy emeletes palotája a műemléki belváros tengelyét jelentő kassai Fő utca déli végén áll. Homlokzatának meghatározó elemei az enyhén előreugró, timpanonos középrizaliton találhatóak: vörös kőből faragott, dór fejezetű oszlopok, illetve az általuk tartott, nagy méretű, vas korlátú erkély. Építtetői gróf Forgách Kálmán...
Nevét a ház eredeti lakója, Leopold Fritz von Friedenlieb bányatulajdonos után kapta. A Fritz-ház az Akadémia egyik legnevezetesebb épülete volt. Ez volt ugyanis még a főiskola idejében is az A-épület, ahol a rektori hivatal kapott helyet. Az épületben tanácsterem, könyvtár, levéltár továbbá géptani tanszék és szertár is volt. Az Akadémia a házat egyébként 1829-től bérelte,...
Sirak község központjában áll az egykori Fuchsleitner-féle malom. A mára eléggé elhanyagolt épületet kőből építették, tetőszerkezete és az első oldalán egy hozzátoldott épületrész deszkából készült.
Füleken valamikor régen volt református gyülekezet, az idők folyamán templomostól együtt eltűnt. A ma itt élő reformátusok úgy gondolták, hogy szükségük van egy gyülekezeti helyre. Szép példája az összefogásnak a XVI.-XVII.századi protestáns hagyományok újjászületése, a 2002. november 10-én felszentelt új református templom. Minden közadakozásból, közös munkával készült. A Bellényből a majdnem összedőlt református templom tégláit...
A füleki vár egy 65 méter magas, É-i oldalán igen meredeken emelkedő vulkáni kúpra épült meg a XIII. század első felében. Három részre tagolható: alsó, középső és felső várra. Az alsóvár a síkság fölé emelkedő alacsony dombra épült meg a XVII. században. Mély árok és korszerű, új-olasz bástyák védelmezték a területét. Itt álltak az őrség...
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...
Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...
Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.
A 19. század végéről származó, eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Könyvtárnak és a Füleki Városi Honismereti Múzeumnak ad helyet.
A várkastélyba vezető bejárat jobb oldalán található a katolikus templom. Építését 1822 körül kezdték meg, és 12 év múlva készült el. 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata felett két toronnyal. Főoltárának képe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja, melyet 1889. november 15-én szenteltek fel. Kubányi Lajos...
Gács legismertebb látványossága. Története kapcsolódik a gácsfalusi temploméhoz, hiszen ezen a dombtetőn állt a Tomaj nemzetség vára a 14. század elején. A Csák Máté hívei által felégetett vár újjáépítésére Mária királynő 1386-ban adott engedélyt udvari lovagjának, Losonci (III.) István fia, (IV.) Istvánnak. Gács 1450-ben Giskra cseh zsoldosvezér nógrádi központja lett. A husziták kiűzése után a...
Állítólag a két községben Felső és Alsónyéken hét kápolna állt. Legrégibb közülük a Galamiai-kápolna, amely Felsőnyéken a Kelenye felé vezető mezei út mellett látható. Nevezik ezt a Falu feletti- vagy a Kelenyei-kápolnának is. Már Pesty Frigyes Helynévtára is említi, hogy a Felső Kápolna dűlő kezdetén egy a ‘Boldogságos Szűz Máriának szentelt kápolna létezik’. A szlovákiai...
Az Esterházyak több épületet építettek fel a városban. A legjelentősebbek közé tartozik a neogótikus kastély, amely eredetileg 1633-ból származó, megerősített reneszánsz objektum volt. A kastélyt 1633-ban Esterházy Dániel és Pál építtették fel a család első erőteljes hatalmi fellendülése és gazdasági virágzása idején. A család következő tagja, Imre, aki nyitrai püspök volt, 1736-ban barokk-stílusban átépíttette az...
Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.
A bencés kolostort és templomát I. Géza magyar király alapította. Felszentelésére 1075-ben került sor, amikor birtokait is összeírták. Szent Benedek tiszteletének szentelt első temploma a régészeti megfigyelések szerint 3 hajós, félköríves szentélyzáródású, nyugati toronypáros bazilika volt. A 14. században Szigfrid apát irányításával a régi templom körülépítésével alakították ki a mai gótikus csarnoktemplomot és ekkor átépítették...
