Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...
A késő barokk stílusú templomot Szűz Mária Szent Neve tiszteletére építették a 18. század második felében, 1768-ban szentelték fel. Rózsaszínűre festett, tornyos. A temetődombon áll a falu felett. A bejárat felett latin nyelvű tábla, melyen a templom felépítésével kapcsolatban áll szöveg. A tábla mellett, két növény mintájú kőfaragvány látható. Az 1883-ban készült főoltárképen a trónon...
A Fő tér nyugati térfalában, a Szent Erzsébet székesegyháztól északra álló palota, mely a magyar klasszicista építészet egyik remekének tekinthető, több középkori telek egyesítésével kialakult területen épült fel 1805-7. között. A zárt sorú beépítésben álló, tengelyszimmetrikus ház főhomlokzata 11 tengelyes. Középső, enyhe rizalittal is hangsúlyozott része elé épült az 1. emeleti díszterem 8 dór kőoszlopon...
A Pozsony tőszomszédságában fekvő Főréven gróf Csáky Jenő minden bizonnyal a család régi úrilakját is felhasználva építtette új kastélyát. A terveket – majd’ három éves munkával – egy pozsonyi építész, építési vállalkozó, Kittler Ferdinánd készítette, a kivitelezést a Kittler és Gratzl-cég végezte 1899-1902-ben. A kastély minden belső részletét, beleértve a stukkó-, a fa- és a...
A falu határában, dombon magasodik a település fölé, meredek lépcsősor vezet fel oda. Barokk-klasszicista stílusban épült, tornya három részre tagolódik. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Falában Szentiványi Ráfael emléktábláját olvashatjuk, a fekete márványtáblát Orosch János, pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A homlokzaton látható még egy fehér kőkereszt a falban, rajta Sztraczinszky Pál neve áll, 1797-ben elhunyt...
A legrégibb csallóközi települések közé tartozik, már 1138-ban említi egy oklevél. IV. Béla a községet a pozsonyi prépostságnak admányozta. Szent István vértanúnak szentelt temploma a 13. század második felében épült plébániatemplomként. 1933-ban a torony kivételével az egész templomot újjáépítették. A középkori templomból csak a torony, benne az 1482-ben öntött harang és a torony alatti valamikori...
A XIX. század elején épült kéttornyú, neogótikus kastélyt Csécsy Nagy Miklós építtette, melyet a későbbiekben még tulajdonoltak a Borsányi, Terginya, Simonyi és Csillag-Gyöngyösi családok. Az államosítás után mezőgazdasági iskolának adott helyet az épület, amely iskola gondozta a kastélyhoz tartozó hét-nyolcszáz hektárnyi földterületet is. Idővel a létesítményben művelődési ház működött. A szépen felújított kastély jelenleg egy...
Csejte vára Csejte településétől messzebb, ÉNy-i irányban, egy kopár magaslaton helyezkednek el a nagy kiterjedésű kővár falai. Az idevezető jelzett turistaösvényen először a magas fallal övezett várkapu nyílásához jutunk el. Bal kéz felé ágyúlőrések sora jelzi, hogy a XVI. század folyamán a földesúri család igyekezett korszerűsíteni a lakóhelyéül szolgáló erősséget. A hosszú falszoros lassan emelkedik...
Cseklész a Mátyusföld jelentős települései közé tartozott a középkorban. A Hunt-Pázmány nemzetség birtoka volt az egész középkoron keresztül. Román kori templomának építtetői is az ebből a nemzetségből származó Szentgyörgyi grófok voltak. Építésének kora bizonytalan. Az eredeti templomból megmaradt román elemek szerint ez lehetett akár a 12. század vége is. Biztosan román kori a kőből épített...
A csiliznyáradi római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....
A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...
A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.
A 13 aradi vértanú közül hárman születtek a Felvidéken. Aulich Lajos, a szabadságharc utolsó hadügyminisztere, Lahner György, aki később a hadügyminisztérium tüzérségi és felfegyverzési osztályát vezette és Dessewffy Arisztid, aki a Felső-Magyarországi Hadtest parancsnoka volt. Dessewffy Arisztid az Abaúj vármegyei Ósvacsákányban (Cakanovce) született, nemesi család sarjaként. Tanulmányait Kassán és Eperjesen végezte. 20 évig szolgált a...
Kassa legrégebbi temploma. A 13. században épült keletelt templom, az északi oldalon hozzá csatlakozó rendházzal. Az akkorra leromlott épületeket 1437-ben, gótikus stílusban átépítették. A reformáció idején, 1553-ban a fanatizált protestáns városlakók megrohanták, kirabolták és tönkretették a kolostort. Ezt követően a domonkosok elhagyták Kassát. Az épület másfél évszázadon át csak pusztult, több tűzvész is érte. A...
dr. Nécsey Mihály ügyvéd, majd Verebély közjegyzője és a városi testület, elöljáróság tagja. Nécsey Mihály tíz esztendővel volt fiatalabb bátyjánál (Nécsey Józsefnél), 1852-ben született Oszlányban. Gyermekkoráról, ifjúságáról nagyon keveset tudunk, a lényeg azonban az, hogy a jogi doktorátus megszerzésében bátyja úgy erkölcsileg, mint anyagilag támogatta. A diploma megszerzése után dr. Nécsey Mihály különböző helyeken dolgozott:...
Puss Sándor felvidéki jezsuita szerzetes a Pázmány Emlékház létrehozására öt évig keresett egy alkalmas helyet, ahol többek közt Pázmány Péter emlékszobát is létre kívánt hozni. Korábban sem Nagyszombatban nem járt sikerrel, sem a komáromi, Szent Andrásról elnevezett jezsuita templomban, ahol szintén méltó helyet találhattak volna. Már majdnem feladta, hogy az álom egyszer valóra válik, amikor...
Korai vásáros helyként egészen biztosan már Szent István idején templomos hellyé vált. Az ekkor épült temploma (nagyon valószínű fából volt) azonban nem maradt meg. A ma is látható, Szent György tiszteletére emelt templom 1329-ben épült már gótikus stílusban. A templom hajója, sokszög záródású szentélye és a nyugati homlokzaton hozzáépített tornya a klasszikus hármas tagolást mutatja....
Az eredeti éberhardi templom, amelyről 1390-ben történt említés, valamikor a 16. vagy 17. században „tűnt el”. Ezután a kastély kápolnájában tartották a községi istentiszteleteket. Az Apponyi család eredeti, neogótikus temetkezési kápolnáját, amely 1872-ben épült a temető mögötti magaslaton, csak 1950-ben alakították át, s így lett belőle Szent György vértanú temploma. Ez vakolatlan téglából épült teremtemplom...
A település a bányavárosok felé vezető fontos útvonalon alakult ki. Első okleveles említése 1245-ből való, az ipolysági premontrei apátság birtoka volt, illetve az apátság birtokolta az itt szedett útvámot. A vámjogból következik, hogy a középkorban mezővárosi rangja is lehetett. Szent Péter és Szent Pál tiszteletére szentelt temploma a 13. század közepén épült késő román...
Első okleveles említése 1308-ból való, a pápai tizedjegyzékben 1332-ben Szentandrásfalva néven szerepel, s egy 1481-es oklevél pedig Szentandrássúr alias Egyházfalva néven említi. A másik település 1245-ben még Súr néven, majd 1335-ben Pénteksúr, 1411-ben pedig Kissúr néven fordul elő az oklevelekben. Temploma azonban sokkal régebbi, mint a falu első okleveles említése, hisz román kori része a...
A település minden bizonnyal az első templomos falvak közé tatozott, erre utal előneve, az „Egyház” is. Első okleveles említése 1253-ból való. Ma nyolc község társulásából áll. A középkorban külön jogállása volt: a királyi várbirtok-rendszer egyik gazdaságirányítási egységének központja volt Pozsony vármegyében. A templom építésének ideje ismeretlen, okleveles említés híján nem tudjuk pontosan datálni, csupán a...
„A Káptalan-utczában a kir. jogakadémiától a második ház az Emericanum, a Sz. Imréről nevezett kisebb papnevelő intézet. Alapította azt 1642-ben jan. 26-ikán ( ezzel ellentétben áll a ház felirata: Seminarium S. Emerici Ducis MDCXLI) Lósy Imre pozsonyi kanonok (címere a Emericanum bejárata fölött látható), utóbb esztergomi érsek 21 ezer forinttal, olyképen, hogy ezen intézetben 12...
Az Endrődy János Alapiskola épületét 1912-ben kezdték el építeni, de 1916-ra fejezték be, akkor nyílt meg az iskola és akkor foglaltak helyet elsőként diákok az iskolapadokban. Az épület homlokzatán a magyar címer és a királyi korona látható, a Felvidéken egyedüliként. Az Endrődy János Alapiskola és Óvoda 2002-ben vette fel az 1856-ban elhunyt kántortanító, Endrődy János...
