Nyitvatartás: Hétfő: szabadnap Kedd – péntek: 9-12, 13-16 Hétvégén és ünnepnapokon: 00421 / 904 021 807 Kapcsolat: Svodín č. 305, 306; 943 54 Svodín Mobil: 00421 / 907 432 055 e-mail: edina.svajcer (kukac) gmail.com TÁJHÁZ Az egyik volt parasztházban rendezték be, amely hatalmas gazdasági udvarával és melléképületeivel különösen alkalmasnak tűnt erre a célra. 2005....
A kápolnát Rogrün Ede és neje Werle Ottilia építtette 1908-ban, Kósik Ferenc, esztergomi építészmester tervei alapján. Párkány 19-20. század fordulójának fejlődése kapcsán meg kell említeni Rogrün Edét. A gyógyszerészként tevékenykedő férfiú létesítette a város első postáját, és ő bábáskodott a Párkányi Takarékpénztár születésénél. Hosszú időn keresztül a Párkányi Önkéntes Tűzoltó Testület díszelnöke volt. E sokoldalú...
A falu központjától Leszenye irányában, a templom szomszédságában állnak az egykori kastély romjai. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés. A tatár-török időkben épült kastélynak a 14. században a Terbegecz család volt a gazdája, de éltek itt Majthényiak, Plachyak, Würtzlerek, Okolicsányiak.
A Mária Terézia úton látható a „Terézvárosi kath. templom, mely a Sz. Háromság tiszteletére van felavatva. E templom alapkövét 1734-ben ápril. 15-ikén tette le Berényi József püspök, Esterházy primás vicáriusa, Mack Mátyás pozsonyi plébános pedig 1738-ban máj. 18-ikán szentelte fel. Benne az isteni tiszteletet s a lelkészi teendőket egy a Sz. Mártonról nevezett belvárosi plébánia...
A Téry menedékház a legmagasabban található egész évben üzemelő turistaház a Magas-Tátrában. A ház 1899-ben épült, kezdetek óta a selmecbányai „szegények orvosának”, Téry Ödönnek a nevét viseli. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE) Budapesti Osztályának 1889. május 28-án tartott gyűlésén Téry Ödön javasolta egy menedékház építését, közvetlenül a hegység csúcsainak lábánál, a Szepesi-Öt-tó-katlanában. A haladó szellemű...
A XVI-XVII. században virágzott a városban az iskolai színjátszás. 1707-ben II. Rákóczi Ferenc a városban időzve „a jezsuitákhoz ment”, ahol Mátyás király életéről szóló előadást tekintett meg, és „tovább három óránál ott mulatott őfelsége”. Az első, 1789-ben megnyílt színházépületben közel két évtizedig csak német társulatok játszottak. A hivatásos magyar színház XIX. századi kezdetei összefonódnak Miskolc...
A Felvidék északnyugati részén fekszik a Vág völgyében Nagybiccse. A XVI. században az Imreffy és Kosztka család birtokában lévő udvarház 1547-ben elpusztult. A zavaros tulajdonviszonyok akkor tisztázódtak, amikor a Felvidék akkori legfontosabb mecénás-familíájából való Thurzó Ferenc 1563-ban megvette az uradalmat. A közeli zsolnalitvai és távolabbi árvai vár megközelíthetetlen, jól védhető hegyi várként töltötte be funkcióját,...
A napjainkban reformátusok által használt temploma a 15. században épült gótikus stílusban. Később védőfallal vették körül, és klasszicista stílusban megújították. Szentélye sokszögzáródású, hajója téglalap alakú, a nyugati oldalán toronnyal. A szentélyt és a hajót is gótikus támpillérek támasztják. A szentélyen szamárhátíves gótikus ablakok vannak, a hajó ablakai díszítés nélküliek. A torony alatti portálé csúcsíves, akárcsak...
A csevice természetes szénsavas savanyúvíz, az elhíresült „Csevice” ásványvíz egyik forrása is itt tör fel. A gyógyhatású forrást 1956-ban fedezték fel a környéken folytatott geológiai vizsgálatok közben. A természetes ásványvíz 1769 -től ismert.
Tornalja településén már az első világháború előtt felmerült egy új városháza építésének gondolata. Bár elkészültek az épület tervei, azok a háború miatt már nem tudtak megvalósulni. Az 1920-as években tértek vissza az építés gondolatához, és végül 1925-ben ki is írták a tervezési pályázatot, amelyet Őry (Oelschläger) Lajos és munkatársa, Boskó Géza Zoltán nyerték meg. A...
A falu közigazgatási határán kívül találhatók, vélhetően az egykori település részei voltak. Mára csak egy boltíves pincebejárat látható, a többi beomlott. A helyiek Györgymárton-partaljának hívják ezt a területet.
Az 1550-es években, eredetileg nemesi kúriának épült reneszánsz épület. Itt tartották 1757-ig a vármegye üléseit. Az elnevezését annak köszönheti, hogy összekapcsolták erődszerű megjelenését az építésekor reális török-veszedelemmel – védekezésre természetesen alkalmatlan lett volna. Jelenleg városi múzeum.
A tér egyik legfontosabb középülete, a ma két emeletes, „U” alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, szépen felújított városháza 1711-ben létesült, két régebbi, későgótikus, illetve reneszánsz épület egybeépítésével. A barokk kori városháza földszintből és az első emeletből állt. A 19. századbeli átalakításánál még egy emeletet kapott, és főhomlokzatát klasszicista stílusban építették át. Az épület tengelyében, a párkány...
Szükségességét már 1895-ben felvetették az akkori Nyitrai Hírlapban, és a magyar igazságügyi minisztérium egy évvel később jóvá is hagyta, hogy a városban igazságügyi palota épüljön. A szecessziós stílusú épületet Kiss István tervei alapján 1901 és 1903 között a Tomaschek és Csellágh cég építette fel, 1904-ben pedig átadták a háromszáz férőhelyes börtönt is. Az első években...
1781. november 13-án írta alá Batthyány Fülöp és felesége Perényi Barbara adománylevelét, amely alapján a tósnyárasdi templomot elkezdték építeni, amely elhúzodott egészen 1848-ig. Az akkori tósnyárasi plébános, Vagner atya fejezte be, miután kicséreltette a tetőgerendákat, megjavíttatta a tornyot, kifestette a templomot. A templomot 1849. augusztus 20-án szentelték fel, amit Thuróczy Zsigmond, és Kubriczky András taksonyi...
A mai Trencséni vár Trencsén városának szívében, a várhegy (Mária-hegy) mészkőszirtjén emelkedik a Vág völgye fölött. A meglehetősen nagy alapterületű vár viszonylag jól felújított. A várhegy három oldalról igen meredek, csak a déli részén lankásabb. A vár nemcsak Trencsén városának jellegzetes látnivalója, hanem az egész középső Vág mentének. A vár az 1877-ben alapított Trencséni Múzeum...
„A város védművének két kapujából mára csak egy maradt. A 19. század 70-es éveiben a kis és nagy megyeház közt még egy torony emelkedett, melynek alján kapu vezetett – ép olyan alaku, mint a fennálló városház melletti torony. (Innét alsó felső kapu elnevezés). E kettő védfallal volt összekötve és teljesen elzárható.“ A15. század elején emelt...
A trencséni jezsuita (korábban jezsuita) templom a magyarországi barokk művészet egyik gyöngyszeme, amely messze a határokon túl igen nagy elismertségre tett szert. A jezsuitákat először a szomszédos szkalkai apátságban telepítette le, Püsky János nyitrai püspök 1645-ben, hogy régen tervezett magyarországi jezsuita noviciátust felépíthessék, de mivel kedvezőbb lehetőséget láttak a trencséni megtelepedésben, 1646-ben átköltöztek a szomszédos...
A Tresztyánszkyak a falu neves birtokosai voltak, kiknek eredete II. Endre királyig vezethető vissza. Keszi Szög nevű részén a 18. században építették klasszicista kúriájukat. A család egyik ismert tagja, aki a megye számvetője volt, Stummer Emerenciát, az Ipolyi-rokont vette feleségül. Gyermekük volt Tresztyánszky Bertalan honti főügyész, Gyürki Emília férje, aki a később emelt temetőbeli sírkápolnában...
Akárhonnan közelítjük meg a várost, azonnal szembetűnik annak déli oldalán emelkedő domb tetején Selmecbánya jelképe a négy saroktornyos, csúcsos tetejű Leányvár. A monda szerint a szép és dúsgazdag Rössel Borbála építtette. A vár helyén ugyanis akkoriban akasztófa állott, ami Borbála palotájából jól látható volt. Amikor kitekintett az ablakon, gyakran összerázkódott ijedtében az akasztófa láttán. Hiába...
A Szent György-templom mellett álló halottas kápolnát az 1781-es Batthyány érsek-féle összeírásból jól ismerjük. 1781-ben az egykori szemlélődő a téglafallal, s benne a régi temetővel körbevett templomot látta maga előtt (vagyis a Szentfundust). A temető falain belül található, írja, „a megholtak nyilvános kápolnája”, amely „jó anyagokból van felépítve” (kő és fa), torony nélküli, s benne...
Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították.
Vágfarkasd nagyközség Galántától délkeletre a Vág folyó jobb partján, sík vidéken terül el. Régi település, már a 12. század elején is említik Farkas (Forcos) néven. Nevét a község talán onnan kapta, hogy a Vág völgye régebben mocsaras ingoványos volt, erdő, nádas és füzes borította s nyilván a farkasok kedvenc tanyája volt. A község fennállásának első...
A templomot Károlyi József és neje Waldstein Wartenberg Erzsébet építtették 1808-ban a mezőváros főterén, az egykori Templomtéren. Családi címereik a bejárat felett helyezkednek el. A templom egyhajós, poroszsüveg boltozatú, berendezése 19. századi. Főoltárképe a Szent Családot ábrázolja.
A város Antiochiai Szent Margit római katolikus temploma 1828-ban épült klasszicista stílusban, egy korábbi, legkésőbb 16. századi templom helyén. Építésze Schwarz György volt.
