Szent-Iványi Ferenc országbíró által építtetett kúria a templom mellett található. A jelenleg is lakott kúria barokk-klasszicista stílusban épült a 18. század második felében. A 19. században átépíttették. Szép lépcsőfeljárója, oszlopos előtere van. Kovácsoltvas kerítése szépen megmunkált.
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
A történelmi Magyarország egyik legnagyobb területű erősségének, a háromhektáros Szepesvárnak a legkorábbi részét a 634 méter magasságban trónoló sziklaszirtre emelték a XII. század második felében. Típusát tekintve, bár az eltelt évszázadban sokszor átépítették, szabálytalan alaprajzú belsőtornyos vár, amit nem fejlesztettek tovább az ágyúk hadászati megjelenése után. Az erősség három részre osztható: alsóvár, középsővár és felsővár,...
Szepeshely szerepe vallási szempontból (is) kiemelkedő, a Szepesi egyházmegye központja. A település a 11. században jött létre egy bencés kolostortól nem messze. Magyarország területén egyedül álló egyházi városka volt, két kiemelkedő építészeti jelleggel bíró épülettel – a püspöki palotával és a székesegyházzal –, valamint egyetlen utcácskával, a kanonoksorral. Már 1140-ben állt itt egy román templom,...
Szepesszombatban az evangélikusok saját templomot 1720-ban építhettek maguknak. Ez a fatemplom az 1775. évi tűzvész alkalmával leégett. Az evangélikusok ma is álló végleges temploma 1777-ben, Mária Terézia engedélyével épült. A „Krisztus az Olajfák hegyén” című oltárképe 1852-ben készült.
A gazdag szepességi szász (cipszer) város leggazdagabb polgárainak házai ill. legfontosabb középületei az egységes középkori-koraújkori képét máig megőrző fő téren emelkednek. Ezek egyike a 13. századi eredetű Szent György plébániatemplomhoz tartozó, annak cinteremfalával egybeépült, mégis különálló harangtorony. A torony Matern Ulrich késmárki kőműves mester irányításával épült, 1588-89-ben, reneszánsz stílusban. E korszakban a Szepességben számos, ehhez...
Építését a 13. század első harmadáig lehet visszavezetni. Ebből az időből maradtak meg a hajó határolófalai, a nyugati torony alsó négy szintje és a nyugati bélletes kapu. A hajó közepén a 14. század első felében oszlopot állítottak, melyre a négy keresztboltos mezőt is ráterhelték. Ez a „kéthajós” megoldás a szepességi gótikus templomok egyik jellemző megoldása....
A reformáció tanait Szepesváralján a 16. század első felében, 1548-ban fogadták el. A város lakosai lelkészükkel, Blásy Jakabbal együtt áttértek az evangélikus hit mértéktartó irányzatára, az ágostai hitvallás szerinti új hitre. De megtörtént a lakosság másféle tagozódása is. Akkoriban a társadalmi érintkezés és információcsere helyszíne főleg a templom volt. Ahol lehetséges volt, új templomokat építettek...
Szepesváralja Kisboldogasszonynak szentelt plébániatemploma 13. századi eredetű, 1258 után épített román alapokon nyugszik, 1462 és 1497 között gótikus stílusban átépítették, majd 1824 és 1829 között klasszicista stílusban építették át. Szárnyasoltára a gótikus Mária-szoborral 1507-ben készült. Kisboldogasszony, Szűz Mária születésének ünnepe katolikus és ortodox egyházi ünnep, amelyet minden év szeptember 8-án tartanak. Elnevezése latinul Nativitas Beatae...
Szepesváralja a fenséges szepesi vár romjainak szomszédságában fekszik. Az UNESCO teljes egészében, a várral egyetemben a világörökség részévé nyilvánította. Az 1905-ben épült, egyszerű, halvány színűre festett zsinagóga a Stefánik utcában található. Hosszúra nyúlt felújítása után, 2007 szeptembere óta zsidó múzeumnak ad otthont. Beltere nagy részén, egyebek között a nők karzatán, valamint néhány fal- és mennyezetrészen...
A Szeplőtlen Szűz tiszteletére emelt kápolna a 10-es számú ház udvarán látható, melyet az 1908-1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében Bugyi Ignác családja. Ez egy kisebb egyhajós épület záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják,...
Szilágyi Dezső (Nagyvárad, 1840. április 1. – Budapest, 1901. július 30., jogász, politikus, igazságügyminiszter, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia tagja) néhai igazságügyminiszter nagy pártfogója volt a tátrai turizmusnak. Ő maga is gyakran vendégeskedett Tátrafüreden. A Magyarországi Kárpát Egyesület (MKE), amely Magyarország első, a világ hetedik turista klubja volt, Münnich Aurél elnök javaslatára úgy határozott,...
A Szilvay család 1804-ben épült barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Az épülethez angolpark is tartozik. A kastély jelenleg a ferences nővérek rendházaként működik.
A Hellenbach-ház után kis köz következik, majd ott állunk a Szitnyai-ház előtt. Ez is XVI. századi épület, a századfordulón Szitnyai József nevezetes, tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmájáról, amely az épület földszintjén volt. A Steltz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos,...
A 19. század második fele fontos változásokat hozott a városka életében. Galánta a környék adminisztrációs központjává vált. Egyebek mellett itt székelt a szolgabírói hivatal is, melynek épülete ma is látható a Fő utcában.
A község legjelentősebb műemléke a Dr. Pázmány Zoltán által 1905-ben épített szecessziós nyári kastély, melyet a Molnár Jánostól vásárolt telken épített. A kis épületben kezdetben a család csak a nyári hónapokban töltötte, amikor a város zaja elől ide menekültek. A kis építménynek csaknem négyszögletű alapja volt öttengelyes főhomlokzattal, melyet téglalap alakú ablakok tagoltak keretekben könyöklő-...
… a főút mellett találjuk Szűz Mária kápolnáját, amelyet 1873-ban Deszeth Illés és neje, Berecz Katalin emeltettek. A kis építményt 1936-ban Deszeth Pongrác és neje, Cigány Veronika javíttatták. 1941-ben a kápolnát belül a Deszeth család javíttatta meg. Négyszögletes építmény, amelynek főhomlokzata háromszögletes orommal végződik. Benne Pieta-plasztika van.
A község legelső emléke az 1304-ben gótikus stílusban épült római katolikus Sarlós Boldogasszony-templom. Az 1755-ös, Révay Antal gróf esztergomi püspök és kanonok, valamint a helyi pap, Konkoly László részvételével megvalósult kanonoki vizitációkor említik, hogy a templom Domonkos érsek tevékenysége idején épült. Bizonyos adatok szerint azonban korábbi is lehet. A plébániát és a helyi papot ugyanis...
A Szűz Mária Mennybemenetele katolikus templom Árpádkori templom. Templomos hely volt, 1873-ban épült historizáló stílusban. Egyhajós épület, négyzet alaprajzú. A főoltár a szószékkel együtt a 18. század első feléből származik, és a késő barokk stílust képviseli.
A római katolikus Szűz Mária Mennybemenetele templom Rozsnyó város legértékesebb szakrális építménye. A 14. századból származó gótikus építményt 1403-ban fejezték be. Eredetileg plénabiatemplomként használták, 1776-tól püspöki katedrális lett. A husziták nagyon megrongálták. 1514-16-ban Bakócz Tamás bíboros áldozatkészségéből megújult, kinek nevét a Szent-Kereszt-kápolna viseli. 1550 körül a templomot az evangelikusok foglalták el. A katolikusok csak 1670-ben...
Diószeget a dokumentumok 1252-ben IV. Béla oklevelében említik először, de régészeti leletek alapján bizonyítható, hogy már az 1. és a 4. század közötti időszakban kvád település volt. Temploma együtt fejlődött a kereszténység terjedésével, lakosságát nem kímélte a történelem kegyetlen alakulása. Először 1332-1337-ben szerepel az okmányokban a templom Pál nevű plébánosa. Az esztergomi korabeli dokumentum a...
A község jelentős műemléke a Szűz Mária Mennybevétele római katolikus templom. 1750-ben építették barokk stílusban a verebélyi parókia leányegyházaként. Az épületet 1828-ban, klasszicista stílusban átépítették, 1956-ban oldalkápolnákkal bővítették. A homlokzatokat 1974-ben javították. A templomot a 20. századig kőfal vette körül. Egyhajós épület, a szentély szegmens-záródású, az oromhomlokzatba épített toronnyal. A templom homlokzatait falsávos keretek, félkörös...
A Szűz Mária Mennybevételéről elnevezett római katolikus templomát a Zichyek építtették 1660-ban, majd a 18. században átalakították. 1965-ben árvíz rongálta meg, mely után 1967-ben állították helyre. 1993-ban felújították. Valamikor csak egyetlen templom, református templom volt bent a faluban, körülötte pedig temető – 1673-ban az ellenreformáció idején a Zichy család, Csicsó földesurai, leromboltatták a templomot és...
A templom és kolostor J. G. Altenburger tervei alapján épült, a fennmaradt dokumentumok szerint 1722 és 1778 között. A paulánusok által épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A templom épülete egyhajós, szegmensíves zárású szentéllyel. Tornya beépült a főhomlokzatba. Belső falait és boltozatát freskók és díszes művészi festmények ékesítik. Ezek főként F....
A nagyudvarnoki, Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1954-ben építették. 1998 és 2004 között átépítették, toronnyal és sekrestyével bővítették, valamint korábban épült épületrészeit az oltár kivételével teljesen felújították. Átépítését követően Orosch János akkori pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel 2004 szeptemberében.
„A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. Később több ízben felújították és javították. Az 1995-ös legutóbbi átalakítások, főleg a hajó eredeti ablakainak érzéketlen kicserélése műanyagokra, káros hatással voltak az épület külsejére. A templom egyhajós épület a szentély félkör alakú lezárásával, hozzáépített sekrestyével és mellékkápolnával. Valamint az...
Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...
A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...
Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...
