A Palugyay házként emlegett épületet Palugyai Jakab (pozsonyi vendéglős, a Zöldfa szálló tulajdonosa, Liptó vármegyei birtokos) egyik fia, Ferenc építtette Rumpelmayer Viktor tervei alapján. „A Főtér- és Zöldszoba utca sarkán, egy magas nyeregtetős ház állott, melynek toronyszerű alkotása a középkori városi ház jellemző tipusát tette. Magassága miatt közönségesen Burgnak nevezték. E ház az 1573. évi...
A középkorban erre vezetett a cseh út (Via Bohemica). IV. Béla Vágsellyét és környékét a turóci premontrei kolostornak adományozta. A település 1522-ben Majthényi Uriel turóci préposttól kapott kiváltságokat. 1536-ban I. Ferdinánd mezővárosi rangra emelte. A város 1586-ban a jezsuitákhoz került, akik 1598-ban Znióváraljáról ide helyezték át kollégiumukat. Vágsellyén egykor vízivár állt. Ennek helyén a 16....
PÉCH ANTAL (Nagyváradolaszi, 1822. jún. 14. – Selmecbánya, 1895. szept. 18.): bányamérnök, szakíró, a XIX. század második felének legjelentősebb magyar bányamérnöke. Édesapja, Péch Antal és édesanyja, Walter Francziska Nagyváradon élték polgári életüket. Iskoláit kezdetben latinul Nagyváradon, később Temesvárott, németül folytatta. A bölcsészeti szakot 1838-ban Nagyváradon fejezte be. Még ebben az évben a selmecbányai Bányászati Akadémiára...
Pered első temploma 1717-ben épült a nagyszombati jezsuita rend támogatásával. A templom Xavéri Szent Ferenc tiszteletére volt felszentelve. Téglából építették, fatornyában két kisebb harang volt. A község a 16. századig valószínűleg Deáki, majd Sellye, 1642-ben ismét Deáki, 1728-tól pedig Zsigárd leányegyháza volt. Pered 1803-ban kivált a zsigárdi anyaegyházból, és saját egyházat létesített. Első plébánosa Grigely...
A középkori eredetű magyar faluról, amely vélhetőleg az Árpád-korban települt meg, a fennmaradt írott források először a 14. században tesznek említést. A nyugat-keleti tengelyű, egyhajós, nyeregtetős evangélikus templom egy régebbi fatemplom helyén épült 1838-48-ban, klasszicista stílusban. Tere téglalap alaprajzú, nyugaton szegment végződésű. A templom keleti homlokzatához épített vaskos tornyot pilaszterek tagolják, s barokkizáló sisak fedi.
Rimaszombatban az egykori Oskola utcában, amelyet a 19. század végén a híres ötvösről, Szentpétery Józsefről neveztek el, majd a második világháborút követően Samo Tomášik szlovák nemzetébresztő nevét kapta, áll egy szerény házikó. Egykori tulajdonosáról Huszth-háznak hívják, de a helybéliek csak Petőfi-háznak emlegetik. A hely szelleme tesz naggyá: 1845 márciusában itt töltött pár éjszakát felvidéki utazásai...
Petzvál József Miksa mérnök, matematikus, egyetemi tanár volt; jelentős kutatási eredményeket ért el az elméleti és gyakorlati fénytan területén, találmányai hatalmas lendületet adtak a fényképezésnek a XIX. század derekán. Emellett a ballisztikát, a mechanikát, a hangtant is gazdagította számos fontos eredménnyel. 42 éves korában választották az Osztrák Tudományos Akadémia tagjává; a Magyar Tudományos Akadémia külső...
A 19. század, különösen a második fele, a vasútépítések diadalmenete volt egész Európában. Ekkor épült ki a dualista Monarchia vérkeringését jelentő, részben állami, részben magánkézben lévő vasúthálózat is. Az ekkor felépített pályaudvarok és egyéb vasúti létesítmények (a nagyvárosi hatalmas csarnoképületek és a kisebb létesítmények egyaránt) világszínvonalú építészeti teljesítmények, amelyek egy részében, igaz, sokszor leromlott formában...
A magyar piarista rendtartomány a Poprád völgyében fekvő Podolint tekintette bölcsőjének, bár 1642-ben, amikor ott az első piarista megjelent, a városka a Zsigmond idejében elzálogosított szepesi városokkal együtt Lengyelországhoz tartozott. Az alapító Lubomirski Szaniszló (ő alapította a szepesbélai plébániát is 1674-ben) lengyel herceg volt, és a piaristák között sem volt akkor magyar. A föld azonban...
Az Óvárostól északra az új korban kialakult külvárosa helyén korábban ritkán, vagy épp egyáltalán be nem épített terület húzódott ahol a polgárok szőlői, kertjei húzódtak. E területen épült ki a 19. század második felében Pozsony talán leglátványosabb sugárútja, a forgalmas Stefánia, északi végén a főpályaudvarral. E sugárút nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben, utcafronton áll a...
A hajdani uradalmi központ plébániája már igen korán a 14. században fennállott. A mai plébániaépület régebbi alapokon épült a 19. század első felében, klasszicista stílusban. A kétszárnyas, földszintes épület előtt, nyitott oszlopos tornác áll. Középső háromszögtimpanonban végződő főbejárata felett az utolsó javítás évszáma -1976 – olasható. Sajnos az egykor szebb napokat megélő műemlék épület, mára...
A falu felső utcáján, a templommal szemben található oszlopos ház a falu legöregebb épülete, 400 éves. Egykor az esztergomi érsekség vadászháza volt, egyházi tulajdon. Jelenleg plébánia hivatal működik benne. Falán fekete emléktábla. Az udvarában álló egykori istállóépületben imádkoztak és tartottak miséket a templom felépítését megelőző időben. A szépen felújított épületbe két lépcsősor vezet, az egyik...
A plébániatemplom melletti harangtorony 1659-ben épült, a poprádi harangtornyot másolja. A jellegzetes pártázatos reneszánsz stílusjegyeit hordozza magán. Eredetileg sgrafittók díszítették. A toronyban két gótikus harang lakik.
A mai várost a tatárjárás után szász telepesek létesítették. A század végére már városfalai és városi kiváltságai voltak. Az 1412-ben szabad királyi városi rangot kapó, jelentős kézműiparral rendelkező Podolin 12 szepesi várossal együtt zálogként lengyel uralom alá került (1412. november 8-án Luxemburgi Zsigmond 37 000 cseh garasért – zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három...
A kápolnát a 13. században építették román stílusban, így ma ez a város legidősebb, fennálló épülete. Később, a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Berendezése, oltárai a barokk korból, a 18. századból származnak. Főoltárán Szent Anna, Szent Joakim és a kis Szűz Mária festménye látható. Az újkorban Magyarország legjelentősebb kegyhelyei között szerepel. A városi legendárium számos...
A poprádi evangélikus gyülekezet 1545 körül jött létre, de fából készült templomukat csak 1760-ban építhették fel. A mai templom alapkövét Fabriczy András (Pazdics, 1751. augusztus 20. – Poprád, 1830. január 23.) tette le 1829-ben, aki 41 évig volt a poprádi gyülekezet lelkésze (sírkövét a templomban őrzik). Az épület Fabriczy János (Poprád, 1800. május 13. –...
Poprád település még az Árpád-korban keletkezett a Poprád folyó partján. A középkorban nem tartozott a jelentős szepességi települések közé, csak a 18. század végétől erősödött meg, később magába olvasztotta a korábban jelentősebb városokat, mint Szepesszombatot vagy Felkát. Az aranyművesek védőszentjének, Szent Egyed (az aranyművesek védőszentje) -plébániatemplomát 1280 körül építették kora gót stílusban a település piacterén....
A pozsonyi történelmi belváros északi peremén 1903-ban épült fel Pártos Gyula építész tervei szerint, szecessziós stílusban a Posta- és Távírda-igazgatóság székházának épülte a régi postaépület helyén. A ház, alkalmazkodva a jelentős szintkülönbséghez, déli oldalán egy szinttel többől áll, mint az északin. Lábazata kváderkövekből épült. Az épület az eltelt évszázad alatt kisebb-nagyobb változtatásokat élt át, így...
Pozba község az Érsekújvár – Léva vasútvonal középpontján fekszik. A község első hiteles történelmi adata 1339-ből keltezett. Ebben az évben adta ki Róbert Károly király a Baravhkaiak (Baracskaiak) javára iktató parancsát, melyben Pozbáról is említést tesz. Már akkor a Balog család ősi fészke Pozba. A reformáció lelki áramlata bizonnyal Komjáti felől érte el a községet....
„Pozsony épületei között sok az olyan, a mely építészeti és régészeti tekintetben kiváló figyelmet érdemel. Legismeretesebb műemléke a vár, a mely a belváros nyugati oldalán emelkedő magaslaton áll. Ennek egy részét a magyarok a honfoglaláskor már itt találták. Építése ha nem a carnuntumbeli rómaiaknak, úgy bizonyára a morvaszlávoknak tulajdonítható. Legrégibb részének architektúrája a IX. század...
Pozsony városának első erődítésére valószínűleg a tatárjárás után került sor, a 13. század második felében (szabad királyi várossá 1291-ben lett). A 14. század középső harmadában már megvolt mind a négy városkapuja, napjainkra azonban csak az északi Mihály-kapu maradt fenn (többször átépített, modernizált formában. Más források szerint ekkor még csak az északi Szent Mihály-kapu, a keleti...
A tér legrégebbi épülete az Óvárosháza: a szabad királyi város Pozsony városi tanácsa székelt benne. A torony sokáig Pozsony főtornyának számított: innen hirdették ki a királyválasztásokat s az országgyűléseket, a forgalomba kerülő új pénzeket, a győzelmi ünnepeket stb. Maga az épület három ház egybeépítésével kapta mai formáját: a tornyos rész Jakab bíró háza, mellette az...
A leleszi monostor, mint a hit és a kultúra központja, jelentős hatással volt a vidékre és befolyásolta a környék fejlődését. A történelem folyamán a szerzetesrend és a monostor épülete, nagyon sok megpróbáltatásnak volt alárendelve. A földesurak és környékbeli nemesek, folyamatosan próbálták meg elfoglalni a hiteleshely és levéltárként is működő épületet. A vagyonért és földekért való...
A mai templom és rendház helyén a 15. században a Királyi Ház (Curia Regia) állt, 1460-ban és 1478-ban Hunyadi Mátyás, 1528-ban Szapolyai János király szállt meg benne. 1554-től a felső-magyarországi főkapitányok háza, a királyi kamara székhelye volt. Lakott benne Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György is. A rekatolizáció kezdetén, a 17. század elején itt...
„A Káptalan-utca egy másik nevezetes háza a Prépostlak. Ez 1311-ben említtetik először. Ekkor Herkl városbíró a prépostsággal csereszerződést kötött. A prépost átengedett a városnak a városi fal emelésére egy a prépostsághoz tartozó telket, viszont a város városi telket engedett át a prépostnak lakása előudvaraként. Később Balbi Jeromos prépost a préposti lakást kényelmesebbé tétette. Mátyás király...
A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...
Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.
Az egykori krónikás, Pölhös Vince feljegyezte, hogy a pusztatemplom az ipolybalogival és a szécsényivel egy századbéli, azaz a XI. században épült. A tatárok ugyan lerombolták, de később újra felépült… Titulusa Mindenszentek volt. A Magyar Katolikus Lexikon szerint 1291-ben már biztosan létezett a község plébániája is. Máshol azt írják, hogy a községet 1244-től adatolható temploma alapján...
A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.
Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...
