Az eklektikus-szecesszió jegyeit mutató épület eredetileg állandó magyar színháznak épült Gerstner Kálmán (Pest, 1850. október 9. – Budapest, 1927. augusztus 25.) tervei szerint, de Trianon után ezt az intézményt is az új hatalom vette át. Az épületet 1899–1902 között emelték. Gerster Kálmán építész úgy tervezte az épületet, hogy a színházon kívül egy szállodának, koncertteremnek és...
A templomot 1380-ban kezdték építeni gótikus stílusban egy korábbi 13. századi templom helyén, kapuzata különösen szép munka. 1435-ben a tűzvész, 1441-ben a földrengés után kellett átépíteni. 1742-ben és 1772-ben barokk stílusban építették át. Tornyát 1849-ben leágyúzták, ezért az 1870-es években újjá kellett építeni, ehhez a terveket Steindl Imre készítette. A torony 87 m magasságával a...
A templom a város központjában a Lőcsei utca sorházai között található, melyhez a térről a Provinciális ház Lőcsei kapuja vezet. A templom valószínűleg a 14. században épült, eredetileg kápolnaként használták a városi kórház mellett. Leginkább a szlovák nyelvű lakosságot szolgálta, így a köznyelvben is szlovák templomnak nevezik. A templom berendezése barokk stílusú, főoltára 1751-1752-ből származik,...
Igló a középkori városháza (ma Provinciális ház) eladása után új városházát építtetett. Az eladásból befolyt pénzből (9 000 magyar arany) fedezték a mai városháza építését, ill. a város is támogatást nyújtott. Az építkezés költsége összesen 11 569 aranyba és 51 fillérbe került. Az 1777-1779 között klasszicista stílusban épült háromszintes épület a főtér közepén található. Az...
A terület, ahol a későbbi település létrejött, a Hont-Pázmány nemzetség tulajdonában volt. Első okleveles említése 1266-ból való, de a Szent Egyed-templomot már 1254-ben említik. A település neve is a templom patrocíniumából származik Szentegyüd alakban, bár Szentilia néven is említik. Az Ilija név magyar változata, az Illés csak a 19. századtól használatos. Az első templomépületet a...
Az egykori Illésházy-kastély a város közepén áll. A négyszárnyú, emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával és kápolnával is rendelkezett. Az kastély építési munkálatait a 17. század 40-es éveiben Illésházai gróf Illésházy Gáspár (1593 –1648) kezdte el. Halála után fia, Illésházy Gábor (1618–1667), majd Illésházy György (1625–1689) örökölte a birtokot, aki az épület nyugati szárnyát...
A sárga, harangtornyos, háromszög alakú előtetős ház szolgál imaházként, mivel Ipolykérben jelenleg nincs templom. A bejárattól balra a homlokzaton, vörös fakereszt látható, rajta lehajtott fejű, ezüstszínű Krisztus korpusszal.
Az Ipoly mente jellegzetes települése Ipolybalog. 1232-ben említik először, mint a zólyomi erdőispánsághoz tartozó települést, bár templomáról közvetve már az 1100-as években is megemlékeznek. A templom román kori emlékei közé tartozik a hajó és a szentély fala, valamint a legutóbbi javításkor előkerült félköríves portálé a déli oldalon, és az ablakok fragmentumai. A gótikus átalakítás kora...
Falazott terméskőalapra építették a 18. században, szoknyarészét nyolc oszlop támasztja, a toronytörzset öt oszlop alkotja. A szoknyarész és a sisak zsindellyel fedett. Toronysisakja gúla alakú, csúcsdísze nagyméretű fém kettőskereszt. A község nyugati részénél, az átvezető közút mellett, az északi oldalon egyedülálló szerkezetű fa harangláb áll. Egész Kárpát-medencében az egyetlen (…) olyan építmény, amely öt harangtartó...
A falu szélén áll a Szentháromság-kápolna. Az igen egyszerű, téglalap alaprajzú, nyeregtetős, cseréppel fedett, oromzatos épület létrehozásának idejéről szóló írott források megoszlanak az építés évének meghatározásában. (Ha az 1842-es, vagy ha az 1871-es évszám a valós, biztosan közelebb áll a valósághoz, mint az épület barokk eredetét feltételező egyes vélekedések.) A kápolnabelső megvilágítását két kerek, kőrámás...
Ipolybél református temploma 1781-ben épült, de a 19. század végén leégett, 1913-ban építették újjá, amire a tornyon látható koszorúval övezett évszám is utal.
A neves Stummer család leszármazottja volt Ipolyi Arnold országos hírű mitológiakutató, művészettörténész és főpap. Hosszú időn át több lexikonunk is úgy emlegette őt, mint Ipolykeszi jeles szülöttét. S noha már tudjuk, 1823-ban nem itt, hanem a Hont megyei Disznóson született – ahol édesanyja, Szmrecsényi Arzénia épp látogatóban volt szüleinél –, a nagy tudós és a...
Ipolykiskeszi nagyon régóta lakott hely. Neve törzsnévi eredetű, a település tehát a 10. században keletkezett. Első okleveles említése 1248-ból való. Korán magánföldesúri birtok lett, ám 1439-től az esztergomi káptalan birtoka. Első temploma vagy a 12. század végén, vagy a 13. század elején épült körtemplom, építtetője a falu birtokosa, védőszentje Szent Mihály arkangyal. A körtemplomot erőd...
Ipolypásztó Szent György tiszteletére szentelt román stílusú temploma már a 12. században állt, mely kezdetben a premontreieké volt. Később a templomot gótikus stílusban építették át, a 18. század második felében pedig bővítették. A premontrei rendnek a középkorban apátsága volt itt, melyet a török ellen erődítménnyé alakítottak. 1552-ben a török sereg ezt is elfoglalta. A falu...
Ipolyság első írásos említése 1237-ből maradt fenn, „Saag” alakban említi egy oklevél, melyben IV. Béla birtokainak egy részét az esztergomi káptalannak ajándékozta. A „ság” régi magyar szó, jelentése „domb”. A már említett év környékén épült a premontrei kanonokrend kolostora, a Hont-Pázmány nemzetségből származó Márton bán vezetésével. A bán – mivel nem volt örököse – vagyonát...
A magyarországi kórházak hálózatának kiépítésében nagy szerep jutott az 1650-ben megtelepedő Irgalmasrendnek (Ordo Fratres Misericordiae). Ők hozzák létre az első gyógyszertárakat. Ők foglalkoznak először az elmebetegek kezelésével, és a XVIII. században és a XIX század első felében, a kormányrendeletek csaknem kizárólag az irgalmasok kórházaira bízták a járványos betegek ellátását. Itt voltak ugyanis a legjobbak a...
Ortvay Tivadar szerint „A Vásár-térnek felsőbb nagyobb részét legújabb időkig, 1879-ig Irgalmasok terének (Barmherzigenplatz) nevezték, mivel éjszakkeleti oldalát az Irgalmasok kolostor – és kórházépülete fogja be.” „Az Irgalmasok Szelepcsényi György érsekprímás utánjárására I. Lipót császár alatt 1672-ben telepedtek le Pozsonyban. Kolostoruk, templomuk s tágas kertjük összesen 3719 négyzetölnyi vagyis 3 (1200 négyzetöles) holdnyi és 119...
Az építési vállalkozó Jakab-fivérek, Árpád és Géza 1899-ben építették saját házukként az apjuktól örökölt telken, az egykori városfalon kívül, a Malomárok partján. A családot nem sorolják a kor kiemelkedő építészei közé: Gerle János A századforduló magyar építészete (1990) nem szentel nekik külön címszót, s a kassai palotán kívül mindössze két alkotásukat említi, a budapesti Érmelléki...
A Fő tér egyik elegáns épülete, melyet a Pozsony megyében kiterjedt birtokokkal rendelkező báró Jeszenák-család építtetett a 18. században egy korábban itt álló, középkori ház helyén épült. A saroktelekhez alkalmazkodó, „L” alaprajzú, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, két emeletes, nyeregtetős palota barokk stílusú. Térre néző homlokzatát egykor erősen befolyásolták a falakat erősítő pillérek. Ezek 19....
„A prépostság átellenében van a királyi jogakadémia főépülete, melynek déli szárnya a Székesegyház-térre ér ki. Eredetileg ennek az épületnek a helyén állott a pozsonyi prépost Ave et Salve néven jelölt háza, mely fele részben az elemi iskolamesternek szolgált szállásul. Mellette a káptalani őrkanonok háza állott s azontúl a Sz. Miklósról nevezett egyházjavadalmas ház. Ezen házakat...
A római katolikus templom 1931-ben épült. -1931. május 9-én Fuhrmann István kitüntetések ügyében küldött levelet a püspökségre. Hivatkozott korábban küldött jelentésére, amelyben említette, hogy özv. Hevessy Józsefné 60 000 koronát ajánlott fel a tornaljai templom tornyának építéséhez. -1931. augusztus 31-én a plébános már levelezésbe kezdett a megépült tornaljai templom felszentelési ünnepségéről, amelyre természetesen a püspököt kérte....
Dunahidas gótikus Jézus Szíve temploma a 15. században épült, a 16. század második felében, majd 1910-ben átépítették. Korabeli freskói és 14. századi kő keresztelő medencéje van.
Isten itteni házának építéséhez csak 1923-ban fogtak hozzá Haller Kálmán lukanényei esperesplébános kezdeményezésére. A hívek addig a szomszédos Leszenye Kisasszony-templomát látogatták. Az 1923. április 29-i jegyzőkönyvben ismét olvashatjuk a telekadományozásról: „Körjegyző előadja, hogy a lakosság 15-20 lélek kivételével mind római kath. vallású, a miután a hitfelekezet azonos a politikai községgel, s miután a községben templom...
Építette a helybéli Matthew Höllrigl építőmester, aki öt évvel később a Mirbach-palota kivitelezésében is részt vett. A sajátos hangulatú negyed a karakterét a Új híd építése során, az 1960-as években veszítette el, amikor a környező történelmi városrészt lebontották. A kevés megmenekült épület egyike a Várhegyre felkanyarodó utcák elején álló Jó Pásztor háza. A négyszintes palotácskát...
Az Orsolya utca és a Kalapos utca sarkán, a Kalapos utca 2. számú bérházának udvarán áll Johann Nepomuk Hummel szülőháza. Ebben a kicsiny, barokk épületben született 1778. november 14-én a Mozart-tanítvány zeneszerző és zongora virtuóz, Beethoven és Goethe barátja. A ház ma emlékmúzeum. Az épületre a 1900-as évek elején, amikor a utca átépítése folyt, egy...
A hajdanvolt vendégfogadóban szállt meg 1783-ban II. József (erre felirat utal), de ebben az épületben született 1787-ben a neves mineralógus, Jónás József is. Ennek a gótikus stílusú épületnek a homlokzatán már reneszánsz festészeti díszítő elemeket alkalmaztak. Legelterjedtebb motívumoknak az erkölcsi tanítású feliratokat tartalmazó bibliai jelenetek számítottak, amelyek a tulajdonosok vallásos véleménynyilvánítását tükrözték. Itt egy freskó...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
13. századból származó keletelt templom, a 15. század elején gótikus stílusban építették át. A templom legfontosabb értéke a sekrestye északi falán fennmaradt, 1317 körül készült Szent László falkép-ciklus, amely az üldözés, a birkózás és a lefejezés jeleneteit tartalmazza. A szentély freskói a 14. századból valóak. A templom titulusa szokatlan a mai – akár katolikus hívő...
