Szent Vendel gútai szobra jelenleg a Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett áll. A mai Szent Rozália park volt a város régi katolikus temetője, de az 1965-ös árvíz után már nem temetkeztek ide a gútaiak. A temetőt valamikor a 80-as években számolták fel, és a helyén parkot hoztak létre. A szobor eredetileg a mai...Read More
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. Az emlékszobrot Horváth Vendelnek, az Udinében 1918-ban, 28. életévében, hősi halált halt gyalogos szakaszvezetőnek állíttatták...Read More
A 18. században Magyarországon nagy népszerűségnek örvendő szentnek, a korai középkorban élt, a Brit-szigetekről származó Vendelnek (hasonlóan pl. Nepomuki Szt. Jánoshoz vagy Szt. Flóriánhoz) számos köztéri szobra áll katolikus vidékeken, szerte az országban. Stílusjegyei alapján a nánai Szt. Vendel szobor is a barokk korban készülhetett. Talán felállításának ideje kötődik a szomszédos telken 1755. körül felépített,...Read More
A pásztorok védelmezőjeként tisztelt Szent Vendel útmenti szobrát 1938-ban állították a Kertek alja utca és a Hársfa utca sarkán. Az alak pásztorruhában, imára kulcsolt kézzel van ábrázolva, fején kalap, vállán köpeny, kanászkürt és tarisznya, kezében hosszú szárú juhászkampó, lábánál borjú. Az objektum minden bizonnyal hétezer csehszlovák koronába került (ezer koronát a hívek, ötszáz koronát a...Read More
A Szent Mihály arkangyal római katolikus templom kertjébenáll Szent Vendel szobra a 19. század második harmadából, ezenkívül még ott található az 1657-ben készített feszület , amelyet 1898-ban renováltak.Read More
A község déli szélén áll Szent Vendel neoklasszikus szobra a XIX. század 60-as éveiből. A Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Állíttatta Bénes Ádámné szül. Koszorús Teréz, 1899-ben.Read More
Szent Vendel szobra a falu végén, a Sopornya felé vezető út mellett, egy mezőgazdasági vállalkozás elkerített területén található. A pásztorok védőszentjének szobrát 1901-ben újították meg.Read More
A szobrot az 1811-es évi nagy marhavész után emelték hálából, újonnan emelték 1892-ben. A három szobrot (Páduai Szent Antal szobra, Nepomuki Szent János szobra, Szent Vendel szobra) a település különböző helyeiről hozták a katolikus templomkertbe, az 1970-es években.Read More
Az úgynevezett Alvégen található szent Vendel szobra, melyet Isten dicsőségére 1928-ban Morvai Vendel állíttatott. Nyilvánvalóan a Szent Vendel személyében saját védőszentjét látta. A szent lábánál egy bárány és egy kisborjú fekszik. A szobrot 1957-ben Morvai Vendel és második felesége Szlatyina Hermina felújíttatta. Utoljára 2008-ban restaurálták. Keresztjáró napokon itt is megálltak és imádkoztak.Read More
Szent Vendel kőoszlopa a háziállatok védőszentjének szobra a Deáki felé vezető út jobb oldalán áll. A 19. század elején Hrotkó János hagyatékából készült.Read More
Bár a Garam Dunába szakadása közelében települt kis falut az írott források már a 12. században említik, a történelem során, nyilván főleg kis lakossága miatt, legtöbbször nem volt önálló plébániája. Ma fennálló, barokk stílusú, Szent Vendel templomának elődje egy kápolna volt, amely 1755. körül épült fel. (A hagyomány szerint már ehhez az épülethez is egy...Read More
A község történelme egyházi szempontból 1763-ig nyúl vissza. Ebből az évből származik a legidősebb latin feljegyzés, amit még az akkori lelkész Laczkovics György írt. A feljegyzésekből az is kiderül, hogy Keszegfalván az első templom 1756-ban épült, az első itt lakó lelkész pedig 1763-ban lett ide küldve. 1756 és 1763 között a plébániát valószínűleg Komáromból igazgatták...Read More
A római katolikusok Szent Vendel tiszteletére szentelt kápolnáját 2004-ben szentelték fel. A 19. század közepéig volt a faluban katolikus kápolna, de abból csak Szent Vendel szobra maradt fenn. A kápolnát Katona István önerőből építtette. Falait Somogyi Győző festőművész 14 stációt ábrázoló alkotásai díszítik. A nádtetős építmény előtti kövezet Nagy-Magyarország térképét formázza, a hajlított gerendákból készült...Read More
A temploma 1790-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Főoltára, melyet Szent Vendelt ábrázoló festmény díszít, szintén a 18. század végén készült. Az eredetileg egyhajós épületet a 20. század elején két oldalán hozzáépítésekkel nagyobbították meg. Az 1950-es években a korábban zsindelyes tetőt bádoglapokkal helyettesítették. 2005 nyarán teljes belső rekonstrukciót végeztek a templomban.Read More
„A főút mentén, ma már épületek közé szorítva áll a Rózsafüzér Királynője-kápolna. Valószínűleg a 19. század elején épülhetett két téglalap alakú, enyhén félköríves ablakkal, két támpillérrel körbefogott, gúla alakú harangtoronnyal. A kis harangtorony alatt egy csúcsíves ablak, alatta pedig egy timpanon látható. A kápolna oszlopos szélekkel díszített faoltárának közepén a Rózsafüzér Királynője kép áll, mellette...Read More
„A faluban két képoszlop is található. Az egyik, a Szent Vendel-képoszlop, vagy ahogyan itt mondják, a Vendel-kápolna a sósári út mentén, Dorcsány alatt áll. Egy kis négyszögletes építmény. Alsó része vakolatlan piros téglából készült. Felette van a szoborszürke háromszögletű orommal, nyitott nyeregtetővel, tetején kereszttel. Az ablakkeretes fülkében eredetileg Szent Vendel fából faragott szobra állt, de...Read More
A Szentháromság-szobortól nem messze, ugyancsak az egyik ház kertjében látjuk Szent Vendel szobrát. A homokkőből készült szobor egy magasabb talapzaton áll, s horganyfedél díszíti. A nehezen olvasható dedikáció szerint a pásztorok védőszentjének emlékét 1908-ban emelték, majd 1951-ben felújították. A klasszicista jellegű, népies kőszobor azonban régebbi alkotás lehet. Vendelt itt kezét összefogva, oldalán pásztortáskával, lábán báránnyal...Read More
Mezei oltár, benne a szent oltárasztal-szerű padkán álló szobrával. Felirata szerint 1812-ben készült, 1852-ben és 2000-ben felújították. Mézes Ferencz községi bíró állíttatta 1812-ben.Read More
A pásztorok, elsősorban a juhászok védőszentjeként tisztelt Szent Vendel szobra a Zsigárd felé vezető út mellett áll. Tóth Vendel és Tóth Zsigmond hagyatékából Mészáros Péter és Flórián Katalin állíttatták 1907-ben.Read More
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...Read More
Buzita legfontosabb műemléke a kastély volt, amelynek alapjai valószínűleg középkorból származnak, a 16. században már minden bizonnyal állt. Az első közvetlen említés az épületről 1599-ből eredeztethető. A 18. század közepén a kúria barokk stílusban lett átépítve, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastély a család birtokában volt 1945-ig, utolsó tulajdonosa Szent-Imrey Pál,...Read More
A templomépítő Szentiványi Ferenc országbíró a templom sekrestyéje alatti családi kriptában nyugszik. Szent-Iványi Ferencz, született 1731 július 6-án, meghalt Varbón 1823 április 17-én. Nógrád megye első alispánja, azután őfelsége által a kir. tábla ítélő-, később a Magyar Királyi udvar kancellária tanácsosa, fő-tárnokmestere, utóbb országbírája volt. Itt nyugszik Tónyi Rosália néhai méltóságos Szent-Iványi János úr hitvese,...Read More
