Tours-i Szent Mártonnak szentelt, 1728-ban épült katolikus templomot, 1989-ben újították fel. A templom előtt áll a két világháború és a kitelepítések áldozatainak emlékműve. A felújított plébániát Sárai Attila plébános szentelte fel 2005 novemberében.
Szent Mártonnak szentelt, barokk stílusú római katolikus temploma eredetileg 1730-ban épült egy régebbi templom helyén, az 1763-as földrengés után építették újjá. Zichy gróf állíttatta helyre a templomot, színes ólomüveg ablakokat készíttetett, melyek a mai napig az ablaknyílásokban pompáznak. A 19. századból származó neogótikus oltáron található egy Szent Márton püspökről készült festmény. A templomot 2006-ban újították...
A római katolikus Szent Márton-templomot 1824-ben emelték klasszicista stílusban. … A templom sokszögzáródású, sima mennyezetű szentélye tehát jóval nagyobb, mint a környékbeli templomok szentélyei. A rendkívüli nagyság is az eredeti, középkori templomi funkcióra utal. Az utóbbi átalakítások során azonban eme tér is jelentősen megváltozott. Eltűnt az eredeti oltár, kikerült innen a Jézus Szíve és a...
A község római katolikus temploma 1734-ben épült barokk stílusban, de a tornyát csak 1842-ben emelték hozzá. A templom első plébánosa Vörös Ádám volt. A templomkert bal felén Nepomuki Szent János szobra (1880), a jobb felén egy kőkereszt (1771) áll. A községben volt egy Szent Orbán tiszteletére emelt kis kápolna is. Darázs János építette 1826-ban. A...
A falunak 1991-ig nem volt saját temploma, építése 1993-ban fejeződött be, és 1993. október 31-én szentelték fel. A falu feletti dombon áll a temető területén. Az épülethez csatolták a ravatalozót is. Védőszentje Szent Mihály arkangyal. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. december 13-án.
A Szent Mihály arkangyal római katolilkus templom az Iskola utca 8. szám alatt található, Nagyfödémes tágabb központjában. A templomot a régebbi Szent Mihály arkangyal kápolna helyén emelték. A reneszánsz építményt: 1594-ben kezdtél építeni, miután Pálffy István, a község kegyura leválasztotta Nagyfödémest a jókai plébániáról. A templom építését Bethlen Gábor felkelése szakította félbe. A félkész épületet...
Az Úri utcában ( a fő városkaput és a fő várkaput összekötő utca) bal oldalán középtájon már a 14. században ott állott a templom, mely Szent Lászlónak volt felszentelve. A reformáció idejében a protestantizmus úgy elterjedt Léván, hogy az egyházi főhatóság egyik jelentése alapján lévai plébánia megszűnt létezni, s a XVI. század végén Léva vidékén...
Osgyán Szent Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1768 és 1774 között épült. 2009-ben röppent fel a hír, hogy Osgyán község római katolikus templomának kriptájában a magyar történelem egyetlen, hazaárulásért lefejezett asszonyának, Korponayné Géczy Juliannának a földi maradványai találhatóak. Az oltár alatt levő üregben tíz, bizonyíthatóan a 18. és a 19. századból származó koporsót...
A torony előtt levő boltiv az egykori vonóhídhoz tartozott. Az ezen való sötét gyalogátjárót régebben tréfásan Csók utcának nevezték. A város felőli részen Szent László lovas képe volt látható, mely ma már nyomát vesztette. A vásár tér felé néző részen a régi felirat: Omne Regnum in se ip sum divisum de solabitur 1723., ma is...
Római katolikus templomát a 17. század végén Szelepcsényi György érsek építette az elpusztult plébániatemplom helyére az új templomot, melyet aztán 1772-ben építenek újjá (ez a dátum látható a templom kapuzata fölött). A templomot később 1824-ben klasszicista stílusban átépítették.
Gyarmat plébániája valószínűleg a 13-14. sz. fordulóján jött létre. Ősiségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az 1332/37-ben kiadott pápai tizedjegyzék már említést tesz a gyarmati plébániáról. Itt a Szent György vértanúról elnevezett zöldmezei prépost alá tartozó esperesi kerület egyházaként van feltüntetve, és „Armat, Armati” alakban szerepel. Esztergom vármegye plébániáinak pápai tizedét összefoglaló jegyzék 1332/33-ban Gyarmatra...
A sírkertben álló templom bejáratának közelében kétoldalt Szent Vendel és Szent Mihály szobra áll. Mindkettő Rigele Alajos szobrászművész alkotása, és egyazon évben – 1921-ben – állították fel őket. A Szent Mihály-szobor Keszőcze Mihály emlékére, a Szent Vendel-szobor Horváth Vendel emlékére készült. A szobrot a távoli Turkesztánban az első világháborúban 41 évesen elesett Keszőcze Mihálynak neje, két gyermeke...
A nagyszombati Szent Miklós székesegyház előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós nagyméretű szobra áll. 1543 és 1820 között Nagyszombatban volt az Esztergomi Egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban a székesegyház az egyházmegye „főtemplomaként” funkcionált. Szent Miklós püspöki ornátusban áll a talapzaton. Jobb kezét áldásra emeli, baljában könyvet tart, amin három „golyó” látható. A „golyók”...
1221-ben épült túlnyomó részt a pozsonyi bányákból származó terméskőből és helyben égetett téglából. Nagy múltját igazolja IV. Ince pápa 1254-ből származó oklevele, amelyben a püspöki Szent Miklós egyház plébánosságát Pármai Gerhardnak adományozta. Az épület korai gót stílusban épült. Építészeti szemszögből a bencés típusú plébániatemplomok mintája nyomán épült. Maga az épület alapvetően egészen a XX. század...
Zsére Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült, a korábbi 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett. A templom egyhajós építmény, sokszögűen záródó szentéllyel. A hajóhoz két félkör alakú oldalkápolna, a szentélyhez ugyancsak két sekrestye kapcsolódik. A magas torony a nyugati homlokzat déli sarkán aszimmetrikusan helyezkedik el. Az északi homlokzat elé alacsony előcsarnokot építettek,...
A Nagymegyeri Római Katolikus Egyház harmadik temploma. Alapkőletételére 1899 február 8. került sor. A templomot a csicsói Köröspataki Kálnoki Adalheidis-Sabran Pontevés hercegnő építette. Ünnepélyes keretek között 1900. október 28-án szentelték fel. Berendezése a felépítése után lett kialakítva. Legfontosabb eleme a főoltár, mely tölgyfából készült, sötétbarna kivitelezésben, aranyozott díszitéssel. Az oltár két oldalán Szent István és...
A falu régi templomról már az 1561-es és az 1634-es egyház-látogatási jegyzőkönyvek is említést tesznek, ezekből azonban nem derül ki építésének ideje. Az első jegyzőkönyvből a plébános nevét is ismerjük: Györgynek hívták, utána Mihály következett. Draskóczy György vizitátor 1634-ben ezt jegyzi fel: „Nem utolsó sorban említjük meg a Szent Miklós-templomot, melyet festmény és oltár ékesít....
A barokk stílusú templom timpanonos, háromosztatú, torony nélküli épület, sárga festésű, fehér szegéllyel. A timpanon csúcsán kereszt. A bejárat felett két oldalon szoborfülke látható. A bejárat felett fehér minta látható.
A rekatolizáció idejéről ismert első plébános, Rudnay György „1701-ben a templomot elhanyagolva találja, tető nélkül egy dombon, ahol azelőtt a falu is volt.” (Zalka 1954), ezt Jezerniczky Ferenc János főesperes tudatja. Bár a Mindenszentek tiszteletére volt szentelve, mégis Szent László napját ünneplik. A plébániát 1715-ben állítják vissza Ivanics János plébános itt-tartózkodása idején. Az ellenreformáció nagyarányú...
A temető legmagasabb pontján álló kápolnát 1935-ben Remenyik Pál és felesége Kégly Róza építtették az 1828-ban épült kisebb kápolna helyére, a pusztító jégeső emlékére. Az 1970-es évekig Szent Orbán napján évente szentmisét tartottak, 1973-ig ravatalozóként szolgált. A kápolnában Bánsághi Vince festőművész alkotásai voltak találhatók. A tornyában egy harang található, 1922-ben Manouška és társa harangöntő műhelyében készült,...
Lukács János Szent Orbán-szobra a Gömör-Tornai Szent Orbán Borlovagrend székhelyében, a Granárium uradalmi magtár és borospince udvarában található. A Granárium a 17. században épült és az Eszterházy család szádvári uradalmának tizedbeszedő pincéjeként működött egészen a 19. század közepéig. Jelenleg az épület szálláshelyként és vendégfogadóként működik, ahol a betérő vendég egyedi kemencés ételeket, és különleges helyi borokat...
Lukanényében nagy hagyománya volt és van a szőlőművelésnek is. Arról, hogy a szőlőtermelők védőszentjének, Szent Orbánnak is lett volna kultusza, illetve szobra, nem tudni. A mai tiszteletes azonban élénk és eleven: 2007-ben felállították a Botrányhegyen, a borospincék közelében a Szent Orbán-szobrot. A szobor Jozef Fojtík fafaragó népművész készítette. A faszobor egy magas talapzaton áll, oszlopokra...
A templom tőszomszédságában kezdődik a Pincesor, amely Szenc legrégibb negyede. A Pincesor a Szőlőhegybe megy át. Az itt levő szőlőt a Szent Orbán-szobor vigyázta, mely barokk stílusban készült. Szent I. Orbán (latinul: Urbanus), (2. század – 230. május 23.) volt a 17. pápa, 222-től uralkodott. Hivatalát akkor töltötte be, amikor a Római Birodalom békés császára,...
A májusi eleji fagyosszentek – Pongrác, Szervác és Bonifác – mindenki számára jól ismertek, azt viszont már kevesebben tudják, hogy van még egy negyedik is, mégpedig Orbán (Közép- és Nyugat-Európában: Urban), akinek május 25-én van az ünnepe. Bár a második vatikáni zsinat törölte a szentek sorából, a szőlősgazdák, borászok, kádárok és kocsmárosok közül – akiknek...
