A Szentháromság-szobortól nem messze, ugyancsak az egyik ház kertjében látjuk Szent Vendel szobrát. A homokkőből készült szobor egy magasabb talapzaton áll, s horganyfedél díszíti. A nehezen olvasható dedikáció szerint a pásztorok védőszentjének emlékét 1908-ban emelték, majd 1951-ben felújították. A klasszicista jellegű, népies kőszobor azonban régebbi alkotás lehet. Vendelt itt kezét összefogva, oldalán pásztortáskával, lábán báránnyal...
Mezei oltár, benne a szent oltárasztal-szerű padkán álló szobrával. Felirata szerint 1812-ben készült, 1852-ben és 2000-ben felújították. Mézes Ferencz községi bíró állíttatta 1812-ben.
A pásztorok, elsősorban a juhászok védőszentjeként tisztelt Szent Vendel szobra a Zsigárd felé vezető út mellett áll. Tóth Vendel és Tóth Zsigmond hagyatékából Mészáros Péter és Flórián Katalin állíttatták 1907-ben.
A Szent Vid kápolna Oroszvár legrégibb szakrális műemléke. A kastély déli parkjának déli részén található, közvetlenül a főút mellett. A templom első emlékei a késő római korba nyúlnak vissza. Napjaink temploma 1613-ban épült reneszánsz stílusban, az eredeti 1208-ból származó római templom helyén. Erről tanúskodik a templom falán található latin kő felirat. Az idők folyamán a...
Buzita legfontosabb műemléke a kastély volt, amelynek alapjai valószínűleg középkorból származnak, a 16. században már minden bizonnyal állt. Az első közvetlen említés az épületről 1599-ből eredeztethető. A 18. század közepén a kúria barokk stílusban lett átépítve, a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastély a család birtokában volt 1945-ig, utolsó tulajdonosa Szent-Imrey Pál,...
A templomépítő Szentiványi Ferenc országbíró a templom sekrestyéje alatti családi kriptában nyugszik. Szent-Iványi Ferencz, született 1731 július 6-án, meghalt Varbón 1823 április 17-én. Nógrád megye első alispánja, azután őfelsége által a kir. tábla ítélő-, később a Magyar Királyi udvar kancellária tanácsosa, fő-tárnokmestere, utóbb országbírája volt. Itt nyugszik Tónyi Rosália néhai méltóságos Szent-Iványi János úr hitvese,...
Maszarik Viktor plébánoskodásának idejében, 1925-ben a teljes szentháromság egy Isten dicsőítésére és a kereszténység megsegítésének emlékére emeltette Karácsony János és neje Mészáros Karolin, hegysúri lakosok.
A Fő utca és a Bári utca kereszteződésénél állt a Szentháromság-kápolna, melyet a Soóky Flórián emeltetett 1914. december 23-án. A kápolnát a mellette megkezdett házépítés során lebontották. Amikor a kápolnát lebontó személy hirtelen meghalt, a vallásos érzelmű lakosok ebben Isten büntetését vélték. 2001-ben a kápolnát újjáépítette Nyárasd Község Önkormányzata.
A Diószeg felé vezető út mentén található a 18. századi klasszicista stílusú Szentháromság kápolna. A szépen felújított, eredetileg színes szoborcsoport 1781-ből való. Háromszögű csúcs tetején kovácsoltvas kettős kereszt emelkedik.
A vasútállomástól délnyugatra a Klastromhegyen végzett régészeti feltárások során igazolást nyert egy 11-12. századból származó Árpád-kori templom és kolostor. Feltártak egy temetőt is. A kolostorról és a templomról nem maradtak fenn írásos feljegyzések, és pusztulásuk folyamata sem ismeretes. A következő templomot 1499-ben építették, valószínűleg gótikus stílusban. A Faluhely dűlőben állt egy széles földterületen negyed mérföldnyire...
„Mai késő barokk római katolikus templomát 1797-ben emelték a Szentháromság tiszteletére. … A templom-állíttató nagyúrra két márványtábla is emlékeztet Ipolyvarbón. Az egyik a templom főbejárata felett látható, a másikat pedig a szentélyben helyeztette el Szentiványi emlékére az unoka, Szentiványi Sándor 1897-ben, a templom fennállásának 100. évében. A templom építtető Szentiványi Ferenc a templom alatti kriptában...
Tallósnak a századok során három temploma volt. Az első fából készült, 1524 körül, a második 1702-ben, és részben a mostaninak a helyén állt. A harmadik templom építéséről az 1813. évből származó Zimányi-féle egyház-látogatási jegyzőkönyv a következő adatokat közli: „Ez a templom tőből nagyméltóságú galántai és fraknói gróf Esterházy Ferenc Isten és a hívek iránti kegyeletéből...
A hosszúfalui templomot első alkalommal egy, a IV. Béla által 1252-ben kiadott oklevél említi. A király az oklevéllel az addig a zobori bencés apátsághoz tartozó birtokot az újonnan alapított túróci premontrei prépostságnak ajándékozta. A templom egy másik említése 1390-ből maradt fenn. Feltételezhető, hogy Hosszúfalu első temploma a török időkben, esetleg árvíz folytán már a 16....
A község központjában áll a Szentháromság szobor. Alapításának időpontja 1906. október 18. Állíttatója id. Bugár János és neje. A szobor 1910-ig úgy van nyilvántartva, mint “Szentháromság szobor az Erzsébet-fák előtt.”
A település legszebb köztéri szobra a Szentháromság-szobor a falu déli részén, a valamikori vásártér bejáratánál áll. A fákkal övezett tér ma is egyik legszebb része a falunak. A szobor három egységből épül föl. A talapzat alsó részén egy süllyesztett márványtáblát helyeztek el a következő felirattal: Felújíttatta a község / önkormányzata 2000-ben Fölötte a talapzat felső részén...
Ahol a Fő utca elágazik Bacsfa és Nagyszarva irányába az útkereszteződésben a község 1863-ban Szentháromság szobrot épített, melyen Szent Imre herceg, Szent Flórián és a Árpádházi Szent Margit képei találhatók.
A szentháromság szobor 1851-ben készült. Alsó részén a hitet, reményt, szeretetet ábrázoló reliéfek láthatók. A talapzat nyugati oldalán dátum látható. 2016 tájékán felújították.
Pozsonypüspöki lakosságát gyakran tizedelték járványok. Többször is pusztított a pestis, utoljára 1714-15-ben. Emlékét őrzi a fogadalomból állított Szentháromság szobor a falu központjában.
