A Milleniumi Év, az országalapítás 1000. évfordulójának tiszteletére kívánták a szobrot állítani, de egy évvel később sikerült csak, egy szervezési hiba folytán, az engedélyt megszerezni. A szoborral kapcsolatos munkálatok már 2001. februárjában elkezdődtek. A megalakult „szoborbizottságnak” az emlékhely kialakításának és a szobor felállításának megszervezése volt a feladata. A Rákóczi Szövetség hathatós anyagi támogatásával valamint közadakozásból...Read More
A millenniumi év záróakkordjaként 2001. augusztus 18-án, a községháza előtti téren avatták fel államalapító királyunk, Szent István mellszobrát. Vojtek Tamás, helybéli szobrász alkotása egy carrarai márványból készült talapzatra került.Read More
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.Read More
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.Read More
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...Read More
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...Read More
A mai falu főterén, a templommal szembeni kis parkban áll Szent István szobra. Ezt Krisztiáni Sándor fiatal magyarországi szobrászművész készítette 2001-ben. A sárgás színű szobor Szent István álló alakos megformálása. A király lábával egy köre helyezkedik, bal kezében hosszú kettős keresztet tart. Fején ott a Szent Korona, palástjának mellső részén pedig szintén egy kettős kereszt...Read More
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.Read More
A középkorban Pozsony egyik északkeleti szatelit-településének számító Szent Lőrinc falu egykori első plébániatemplomának maradványaira 1994-ben, elektromos beruházás kivitelezése során találtak rá. Az itt folytatott régészeti kutatás a templom négy építési periódusát tudta megkülönböztetni, és a környező területeken mintegy 200 középkori sírt is feltártak. A legelső, 1100 körülre keltezhető fázis egy kváderkövekből épült, kör alaprajzú plébánia...Read More
A kápolnát Újvendéghy János esztergomi főszékesegyházi kanonok építtette és szentelte fel 1756-ban. A barokk kápolna téglalap alaprajzú, poligonális záródású. Az egyszerű homlokzatot félköríves záródású ablakok tagolják. Főhomlokzata háromszögletű oromzatban végződik, melyen két szoborfülke látható, jelenleg üresen. A kápolna bejárata felett az építtető címere látható.Read More
A szobor a Kistata pusztára vezető, ún. Szent János út mellett volt, egy kisgyereket ölelt át kezével. Mára már csupán a talapzata áll, a szobor darabjai ott hevernek mellette. A mellékelt fotó az 1960-as évek végéről származik.Read More
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....Read More
A szobor, mely Szent Józsefet karján a gyermek Jézussal ábrázolja, az Egyházfát Nagyborsával összekötő út mellett áll, szemben a Szenckirályfára vezető mellékúttal.Read More
Római katolikus temploma Szent József tiszteletére 1764-ben épült barokk és klasszicista stílusban. Berendezése a 18. század második felében készült. 1637 körül épülhetett fából, amit 1672-ig a református egyház használt. 1713-ban ismét újból építették zsindellyel fedve. Nem volt tornya, a templom előtt harangláb volt. 1753-ban romos templomként van ismét feltüntetve. 1756-ban Keglevich József kezdeményezésére épült, kétszakaszos...Read More
Zsigárd az esztergomi érsekség birtoka volt, ezért Esterházy Imre gróf, érsek 1728-1730 között barokk stílusú római katolikus templomot építtetett, amelyet Szent Józsefnek ajánlottak. A templomot 1765-ben újra fedték, 1813-ban megrongálódott, ezért megjavították és klasszicista stílusban átépítették. 1878-ban Simon János érsek javíttatta (a bejárat feletti emléktábla utal rá: Joannes cardinalis Simon ampliavit et restaurant A. D....Read More
A templom külső szakrális terében, a volt kripta kinti bejáratánál áll a Szent József-kápolnácska. Ez tulajdonképpen egy szoborfülkécske, amely a templom egyik támpillérébe épült. A kis építmény háromszögcsúcsát piros horganyfedél borítja; a homlokzaton egy Jézus Szíve szimbólum látható, az ovális végződésű bemélyedésben pedig a Szent József-szobrot láthatjuk. József kék ingben, barna palástban áll előttünk, balján...Read More
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...Read More
A gímesi templomot először 1411-ben említik, 1623-ban a protestánsok használták. A török jelentősen megrongálta, csak 1720-ban újították fel. A Szent Kereszt felmagasztalása templom átépítését Forgách Pál támogatta, de az épület csak 1759-ben és 1790-ben nyerte el mai barokkos formáját (felismerhetőek még a régi jegyei a 13. – 14. sz.-i toronynak és a hajónak). 1950-ben új...Read More
A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1728-ban épült barokk stílusban. A templomot gróf Csáky Imre kalocsai érsek építtette.Read More
A templomot először 1396-ban említik, a 18. században lebontották. A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus templomot a korábbi templom helyén 1759-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök építtette későbarokk stílusban. Tervezője Fellner Jakab volt. 1763-ban sekrestyével bővítették. Falfestményeit 1960-ban Massányi Ödön festette. Főoltára 19. századi. Felszereléséből figyelmet érdemel az az 1729-ben készített monstrancia, melyet Buday...Read More
A város főterének domináns épülete a plébániatemplom, amely 1584-85-ben épült. Eredetileg késő gótikus, egyszerű épület volt, de később többször átépítették. A Bocskay-féle felkelés alatt nagy károkat szenvedett, 1612-ben csaknem teljesen felújításra szorult. Pázmány Péter (Nagyvárad, 1570. október 4. – Pozsony, 1637. március 19.) érdeme, hogy 1633-ban renoválták. A török hódoltság idején is átépítették és mecsetként...Read More
A 19. században épült, neogótikus jegyeket hordozó kápolna a temető bejáratával szemben található. 1965 körül leégett, de felújítás után visszanyerte eredeti állapotát. Poligonális záródású egyhajós építmény.Read More
Szécsényke temploma a török időkben elpusztult, 1754-ben építette újjá a Koháry család. 1773-ban felújították, 1778-ban Esterházy Pál szentelte fel. A hagyomány szerint a templomot a középkorban a település egy másik részén akarták felépíteni, de az összehordott követ csodás módon minden reggelre a mostani helyre kerültek. (Kovácsné Benőc Mária 1913, és Molnár Sándor 1911 adatközlése, 1992)...Read More
Az emlékművet a Szent László hadosztály hősi halottainak emlékére, 2014. június 28-án avatták, amelyet a Pázmáneum Polgári Társulás és a Történelmi Szent György Lovagrend állíttatott az 1944 decemberében Helembán és környékén hősi halált halt Szent László hadosztály katonái tiszteletére. A helyi Szent Imre római-katolikus templom kertjében elhelyezett emléktábla avatását megelőzően szentmisére került sor, amelyet dr....Read More
