A főút mellett, a parkkal szemben modern négypilléres talapzaton áll Szent Flórián szobra. A szent szobra a 19. század 60-as éveiben készült, a Csehországból származó, Nagyszombatban, később pedig Pozsonyban tevékenykedő Brandl Norman Antal szobrász alkotása. Szent Flórián szobra mellett áll egy 1938-ból származó zászlótartó kőoszlop.
Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. A falu története során nem egy pusztító tűzvész sújtotta az itt lakókat. Így aztán nem csoda, hogy Szent Flórián tiszteletére is emeltek egy szobrot (amely ma a tűzoltó szertár mellett áll). Flórián napján a pap vezetésével kivonultak a szoborhoz, az ő áldását és védelmét kérve imádkoztak, énekeltek.
A főút mellett Szent Flórián szobrát találjuk, amely 1831-ben készült, 1924-ben Kostyál János javíttatta. Mivel a szobor eredetileg az útkereszteződés közepén állt, 1995-ben áthelyezték mostani helyére, és egyúttal felújították. A felújítást Malagyi szül. Kostyál Júlia biztosította.
Az 1599-ben a falut és az egész termést tűzvész pusztította el. Ennek emlékére ill. a hasonló tüzesetek ellen védő Szent Flóriánnak szobrot emeltek Nemesoroszi lakosai még állítólag a 17. században.
1849 és 1851 között épült fel a falu főterén Fekete Mihály püspök támogatásával a neoromán római katolikus Szent Flórián templom. A templomban fellelhető Szent Flóriánt ábrázoló kép és a klasszicista keresztelőkút, mely fölött egy pieta szobor látható, még az 1800-as évekből származnak. A templomban további: Jézus szíve szobra, Szűz Mária szobra, Szent Alajos szobra, a...
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba....
Pozsony újkori szakrális művészeti alkotásokban különösen gazdag. Az évszázadokig az ország egyik legfontosabb egyházi (és egyházművészeti) központjának számító városnak nem csak történelmi központjában, hanem az újkorban kialakult külvárosaiban is találhatunk ilyen értékes emlékeket. A fallal körülvett, középkori városközponttól északkeletre a Virágvölgynek (Blumenthal) nevezett területen 1732-ben épült fel a díszes, kőből faragott Szent Flórián szoborcsoport. Eredetileg...
A Szent Flórián-szobor Szent Flórián élete Magas rangú katonatiszti családból származott, s maga is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. század második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is keresztény lett. A század utolsó évtizedei aránylag nyugalmasak voltak az egyház számára, így Flórián kitöltvén a szolgálat éveit, békességben vehetett búcsút a hadseregtől,...
Szent Flórián oszlopon álló szobra a katolikus templom kertjében található, az önkéntes tűzoltó-testület megalakulásának 120. évfordulóján, 2006. május 6-án avatták fel, majd 2016-ban felújították.
A legrégebbi itteni műemlék a község melletti dombon felépített régi Szent György-templom. Közvetve 1291-ben történik róla említés, amikor Martinus pap (prebister) működött itt. Tehát már 1291 előtt itt állt egy román stílusban épült templom. Egyhajós épület volt, egyenes lezárású keskenyebb szentéllyel. Valószínűleg gótikus stílusban volt átépítve és védőfallal körülkerítve. A templom a 17. században már...
A kápolnát a család állíttatta Szaniszló János 60. születésnapjára, 2014. augusztus 27-én. A Szent Hubertust ábrázoló farelief előtti védőrácsban a katolikus, a görögkeleti és a református kehely talál helyet, jelképezve a vallási együttélést.
A római katolikus templom 1769-ben épült Szent Imre herceg tiszteletére. Eredetileg későbarokk épület 1769-ből, 1800 után klasszicista stílusban átépítették. A település 12. században épült első temploma a tatárjárás idején (1242-1243) elpusztult. Alapjainak maradékát 1985-ben fedezték fel földműves szövetkezet udvarán. A lakosság később átköltözött a Duna szigetre, ahol az 1332-ben megemlített gótikus kistemplom állt, mint Kakat...
Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...
“A község harmadik, mai barokk Szent Imre-templomát a Zichyek építették 1771-ben. Az egyhajós építmény sima mennyezetű, szentélye szelvényes végződésű, az oromzatos homlokzat előtt gúla alakú torony emelkedik. A homlokzatot fasávos keretek és kerekded végződésű ablakok tagolják. A templom sekrestyéje poroszsüveg boltozatú, a freskók 1948-ban készültek. A templom régebbi berendezéséből megmaradt a kőoltáron álló 18. századi...
A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...
A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...
A kapucinusok a Habsburg uralkodók által támogatott ellenreformáció idején, a 17. század végén telepedtek meg Pozsonyban. Mivel eleinte se templomuk, se rendházuk nem volt, a Mihály utcai Szent Katalin kápolnát kapták meg használatra. A Pozsony egykori északi városfala közelében, korábban mocsaras területen elhelyezkedő mai templom építése 1708-ban kezdődhetett meg Eleonóra Terézia grófné adományának jóvoltából. (E...
Ipolynyék védőszentjét Szent István királyt nemcsak a templom főoltárán jelenítették meg, de azon kívül is. Hogy szent királyunk kultusza a mai napig itt elevenen él, annak ékes bizonyítéka a nemrégiben felállított szobor is. Szent István bronzszobra egy szépen kialakított park közepén áll, egy magas kőtalapzaton a templom alatti téren. Az egész alakos szobor a királyt...
A falu gyors fejlődése következtében a 19. század második felében kicsi lett a templom. Ezért a falu lakói Bernkopf Károly plébános felhívására elhatározták, hogy nem a régi templomot fogják megjavítani, hanem egy teljesen újat építenek. Erre a célra külön templomépítő bizottság alakult, amely első ízben 1902. március 2-án a plébánosnál jött össze. Tagjai Kubányi Alajos,...
A falu régi egyházashely, Szent Mihályról nevezett kápolnáját már 1425-ben jegyezték „capella s. Nicolai” formájában. 1526-ban „ecclesia de. Kovar” alakban szerepelt az okiratokban. A régi kápolnát a XIX. század végén hat méterrel megtoldották, három méterrel magasították, a régi falakat is felhasználva. 1899-re felépült a község egyhajós, félköríves szentélyű neobarokk római katolikus temploma, s Szent István...
A három méter magas, kocsányos tölgyből faragott alkotást a római katolikus templom előtti téren helyezték el. Az ünnepélyes szoboravatásra 2013. augusztus 19-én került sor a szent mise után. A szobor nagyon alacsony talpazaton a felirat: SANCTUS STEPHANUS REX A szobor felállítása Mahulányi József ipolysági esperes ötlete volt. A költségeket a Magyarországon, Patakon élő Barna László...
