Néhány háznyira az evangélikus templomtól áll Székely Tibor, zsidó származású felfedező, eszperantista, író és világutazó szülőháza. A rajta függő emléktábla Szabadka város ajándéka, mivel Székely Tibor élete jelentős részét ott töltötte, végső nyugalomra is ott lelt. A háromnyelvű emléktáblán – szlovák. eszperantó és szerb-horvát (Székely Tibor anyanyelvén „elfelejtették” feltüntetni a szöveget) nyelven – ez áll:...Read More
A település baráti kapcsolatokat ápol az erdélyi Csomafalvával. Az itteni fafaragó mesterek 2010-ben egy csodálatos székelykapuval ajándékozták meg a lukanényeieket. A kapu a kastélykertnél áll, mintegy bejáratot képezve a kastélyban helyet kapott iskolába. A fedeles zsindelytetővel kialakított nagykapu kétszárnyas; geometriai- és szívalakzatokkal, virágmintákkal, hold- és napábrázolásokkal díszítve, ezzel a felirattal: „Lukanénye – 2010 – Csomafalva”....Read More
Eredetileg reneszánsz stílusban 1554-ben épült városkapu, egyetlen megmaradt darabja a város hajdani négy kapujának. A 18. század első harmadának végén barokk stílusban átépítették. Ismert még Hegybányai-, illetve Piargi kapu néven is, amit két kör alakú toronnyal tagolt fal védelmezett. Ebből az egyiket, a szélesebb út megépítése miatt, 1910-ben lebontották. Az utóbbi időben jelentősen lepusztult állapotán...Read More
A következő rövid írásban egy olyan kulturális emléket szeretnékbemutatni, amelyről kevesen tudnak. Ez pedig a nagykürtösi járásbeli Szelény községben található, pontosabban a Szent Anna-kápolna kertjében lévő síremlékről van szó. A sírkövet a Szelényi család utolsó tagja, Szelényi László emlékére állították. Rajta latin betűs felirat látható, amit évszázadokon keresztül senki nem fordított le. Ám most Mgr....Read More
Szelényi Oszkárné Blasy Éva Erzsébet Késmárkon született 1882. március 9-én. A festészet alapjait Katona Nándortól sajátította el, aki Mednyánszky László tanítványa volt. Tanulmányait Budapesten és a Berlini Művészeti Akadémián folytatta, ahol főleg a portréfestésnek szentelte idejét. Későbbi művészetét is a portrék festése jellemezte. Többször kiállított Pozsonyban, és halála után a közönség 1933-ban találkozhatott a festményeinek...Read More
Isten dicsőségére és a felejthetetlen jó gyermek, a második világháborúban hősi halált halt, messze idegen földben nyugvó Széles Ferenc emlékére állíttatták szülei Széles Ferenc és Fritz Terézia.Read More
Egy nagyobbra nőtt tujafa árnyékában, a szürke kőkereszten ezüstszínű Krisztus korpusz látható. Talapzatán fekete betűkkel írott felirat tájékoztat a kereszt felállításáról.Read More
Szénássy Árpád (Komárom, 1953. március 20. – 2005. december 4.) a szlovákiai magyar kulturális élet egyik mozgatórugója, könyv- és lapkiadó, történész, író. A komáromi KT Könyv- és Lapkiadó alapítója, a Múltunk Emlékei havilap, a Honismereti Kiskönyvtár sorozat és a Kastélykrónika elindítója.Read More
Szenczy Gábor a Genersich család által tulajdonolt Arany szarvas gyógyszertárban tevékenykedett. 59 éves korában érte a halál. A Szenczy Gábor fekete gránit síremléke mellett látható fehér márványkő vélhetően korán (14 éves korában) elhunyt lánya, Szenczy Margitka sírját jelzi.Read More
Szendi Pál (1845-1902), 24 éven át Nagykeszi és Tany jegyzője. A sírban felesége Illés Lídia és fiuk István, aki 1914-ben a haza védelmében szerzett betegségébe halt bele, 1914 novemberében. A sírkövet emeltette hű neje Szendi Istvánné.Read More
A nagyszombati Szent Miklós templom előtt két püspökszent, Szent Adalbert és Szent Miklós, nagyméretű szobra áll. Szent Adalbert tisztelete egyidős a magyar állammal. Adalbert a védőszentje az Esztergomi Főegyházmegyének, amelyhez 1922-ig Nagyszombat is tartozott. 1543-tól 1820-ig Nagyszombatban volt az egyházmegye székhelye. Ebben az időszakban az egyházmegye főtemploma a nagyszombati Szent Miklós-székesegyház volt. Az állítás idejére...Read More
A nagyendrédi Szent András apostol templomot a 13. században említik először. Egy 1286-os okirat már két Endrédről tesz említést, az egyiket „egyházásként“ említik, tehát itt már volt templom. Ez valószínűleg Nagyendréd. 1332-ben még Szűz Mária a védőszent. A kisendrédi templom 1370-ben épült. 1626-ban a lakosok zöme a törökök sanyargatásai elől elmenekült a községből. A törökök...Read More
A ferences alyák letelepedését Johannes Petz (más helyütt Pecz) városi tanácsos és felesége, Mária Dorothea Ethesin végrendelete tette lehetővé. Ennek értelmében a házuk, három szőlőjük és egy rozsnyói harmad malom ment át a szerzetesek tulajdonába. Gr. Eszterházy Imre esztergomi érsek 1733. április 16-án kelt iratában az alapítványt jóváhagyta. Ugyanezen év augusztus 19-én III. Károly király...Read More
A Koháry téren, a Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére felszentelt, római katolikus templom főbejáratával szemben áll Szent Anna-szobra, mely Szűz Mária édesanyjának, Szent Annának állít emléket, és az 1907-es felállítása óta a város egyik leglátogatottabb kultikus helye. A szobor mellett eredetileg egy kis harangláb állt, amelyen eredetileg egy lélekharang is volt. Ez ma a szomszédos kolostorban...Read More
A Lontó fölötti tetődombon áll az 1742-ben Szent Anna tiszteletére emelt római katolikus templom. A barokk szószéken kívül legértékesebb ékessége a honvédelmi miniszter (Jekelfalussy Lajos) lányának halálos balesete okán festett kép az oltár mögötti falon. Rajta Szent Anna Jekelfalussynét, Szűz Mária a lány, Gizella arcát örökíti meg. A templomnak eredetileg fatornya volt, de az idők...Read More
Három méteres oszlopon elhelyezkedő, Szent Annát és a gyermek Máriát ábrázoló alkotás. Tövében elhelyezett márvány emléktábla. Körülötte szépen rendezett tér, padokkal. Felszentelését György Ferenc plébános végezte. Szent Anna-napi mise helyszíne, egyfajta szakrális tér. Adventkor a faragott Betlehem helye.Read More
A falu Szent Vendel templomának állaga idővel nagyon leromlott, ezért a régi épületet lebontották. Helyére 1762-ben a helyi hívők a főapát támogatásával felépítették a Szent Benedek római katolikus templomot, melyet még azon év november 9-én Somogyi Dániel perjel szentelt fel. A 19. század első felében a templomon klasszicista átalakításokat végeztek. A templomban csak 1813. május...Read More
A Szent Család-szoborcsoportot Miklós Antal készíttette 1867-ben. A talapzat elején ez olvasható: „Keresztények minden veszélyben minden kísértetben de főkép halálotok óráján segítségül hívjátok ezen legszentebb és édes neveket JÉZUS, MÁRIA, JÓZSEF.”Read More
A Szent Család szoborcsoport 1871-ben a római katolikus iskola előtt lett elhelyezve. Ezt egy jómódú gazda, Ondrejkovics János özvegye építtette.Read More
A Donát nevű szentek körében van egy kis „kavarodás”, de ha figyelünk az ábrázolásaikra, attribútumaikra, könnyen megkülönböztetjük őket. Bár mintegy két tucat (!) Donát nevű szentet tartanak számon, közülük csak kettőnek a köztéri ábrázolásával találkozhatunk Magyarországon. Ha püspökként ábrázolják, akkor Arezzoi Szent Donáttal van dolgunk, ha karddal, fején mirtuszkoszorúval vagy egyszerűen csak katonaként, akkor a...Read More
