Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3627 bejegyzés

Stemmer Emanuel 1848/49-es honvéd huszár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek, történelmi) (Nagyudvarnok [Veľké Dvorníky])

Stemmer Emanuel 1848/49-es honvéd huszár szürke márvány sírja a nagyudvarnoki köztemetőben található.

Sthymmel Sámuel 1848/49-es nemzetőr, polgármester sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Rozsnyó [Rožňava])

A rozsnyói temetőben számos 1848/49-es nemzetőr sírja található meg. Nemzetőrként vett részt a szabadságharcban Sthymmel Sámuel is. „Rozsnyó rendezett tanácsú bányaváros mindenkor tiszteletben tartott főbírói székében utolsónak Bölcsházy József ült. Őt már a város első polgármestere Sthymmel Sámuel váltotta fel, a ki 1872–1889-ig vezette nagy erélylyel és tudással a város ügyeit.”

Still Pál plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Still Pál 26 éven át volt plébánosa a lőcsei katolikus híveknek. Dr. Demkó Kálmán Lőcse város műtörténeti rövid leírása című dolgozatának a Szent Jakab templomot tárgyaló fejezetében így hivatkozik Still Pál egy írására: “Nagy becscsel bír néhai Still Pál lőcsei prépost-plébánosnak “Chronikon seu história parochiae L. ac R. Civitatis Leutschoviensis” czímű, 1861-ig 239 folio oldalra...

Stromp Károly 1848/49-es nemzetőr sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Rozsnyó [Rožňava])

Stromp Károly 23 évesen állt a nemzetőrség soraiba. A szabadságharc után a Magyarország iparosainak és kereskedőinek cím- és lakjegyzéke szerint (1892) tímárként tevékenykedett Rozsnón. 76 évesen hunyt el 1900-ban.

Stromp László sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Stromp László (Rozsnyó, 1860. február 27. – Pozsony, 1907. május 12.) evangélikus teológiai tanár, pedagógiai szakíró, egyházi író. Tanult Rozsnyón és a középiskolai tanfolyam befejezése után 1878-ban a budapesti egyetemen jogásznak iratkozott be, de bölcseletet is tanult és egy éves önkéntes is volt. 1881-ben Pozsonyba ment, ahol az evangélikus teológiát hallgatta. 1885-ben papjelölti vizsgát tett;...

Stromszky Ferenc Sámuel sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Ág. ev. superintendens, szül. 1792. júl. 13. Bazinban (Pozsony megye); tanult a pozsonyi ev. líceumban és a tübingeni egyetemen; onnét visszatérve, helyettes lelkész volt Brünnben; ezután dékán Lembergben, prédikátor Hillersdorfban (Slézia), majd lelkész Rajkán (Moson-megye), 1829-től Pozsonyban. 1836. július 14-én superintendenssé választották. Meghalt 1861. július 20-án. Pozsonyban.

Subert Lajos jelképes sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsőpél [Horný Pial])

Subert Lajos a második világégésben halt hősi halált magyar hazájáért. Családja édesanyja sírkövén állított emléket neki.

Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa (szakrális kisemlék, temetők, sírkövek, sírhelyek) (Alsópél [Dolný Pial])

Az alsópéli temető-kerítés mellett áll Suránszky András és Jaszny Katalin emlékoszlopa. Az oszlopon egy gyermek kezét tartó őrangyal alakját figyelhetjük meg. Az emléket állíttató házaspár sírja közvetlenül az oszlop mögött található.

Sváby Frigyes történész, levéltáros sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Svabóczi és tótfalvi Sváby Frigyes (Tótfalu, Szepes megye), 1834. augusztus 4. – Lőcse, 1904. április 21.) történész, megyei levéltáros és a Csáky-nemzetség közös levéltárának őre. Iskoláit Lőcsén, Rozsnyón és Pesten végezte; azután a bécsi egyetemre ment, ahol orvosnak készült; de 1859-ben betegsége miatt nyugalmasabb pályára kellett áttérnie. 1867. május 1-jén Szepes vármegye közönsége levéltárnoknak választotta...

Szabó Gyula síremléke Losoncon (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Losonc [Lučenec])

Szabó Gyula (1907 Budapest – 1972, Prága). A jelentős életművet hátrahagyó felvidéki festőművész, grafikus és költő Losoncon élt és alkotott. Műveit pozsonyi és budapesti nagy kiállításai mellett számos helyen csodálhatták meg az érdeklődők. Legtöbb műve ma a losonci Szabó Gyula Emlékházban, ill. a Nógrádi Múzeumban és Galériában  látható. Síremléke két részből áll: egy álló, durván...

Szabó Imre 1. világháborús hős jelképes sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog])

Szabó Imre az első világháborúban áldozta életét magyar hazájáért. Nevét a boldogfai temetőben álló családi síremlék őrzi.

Szabó József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Szabó József, grafikus, könyvillusztrátor volt, pozsonyi szlovák kiadókban dolgozott.

Szabó Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nyitra [Nitra])

Szabó Károly zsigárdi nyugalmazott református tanító sírja.

Szabó Sándor 1. világháborús hősi halott sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsonyboldogfa, Boldogfa [Boldog])

Szabó Sándor 1914-ben a galíciai hadszíntéren szerzett súlyos sebesülése által adta életét magyar hazájáért.

Szabó Zsigmond 1848/49-es honvédtüzér sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek, történelmi) (Nagyudvarnok [Veľké Dvorníky])

Szabó Zsigmond 1848/49-es honvédtüzér fekete márvány síremléke a nagyudvarnoki temetőben áll.

Szaiff József honvéd-főorvos síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagymegyer [Veľký Meder])

Dr. Szaiff József budapesti orvos, az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején Lipótvár védelmében harcolt. Annak feladása után került a császáriak fogságába, bebörtönözték(Königgrätz), innen a szabadságharc leverése után szabadult. Ekkor került Nagymegyerre, mint körorvos. A kiegyezés után mint helyi képviselő, bekapcsolódott a közéletbe.1884-ben halt meg. Korábban elhanyagolt síremlékét a Csemadok Nagymegyeri Szervezete újította fel 1999....

Szakall János esperes-lelkipásztor emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Hanva [Chanava])

Itt hirdette Isten igéjét Szakall János esperes – lelkipásztor. Emlékül állíttatta a hanvai ref. férfikórus és a hanvai ref. gyülekezet.

Szakáll-kereszt (szakrális kisemlék) (Hegysúr [Hrubý Šúr])

február 16, 2016
Egyházfából Hegysúr felé haladva, a Hegysúr előtti hármas kereszteződésben található. 2005-ben új arculalot kapott kis mozaikos betonkerettel.

Szalay Antal sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nyárasd [Topoľníky])

A település közéletének személyisége, a Csemadok alapító tagja, több évtizedig az elnöke, a Csemadok járási bizottságának tagja.

Szapi fülkés Szent Család képoszlop (szakrális kisemlék) (Szap [Sap])

augusztus 9, 2014
A szakrális kisemlékek sajátos formája a szoborfülkés képoszlop, amelynek felső harmadában található a bemélyedés egy-egy szent gipsz-szobrával. A képoszlopok kőböl vagy téglábol készültek. A szapi képoszlop az 1. világháború kitörésének évében 1914-ben készült. A  felső fülkében a Szent Családot helyezték el az alkotók akiknek a nevét nem ismerjük. A  képoszlopot Koller József és Mise Klára...

Szapi katolikus kápolna (épület, építmény) (Szap [Sap])

A községben 2000-ig nem volt a katolikusok részére templom, ezért építették 1973-ban a kápolnát mint a község katolikus lakosságának istentiszteleti helyét. Ennek körülményeit nem ismerjük.

Szapi katolikus templom (épület, építmény) (Szap [Sap])

A templomot az 1913-ban épült katolikus iskolából alakították ki, ahol korábban is, templom  híján a májusi litániakat tartották a szapiak. A kihasználatlanul álló egykori iskolához tornyot építettek és 2000. október 7-én felszentelték az új templomot, és annak harangját.

Szapi református templom (épület, építmény) (Szap [Sap])

A szapi református templom 1885-ban épült. Ez az évszám olvasható a bejárat felett. Ez már a szapi reformátusok második temploma, az első 1789 szeptember 8-án készült el klasszicista stílusban és 1863-ban teljesen leégett. Az új templom alapkövét 1885. július 13-án tették le, és 1886 októberében szentelték fel. A templom Rózsa Pál komáromi épitőmester tervei alapján...

Szarvassy-kastély és parkja (más) (Karva [Kravany nad Dunajom])

október 18, 2020
Szarvassy Sándor 1890-ben vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet. Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos...

Szarvassy-kastély parkjának kútja (szobor, emlékmű, emléktábla) (Karva [Kravany nad Dunajom])

A Szarvassy-kastély parkjában az eredeti kőkúton a négy évszak ábrázolása látható. A park gondozója Sabla József (beceneve „Tyatya”), karvai lakos volt.

Szászpelsőci Szent Katalin templom (épület, építmény) (Szászpelsőc [Sása])

Korponától ÉK-re, 10 km-re fekszik Szászpelsőc község. A szász telepesek által lakott községet már 1256-ban és 1332-ben említik. Mezővárosi jogokat kapott, de azzá nem fejlődött ki soha. 1419-ben Zsigmond király megerősítette a település kiváltságait. A falu Szt. Katalin tiszteletére szentelt templomának építése a 13. század első felére tehető. Az itteni plébániát 1254-ben említik. A török...

Százd (épület, építmény) (Százd [Sazdice])

Százd falut neve szerint szászok alapíthatták. Annyi bizonyos, hogy a már Szent István idejéből ismert Hunt-Pázmány nemzetség tagjai voltak birtokosai. Első okleveles említése 1261-ből való, később mezővárosi jogokkal is bírt, és hetivására volt. Földbirtokosai ugyan változtak, de fejlődése a török időkig töretlen volt. Később az esztergomi szandzsákhoz tartozott a falu, és ziamet birtok volt. A...

Szeberényi Lajos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

„Szeberényi Lajos a Kisfaludy-Társaság tagja, ev. theologiai tanár, szül. 1820. aug. 15. Maglódon; a gymnasiumot 1839. Selmeczbányán, (hol munkás tagja volt a magyar önképzőkörnek és ismeretséget kötött Petőfivel, kivel hosszabb ideig barátságban élt, míg egy irodalmi polemia félbe nem szakította barátságukat), a theologiát 1841. Pozsonyban végezte. Ekkor nevelőséget vállalt, azután Pápán jogot végzett. 1846. Pesten...
1 90 91 92 93 94 121