A diósförgepatonyi hívek Pati Ferenc atyával 1991-ben fordultak kéréssel Tóth Domonkos püspök atyához, hogy kápolnát szeretnének építeni. A püspök válasza az volt, hogy ne kápolnát, hanem templomot építsenek. Ezt a javaslatot a hívek nagy örömmel fogadták. Végh Árpád építőmester vezetésével megalakult az építkezési bizottság. Az első adomány 1991. november 13-án lett a pénztárba bevételezve. Ferenc...Read More
A Rózsafüzéres Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1924-ben épült. Karzata alatt helyezték el a lengyel Máriának nevezett ikonszerű képet, melynek alkotója és adományozója egy lengyel katona volt 1942-ben. A templom bejáratánál helyezték el a második világháború után kitelepített lakosainak emléktábláját. A templom fa főoltára Tihanyi Lajos templom berendezeti műintézetében készült Selmecbányán.Read More
A helvét hitvallású reformáció első nyomaival Rozsnyón a XVII. század második felében találkozunk. Természetes, hogy nem tudott megerősödni olyan időkben, mikor az evangélikus egyház többségben lévő hívei is szétszóródni, menekülni kényszerültek. A türelmi rendelet kiadása után a református egyház is szervezkedni kezd. 1854-ben megalakul az első presbitérium. Imaházat rendeznek be Molnár Mihály kovácsmester házában. Rozsnyó...Read More
Rozsnyó, a középkori eredetű, német telepesek által lakott, gazdag bányaváros szabályos, négyszög alakú főtere a Felvidék legnagyobb középkori tere. Ennek közepén áll a 36,5 m magas Tűztorony, más nevén Rákóczi-őrtorony. A karcsú, magas, sarkain támpillérekkel gyámolított kőtorony 1643 és 1654 között épült (Gerscheuer György és Mosszen Dániel tervei alapján). Eredetileg a városházához tartozott, ennek épülete...Read More
A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel. A Xavéri Szent Ferenc tiszteletére emelt római katolikus templom – más néven Diák templom –...Read More
Rudnay Gyula János (Pelsőc, 1878. január 9. – Budapest, 1957. január 4.) Corvin-lánccal kitüntetett, Kossuth-díjas magyar festőművész, grafikus, iparművész, főiskolai tanár; a bajai művésztelep megalapítója és vezetője. Az alföldi iskola egyik jeles képviselője, aki Munkácsy Mihály realizmusát, a nagybányai iskola plein air stílusát vitte tovább egyesítve posztimpresszionista elemekkel. Talán egyik legjelesebb képviselője a posztnagybányai stílusnak....Read More
Az egykori falu határát jelző kereszttel szemben álló fém kereszt. Krisztus korpusza eredetileg egy fakereszten függött. A testen arany ágyékkötő látható, feje felett fehér alapon, arany INRI felirat olvasható. Talapzatán fehér márványtáblán aranyozott felirat említi az állításának és felújításának idejét. Két lépcsőn jutunk fel hozzá.Read More
1945. március 30-án a szovjet hadsereg bevonulásakor kidoboltatták a faluban, hogy minden házban hagyják nyitva az ajtókat. A család félve az atrocitásoktól, bezárt ajtók mögött várakozott. Az orosz katonák az ajtót átlőve oltották ki az anya és leánya életét.Read More
A Sáfránykert utcai Lourdes-i barlang (özv. Boldog Béláné 358-2. sz. háza előtt) az előzőhöz hasonló, s ugyancsak a ház kiskertjében, az épület mellett áll. Állíttatta özv. Boldog Béláné. Magas betonalapon látható téglalap alakú, vaskeretes képszekrény. A két oldalsó és az elülső kék keret üvegezett, az utóbbi nyitható. A szekrény hátulsó része nyers kőből van kiképezve....Read More
„2017-ben a nyílászárók cseréje már elkerülhetetlen volt, az épület hőháztartása szempontjából is, a régi ablakok nagyon rossz állapotban voltak. Egy pályázatnak köszönhetően kétmillió forint támogatásban részesült a Cappella Polgári Társulás, amelyből meg tudtuk valósítani ezt a beruházást” – mondta Lóczy Tibor. A polgári társulás 2017-ben Magyarország kormánya hathatós támogatásának köszönhetően újította fel – részben –...Read More
A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.Read More
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén. A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten...Read More
Samu Katalin (1935. szeptember 16. † 2014. május 28.) a Pelsőci Női Kar alapítója, vezetője, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének egykori elnöke, zongoratanár, aki a zene szeretetét életfeladatnak, küldetésnek, a magyar kultúrát ápolni kitüntetésnek tartotta. Díjak: 2008 – Kassa megye elnökének kitüntetése, 2012 – Csemadok Életműdíj A Pelsőci Pro Korona Polgári Társulás emlékét őrizve 2015-től évente...Read More
Sándor Benő 1867. február 20-án született Rétén (Pozsony vm.), apja Sándor Lőrinc közbirtokos, anyja Prikkel Lujza volt. Tanulmányait Rétén, Pozsonyban, majd Pápán végezte. 1889-1890 között Garamlökön, 1890 július -1890 október között Hontfüzesgyarmaton helyettes lelkészként, 1892-ig ismét Garamlökön, 1892-től Nagysallón káplán-tanítóként szolgált. Az 1893-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1893-ban választotta meg a bajkai gyülekezet,...Read More
Santhó Károly 1818. július 28-án született Zselízen. Ősi magyar nemesi család leszármazottja. Elemi és gimnáziumi iskoláit Esztergomban végezte. Bölcsészetet és teológiát 1835-től Nagyszombatban, majd Esztergomban tanult. 1842. július 23-án pappá szentelték, utána négy évig káplán volt Lekéren. 1846-ban meghívták a Religió és Nevelés szerkesztőségébe, és itt leginkább a Literatúrai Lapok (a Religió melléklapja) szerkesztésével és...Read More
A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...Read More
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...Read More
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...Read More
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.Read More
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...Read More
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...Read More
Sax Nándorné 66 évesen adta vissza lelkét Teremtőjének. Férje vélhetően az a Sax Nándor volt, aki képeslapok kiadásával foglalkozott Szepesváralján.Read More
