A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
Gimnáziumi tanulmányait és a bölcseletet Pozsonyban, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szentelték 1830. január 31-én. Tizenhárom évig volt káplán, azután adminisztrátor a pozsonyi Lazarethben négy évig. 1849-ben belvárosi, 1855-ben zuckermandli (váralja) helyi káplán lett. Több mint hatvan éven keresztül működött példás lelkipásztorként. Scherz pátert a hívei imádásig szerették, mert az ő lelkipásztorságának egész ideje alatt...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
Merényi Scholtz Carl-Gusztáv (1836–1919) magyar királyi műszaki főtanácsos (merényi bánya és vaskohó tulajdonos Scholtz András és Páter Anna Ludovika fia). 1905. október 6-án kapott Ferenc József császártól nemességet a merényi előnév használatával. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon...
Schulpe György emléktáblája az 1921-ben épült YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülete – Young Men’s Christian Association – YMCA) mára már műemlékké nyilvánított épületén található. A német és magyar nyelvű tábla az esőcsatorna lefolyócsöve árnyékában szinte észrevétlenül húzódik meg, talán ezért is van még a helyén. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
A sírfelirat szerint a Schvarczer család tagjai generációkon keresztül álltak a vedrődi Zichy uradalom szolgálatában. Schvarczer Jenőnek még írása is megjelent az uradalomról „Vedrődi uradalom vedrődi gazdaságának leírása” címmel, mely 1909-ben Nagyszombatban került kinyomtatásra Winter Zsigmond könyvnyomdájában. A jószágfelügyelők szerteágazó tevékenységét jól jelzi az alábbi levél is, mely a Köztelek című Köz- és mezőgazdasági lap...
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...
Sebők István százados, a Gömör megyei önkéntes mozgó nemzetőrség 1-4. századainak megbízásából november 25-én Körtvélyesen kelt beadványában közölte Görgey Kornél őrnaggyal, a feldunai hadsereg 6. dandára parancsnokával, hogy Gömör megye hét századnyi önkéntes mozgó nemzetőrségéből négy század nyolc heti, három század nyolc havi szolgálatot vállalt. Tudatta, hogy a négy század szolgálati ideje néhány napon belül...
Sebők József (1811–1857) és Kauszler Ferenc (1880–1881) nagyabonyi plébánosok közös sírhelye a nagyabonyi templomkertben. Sebők lelkipásztor kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban jártakor.
Sebők (Sternfeld) Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Több mint 30 gyerekkönyve jelent...
Az Árpád-kori eredetű Csetnek története a kezdetektől egybefonódott a bányászattal és a fémfeldolgozó iparral. Német hospesei szorgalmának hála hamar a mezővárosi fejlődés útjára lépett, több középkori templommal és egy, a belváros peremén emelt várral is jellemezhető gazdagsága. A városba a korai újkorban számos nemes család is beköltözött és részt vállalt a bányászatban és az erre...
A Segner-kúriát 1648-ban Andreas Segner gazdag kereskedő építtette. Északi reneszánsz stílusban épült és homlokzata gazdagon díszített. A kúriában született Segner János András (Pozsony, 1704. október 9. – Halle, 1777. október 5.) a magyar természettudós, matematikus, orvos, fizikus, aki a természettudományok és matematika elismert professzoraként működött Halléban, Göttingenben és Jénában. A Vödric-pataknál lévő családi malomban próbálta...
A késő gót stílusú Szent Katalin-templom Selmecbánya egyik legszebb középkori emléke. Azzal is kiemelkedik az egyházi intézmények közül, hogy egy építési ciklusban épült 1488–1500 között, s hogy napjainkig változatlan formában megmaradt. A templom főhajója és a szentély egy téregységet alkot, az összeköttetést az egységes hálós csillagboltozat is megerősíti. A hajó fala nyitott a támpillérek...
A Szent Mihály-temetőkápolna a plébániatemplommal egyidőben épült, a 13. század első felében. ( A templommal egyidőben, annak közelében épült temetőkápolnákról más vidékekről is tudunk: Bény, Csallóközcsütörtök.) A temetőkápolna (karner) egy két szintes rotunda: alul a temetkezési hely, a csontkamra, felül a kápolna kis keleti apszissal. A csontkamrát rakott késő román bordás boltozattal fedték. A kápolna...
Selmecbánya a leggazdagabb és legjelentősebb bányavárosok közé tartozott. A bányászatot itt még a garamszetbenedeki bencések kezdték a 11. század végén. A bányásztelepekből a város fokozatosan alakult ki. IV. Béla 1238-ban szabad királyi városi rangra emelte, a tatárjárás után bajor és szász bányászokat telepített ide. A város első plébániatemploma a várhegyen épült és Szűz Mária tiszteletére...
A Szent Katalin-templommal szemben a Szent Vincéről elnevezett irgalmas nővérek leányiskolája áll, mellette pedig az evangélikus templom. Korábban az evangélikusoknak — az egykori katolikus templomból kiűzetve — csak fatemplomuk volt. II. József türelmi rendelete alapján építhettek csak kőből templomot. Az épület J. S. THALHER bécsi építész tervei alapján 1794—96-ban készült copf stílusban. A templom belsejének...
Selmecbánya belvárosa a híres templomain kívül több egyéb, szabadtéri szakrális emlékkel rendelkezik. Ezek egyike a Városháza nyugati homlokzata előtt, vaskorláttal körbevett területen álló, kőből faragott Szeplőtelen Fogantatás (Immaculata)-oszlop. Amikor a Városházát a XVIII. század végén átépítették, akkor bontották le a vele egybeépített, lépcsővel összekötött Szent Anna- kápolnát, akkor állították helyébe a Mária-szobrot. A barokk stílusú...
