A keresztet a huszadik század elején Sallai Miklós állíttatta a földjei előtt. A II. világháborúban a kereszt erősen megrongálódott, 1946-ban Árendás István újra felállította, de már műkőből, az eredeti korpusszal. A keresztet Isten dicsőségére 1972-ben ismét felújították és a család utódai gondozzák. A felirat már felújításra szorul. Keresztjáró napokon ide is kijöttek imádkozni.
A pozsonyi Salvator gyógyszertárat Lippay György hercegprímás, esztergomi érsek alapította még a 17. században. Működtetői a pozsonyi jezsuiták voltak. Később a városban többször költözött, számos helyen működött, különféle tulajdonosok kezén. A patika mai, öt szintes épülete a dóm közelében, 1894-ben épült fel, Rudolf Adler tervei szerint, neoreneszánsz stílusban. A vakolatdíszektől roskadozó homlokzat központjában, a földszinten...
Samu Katalin (1935. szeptember 16. † 2014. május 28.) a Pelsőci Női Kar alapítója, vezetője, a Csemadok Pelsőci Alapszervezetének egykori elnöke, zongoratanár, aki a zene szeretetét életfeladatnak, küldetésnek, a magyar kultúrát ápolni kitüntetésnek tartotta. Díjak: 2008 – Kassa megye elnökének kitüntetése, 2012 – Csemadok Életműdíj A Pelsőci Pro Korona Polgári Társulás emlékét őrizve 2015-től évente...
Sándor Benő 1867. február 20-án született Rétén (Pozsony vm.), apja Sándor Lőrinc közbirtokos, anyja Prikkel Lujza volt. Tanulmányait Rétén, Pozsonyban, majd Pápán végezte. 1889-1890 között Garamlökön, 1890 július -1890 október között Hontfüzesgyarmaton helyettes lelkészként, 1892-ig ismét Garamlökön, 1892-től Nagysallón káplán-tanítóként szolgált. Az 1893-ban Pápán tartott egyházkerületi közgyűlésen szentelték lelkésszé. 1893-ban választotta meg a bajkai gyülekezet,...
Santhó Károly 1818. július 28-án született Zselízen. Ősi magyar nemesi család leszármazottja. Elemi és gimnáziumi iskoláit Esztergomban végezte. Bölcsészetet és teológiát 1835-től Nagyszombatban, majd Esztergomban tanult. 1842. július 23-án pappá szentelték, utána négy évig káplán volt Lekéren. 1846-ban meghívták a Religió és Nevelés szerkesztőségébe, és itt leginkább a Literatúrai Lapok (a Religió melléklapja) szerkesztésével és...
A templom a falun kívül esik, mintegy 700–1000 méterre. Körülötte ma is használatos temetőt találunk. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori temploma. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei, apostoloknak szentelt templomok sorába. Építtetője bizonyára a...
Sáp községet először 1252-ben említik oklevélben „Saap” néven. A templom mindkét falurészen kívül esik 700-1000 méterre. Körülötte ma is használt temető van. A templom román stílusban épült a 13. század közepén. Az eredeti építmény teljes egészében téglából áll, akárcsak Pozsony megye többi Árpád-kori templomai. Védőszentjei Fülöp és Jakab apostol, ezzel is beleillik a Pozsony megyei,...
A templom 1991 és 1996 között épült a második világháborúban elpusztult korábbi templom helyett. Az utolsó istentiszteletet 1944. december 8-án tartották. Az új templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1996. július 16-án szentelték fel, 2010-ben a templom elé az öntvény oszlopra helyezték a Szűzanya kőből faragott szobrát. A falakon belül egy másik Szűzanya-más is várja a híveket...
A barokk templom eredetileg nagyobb kápolnaként épült 1718-ban. 1778-ban déli hajóval és kőtoronnyal bővítették. 1923-ban épült meg a mellékhajó. Tornyában két harang van, a nagyobbat 1922-ben Isten dicsőségére, a kisebbet – Mária domborművel ékesítettet – 1925-ben szentelték. A templom alatt található, ma már lezárt sírboltot 1718-ban Burian János készítette. Sírboltjában három személyt temettek el, köztük az 1732-ben meghalt Ritter György vezekényi kapitányt. A klasszicista...
A nemesgombai Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus templom a 13. század második felében épült, kapuzata 15. századi. A templomnak gótikus részletei vannak, de a gyakori átalakítás már sokat rontott eredetiségén.
A Sarlós Nagyboldogasszony templom építése 1852-ben kezdődött Palugyay Imre püspök kezdeményezésére. Császtka Ferenc építészmester 1855-ben bekövetkezett halála után a munkálatokat Szmatos J. bécsi építész folytatta. A templom építését a nyitrai építész, Herwerth Antal fejezte be 1861-ben. Az adományozók nevét a templom belső terében elhelyezett emléktábla örökítette meg. A kereszt ünnepélyes keretek közt 1856. november 5-én...
Gyulai Sáska Sándor nagyenyedi születésű 48-as honvédhadnagy emlékére felállított kopjafa a katolikus temetőben, Pajor István ipolynyéki születésű, egykori 48-as honvédtiszt emléktáblája mellett áll. A 2008-ban avatott kopjafánál Rácz Levente (Fehér megyei RMDSZ-elnök) és Hrubik Béla (Csemadok országos elnöke) mondott beszédet. Az ünnepségen megjelent, az akkor 87 éves Sáska Edit is, a honvédtiszt ükunokája Balassagyarmatról. Gyulai Sáska...
A Szepes megyei Felkán 1835. április 23-én született Scherfel Aurél Vilmos (1835-1895) gyógyszerész, vegyész, botanikus. Gyógyszerészeti diplomáját 20 éves korában a bécsi egyetemen szerezte. A felkai társasági élet aktív tagja volt, ahol 1855-1891 között az apjától örökölt gyógyszertárat, élete vége felé pedig az ótátrafüredi gyógyszertárat is vezette. 1868-1870 között Felka polgármestere volt, felkai háza mellett...
Gimnáziumi tanulmányait és a bölcseletet Pozsonyban, a hittudományokat Győrött végezte. Pappá szentelték 1830. január 31-én. Tizenhárom évig volt káplán, azután adminisztrátor a pozsonyi Lazarethben négy évig. 1849-ben belvárosi, 1855-ben zuckermandli (váralja) helyi káplán lett. Több mint hatvan éven keresztül működött példás lelkipásztorként. Scherz pátert a hívei imádásig szerették, mert az ő lelkipásztorságának egész ideje alatt...
A város fejlődésében nagy szerepet játszott az 1849-től meginduló agrárkonjunktúra. Lévának és környékének hagyományos mezőgazdasági területként jó esélyei voltak a fejlődésre. Ami a befektetési lehetőségeket illeti, főleg a gabona iránti kereslet növekedése tette vonzóvá. Az alkalmat Schoeller Sándor és fivére, Pál ragadta meg, akik Esterházy Páltól kezdetben bérelték, majd később meg is vásárolták az uradalmat,...
Merényi Scholtz Carl-Gusztáv (1836–1919) magyar királyi műszaki főtanácsos (merényi bánya és vaskohó tulajdonos Scholtz András és Páter Anna Ludovika fia). 1905. október 6-án kapott Ferenc József császártól nemességet a merényi előnév használatával. Czímer: arany paizsfővel ellátott hasitott paizs, a paizsfőben két csillag között egy stylizált kék liliom; a jobb oldali kék mezőben hármas zöld halmon...
Schulpe György emléktáblája az 1921-ben épült YMCA (Fiatalok Keresztény Egyesülete – Young Men’s Christian Association – YMCA) mára már műemlékké nyilvánított épületén található. A német és magyar nyelvű tábla az esőcsatorna lefolyócsöve árnyékában szinte észrevétlenül húzódik meg, talán ezért is van még a helyén. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és külföldön végezte, azután Pozsonyban telepedett le, ahol...
A falu másik részén, a Šaranko-féle pincészet központjában a Schusdek-pince látható. Ezt persze nem a Schusdek család építette, csak birtokolta hajdanán. A homokkőbe vájt hosszú, bojthajtásos, kétfelé ágazó pince sokkal régebbi építmény. A bejárata feletti tölgyfa gerendán az 1683-as évszám olvasható.
A sírfelirat szerint a Schvarczer család tagjai generációkon keresztül álltak a vedrődi Zichy uradalom szolgálatában. Schvarczer Jenőnek még írása is megjelent az uradalomról „Vedrődi uradalom vedrődi gazdaságának leírása” címmel, mely 1909-ben Nagyszombatban került kinyomtatásra Winter Zsigmond könyvnyomdájában. A jószágfelügyelők szerteágazó tevékenységét jól jelzi az alábbi levél is, mely a Köztelek című Köz- és mezőgazdasági lap...
A temetőbe belépve balra találjuk a kovácsoltvas kerítéssel védett sírt, amelyben a széles látókörű pap nyugszik, aki az 1848-as események előtti időszak itteni értelmiségének legradikálisabb képviselői közé tartozott. Nagy elszántsággal támogatta Széchenyi gazdasági törekvéseit. A forradalmi törvények elfogadása után, élve a lehetőséggel, politizálni kezdett. 1848. június 19-én Galántán országgyűlési képviselővé választották. A pesti képviselőházból azonban...
Sebők István százados, a Gömör megyei önkéntes mozgó nemzetőrség 1-4. századainak megbízásából november 25-én Körtvélyesen kelt beadványában közölte Görgey Kornél őrnaggyal, a feldunai hadsereg 6. dandára parancsnokával, hogy Gömör megye hét századnyi önkéntes mozgó nemzetőrségéből négy század nyolc heti, három század nyolc havi szolgálatot vállalt. Tudatta, hogy a négy század szolgálati ideje néhány napon belül...
Sebők József (1811–1857) és Kauszler Ferenc (1880–1881) nagyabonyi plébánosok közös sírhelye a nagyabonyi templomkertben. Sebők lelkipásztor kalauzolta Ipolyi Arnoldot Nagyabonyban jártakor.
