„1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról (Dorog Zsére testvértelepülése). Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést...
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...
Rényi Zoltán (1908-1986) – 1953-1978 között a Csilizköz orvosa és Balonyközség egyik meghatározó személyisége volt. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel a balonyi községháza falán.
Restály Mihály (Nagyszarva, Pozsony vármegye., 1915. márc. 31. – Nádszeg, 1987.): plébános. – 1940. VI. 23: pappá szentelik., Bajnán, 1941: Udvardon, 1943. II-1949. X: Komáromban káplán. 1949. II-VI. 22: a pozsonyi rendőrségen vallatták. Azzal vádolták, hogy Mindszenty József érseknek adatokat szolgáltatott a Csehszlovákiában minden jogától megfosztott magyarság elnyomásáról. Szabadon engedték, de 1949. XII. 28: a...
Réte Község Önkormányzata 2013. november 2-án tartotta a ravatalozó előterében álló harangláb és lélekharang felavatási ünnepségét. Az eseményen megjelent Pozsony megye képviselője, Gujber László is.A hagyományteremtő megemlékezésen felolvasták a falu azon polgárainak névsorát, akik az adott évben hunytak el, s mindegyikük emlékére egy-egy gyertyát gyújtottak. Végül az önkormányzat és a lakosok nevében koszorút helyeztek el valamennyi eltávozott...
Az Esztergom és Vidéke, 1905 szeptember 14-i 74. száma tudósítása: — Családi dráma Kétyen. Egy család boldogságát tette tönkre folyó hó 9-én a föllobbanó harag, mely rendesen rossz tanácsadó szokott lenni. Radó Antal Kéty községi jegyző anyósát volt a vasútra viendő, s készülődés közben közte és neje közt nézeteltérés merült fel, ami felett a fiatal nő...
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...
Reviczky Aurél Csacán tevékenykedett mint járásbiró. Egy ideig jegyzője volt az MTE (Magyar Turista Egyesület) Vágvölgyi osztályának is. A kovácsoltvas kerítéssel övezett sírt zúzott kővel szórták be, ami némiképp késlelteti annak elgazosodását.
A Csemadok szervezet megalakulását követően elsősorban az amatőr színjátszómozgalom bontakozott ki Dunaszerdahelyen, olyan rendezők vezetésével mint Steiner Vilmos, Riedl Sándor, Kubik György, Brunner Tibor, Molnár János, Cséfalvayné Sándor Erzsébet. Az első tíz évben bemutatott színművek közül Csiky Gergely Nagymamája 33 előadást ért meg.
A temető IV/4-es szektorában, közvetlenül Rigele Alajos sírja mellett van a közeli rokon Rigele – Platt család síremléke. A sírban nyugvók (Augustin, Alfred, Antonia, Maria és Luisa) valószínűleg mind gyermekek. Az oszlopon látható kis méretű relief három apró gyermeket ábrázol, akik különböző hangszereken játszanak. A domborművön megtalálható az alkotó Rigele Alajos szignója: R A. A...
A napjainkban spanyolnátha néven ismert betegség az influenza A típusának egyik legelső példánya volt; a köznyelvben sokan a madárinfluenzával szokták azonosítani, a valóságban azonban a két vírus között két aminosavnyi eltérés van, ami abban játszik szerepet, hogy a sejt a szervezetben melyik cukrokhoz kapcsolódik. A spanyolnátha a villámgyors terjedés mellett azzal fokozta az emberek rettegését,...
A Luther házat 1931-ben, az evangélikusok régi kórházának helyén építették Christian Ludwig és Augustin Danielis pozsonyi építészek tervei szerint szerint. A kvalitásos modern épület, mely minden modernitása ellenére beleilleszkedik évtizedekkel korábban épült környezetébe, a Palisádyn, az egykori Védcölöp utcában áll, az evangélikus egyház hivatali helyiségeinek és az evangélikusok kezelésében álló lakásoknak adott otthont. Két bejárattal...
Rigele Alajos szobrászművész Pozsonyban született 1879. február 8-án s ugyanitt hunyt el 1940. február 13-án. Síremléke a Szent András temető IV/4-es szektorában lelhető fel. 1895-1898-ban Messner Adolf díszítőszobrásznál dolgozott Pozsonyban. 1901–1906-ban elvégezte a bécsi Képzőművészeti Akadémiát. 1908–1911-ben Rómában járt tanulmányúton. 1911-től haláláig Pozsonyban élt, ahol számos portrét, síremléket készített; a különböző épületek homlokzatát díszítő szobrai...
A temető felső részében található kőkereszt. A kereszt mellett nyugszik az állíttatója és felesége. Világosszürke kőkereszt, rajta fehér, kék ágyékkötős Krisztus korpusz látható. Talapzata fehér, rajta ugyanolyan színű tábla.
A városokat és városkákat a középkorban és később a nekik adományozott külön jogok különböztették meg a többi községtől. A privilégiumokban kifejezésre jutó kiváltságok és jogok írásos emlékei a levéltárakban, városi könyvtárakban és múzeumokban húzódtak meg, de mindmáig maradtak róluk emlékek különböző architektonikus alkotásokban is — városházakon, városi piaccsarnokokban, mészárszékekben, kőkerítéseken, fegyvertárakban, s egyéb építményeken. Közéjük...
A 19. század fordulóján épült. Téglalap alapú, kétszintes, nyeregtetős épület falazott oromzattal. Az öttengelyes főhomlokzaton téglalap alakú ablakokat látunk, az épület körben párkányokkal tagolt díszítés teszi szebbé. Az emelet középső tengelyén Szent István király szobra áll.
A katolikus plébániaház a Fő tér nyugati térfalában, zárt sorú beépítésben álló magja a 15. század elején épült fel gótikus stílusban. Az egy emeletes, nyereg tetős, cseréppel fedett sarokházat később nyugati irányban, a plébániatemplom irányában bővítették. E részben reneszánsz boltozatot találunk. Az épület 1782-ben későbarokk-klasszicista külsőt kapott. (Minden bizonnyal az ugyanekkor a ferences kolostoron dolgozó,...
A katolikus plébánia klasszicista, kétemeletes épület, a 18. sz. végén épült. A homlokzaton az első emelet szintjén, falmélyedésben látható Nepomuki Szent János szobra. 1999-ben a plébánia homlokzata fel volt újítva, és ekkor került leleplezésre az a márványtábla is, amelyen az utóbbi 700 év alatt Szepsiben szolgáló lelki atyák névsora található.
