A Balogvölgy legdélibb fekvésű faluját 1372-ben említik a források. Az újkorban nemesek lakta település. A kezdetektől Rimaszécs filiája. Első templom 1882-ben épült, de rossz állapota miatt a 2. világháború után elbontották. Új temploma 1968-ban épült fel. Vaskerítéssel körülvett kertben áll a templom. A torony a hajó elé épített, kétszintes. Bejárata előreugró, felül ívelt lezárással, felette...Read More
A református templom azonos a XIV. századi dézsmajegyzékben olvasható Boldogságos Szűz Mária titulusú plébániával. Messziről feltűnik a község északi végén, dombtetőn álló, fehér falú épület, amelynek nyugati homlokzata előtti szép arányú, fából ácsolt emeletén árkádos-tornyos, zsindelyborítású harangláb magasodik. Szintén deszkából készült átjáró köti össze a templommal, előcsarnokot képezve a bejárata elé. A keletelt hossztengelyű, egyhajós...Read More
1562 őszén a nagynevű reformátor, Huszár Gál kezdte meg Komáromban és környékén a kálvini eszmék terjesztését. A falunak 1620-tól van református gyülekezet által megválasztott lelkésze. A ma is szolgáló templomot 1687 és 1691 között építették a régi török mecset falai egy részének felhasználásával, és január 6-án szentelték fel. A gyászévtized rányomta a bélyegét a falu...Read More
Az Árpád-kori eredetű magyar falu a 12-13. században keletkezett. Központjában álló, ősi (plébánia) temploma a fennmaradt írott forrásokban a 14. században jelenik meg, de feltételezhető, hogy központi magja ennél korábbi, román kori építmény. Ehhez később keletről egy poligonális záródású, gótikus, támpilléres szentélyt építettek. A barokk korban, valószínűleg 1750 körül nyugati irányban meghosszabbították a hajót. Újraboltozták...Read More
A falunak ma két temetője van. A délkeleti részén található Öregtemető régebbi központi keresztje mára már igen megcsonkult. Valószínűleg a XVIII. században emelhették homokkőből. A keresztnek csak függőleges magas szára áll, rajta a már torz, ugyancsak homokkőből faragott Krisztus-alakzat, a Megváltó jobbra fordított fejével.Read More
A község temetőjében két nagyobb feszület is látható. A régebbi központi temetőkeresztet a két falu egyesítése után állították, ezzel a dedikációval: “Isten / dicsőségére / APÁTUJFAU / 1906”. Az ízléses, ötlépcsős sárgás homokkő kereszten egy öntöttvas korpusz van az INRI felirat alatt.Read More
A kápolnától nem messzire még áll a régi országzászlótartó talapzata. Ez egy keménykőből betonhabarcsba rakott hármas halom. A középső halmon helyezték el egykor a márványból készült fehér emléktáblát és a zászlótartó rúdját. Az országzászlót a csepeli posztógyár munkásai adományozták a falunak. Ünnepélyes felavatásra 1939. március 15-én került sor. A zászlót a templom ruhatárában helyezték el,...Read More
A pusztatemplomnál végzett ásatások során sírleletek is előkerültek. A szentélytől keletre megnyitott szondában például 9 kelet-nyugati tájolású, soros temetkezésre utaló sírhelyet tártak fel. A Sírok keletkezése a templomépítés előtti időbe tehető, de vannak köztük leletek a barokk korból is (XVII. század). Úgyszintén vannak sírok a templom falai alatt. Így feltételezhető, hogy a dombon már a...Read More
A rozsnyói ún. régi kórház Dr. Kós Károly özvegye, Mihalovits Lujza adományaiból épült, akinek végrendelete volt kórházat alapítani Rozsnyón a római katolikus egyház kezelésében. A kórház működése alatt az akkor ideiglenes termekben Schopper György püspök vagyoni részesedéshez jutott és a kórház részére új épületet építtetett, amelyeket 1887-ben nyitottak meg. A régi kórház Rozsnyó egyik legnagyobb,...Read More
Kassa legrégebbi, ismert, középkori eredetű városháza a tér közepén, a mai nemzeti színház helyén állt, de ez az újkorra olyannyira tönkrement, hogy 1756-ban le kellett bontani. A ma „régi városházának” nevezett épület a Szent Erzsébet székesegyháztól É-ra, a fő tér K-i térfalában, zárt sorú beépítésben álló egy emeletes, reprezentatív, későbarokk palota. Több középkori telek egyesítésével...Read More
A pozsonyi öreg vásárcsarnok helyén valamikor bástya állt a 15. századból, mely a város erődítménye volt. A mostani épület, mely az első pozsonyi fedett piacként szolgált, 1910. október 31-én adták át rendeltetésének. Az eklektikus stílusú épület Laubner Gyula pozsonyi építészmérnök tervei alapján készült. A tér déli falát uraló épület a századforduló vásárcsarnokainak megszokott alaprajzi kialakítását...Read More
„1994-ben emlékeztünk meg a „Dorogi nyilatkozat“ 2. évfordulójáról (Dorog Zsére testvértelepülése). Erre a nyilatkozatra reagált a mi községünk is a „Zsérei nyilatkozattal.“ Ennek szellemében kezdeményeztük Szlovákiában a többség-kisebbség közötti párbeszéd mielőbbi megkezdését, és ennek jegyében 1994. szeptember 10-én volt a Zsérei Szent Miklós templom téren a Reménység emlékműnek ünnepélyes avatása. Az emlékmű a szlovák-magyar megbékélést...Read More
A közeli Béla-patakról elnevezett város Árpád-kori eredetű. A tatárjárás után német telepesek által benépesített Szepesbéla már 1271-ben városi jogot nyert, ezután osztozott a többi szepesi város sorsában. Jelentős volt kereskedelme, céhes kézműipara: textilgyártása, cipészei, borovicskája. Zsigmond király lengyel zálogba adta, ahonnan csak 1772-ben szabadult meg és tért vissza Magyarországhoz. Egykor jelentős vasipara a 20. századra...Read More
A reneszánsz kastélyt a 16. és a 17. század fordulóján építette az Esterházy-család. A török veszély miatt várárokkal körülvett kétszárnyas épületet többször átépítették, utoljára a 18. században, amikor barokk-klasszicista stílusjegyeket kapott. Így aztán a reneszánsz mint ragadvány név rajta maradt, de barokk kastélynak is nevezhetnénk. Az ezernyolcszázas évek második felében fokozatosan romlott az épület állaga,...Read More
Rényi Zoltán (1908-1986) – 1953-1978 között a Csilizköz orvosa és Balonyközség egyik meghatározó személyisége volt. Születésének 100. évfordulóján emléktáblát avattak fel a balonyi községháza falán.Read More
Restály Mihály (Nagyszarva, Pozsony vármegye., 1915. márc. 31. – Nádszeg, 1987.): plébános. – 1940. VI. 23: pappá szentelik., Bajnán, 1941: Udvardon, 1943. II-1949. X: Komáromban káplán. 1949. II-VI. 22: a pozsonyi rendőrségen vallatták. Azzal vádolták, hogy Mindszenty József érseknek adatokat szolgáltatott a Csehszlovákiában minden jogától megfosztott magyarság elnyomásáról. Szabadon engedték, de 1949. XII. 28: a...Read More
Réte Község Önkormányzata 2013. november 2-án tartotta a ravatalozó előterében álló harangláb és lélekharang felavatási ünnepségét. Az eseményen megjelent Pozsony megye képviselője, Gujber László is.A hagyományteremtő megemlékezésen felolvasták a falu azon polgárainak névsorát, akik az adott évben hunytak el, s mindegyikük emlékére egy-egy gyertyát gyújtottak. Végül az önkormányzat és a lakosok nevében koszorút helyeztek el valamennyi eltávozott...Read More
Az Esztergom és Vidéke, 1905 szeptember 14-i 74. száma tudósítása: — Családi dráma Kétyen. Egy család boldogságát tette tönkre folyó hó 9-én a föllobbanó harag, mely rendesen rossz tanácsadó szokott lenni. Radó Antal Kéty községi jegyző anyósát volt a vasútra viendő, s készülődés közben közte és neje közt nézeteltérés merült fel, ami felett a fiatal nő...Read More
A templomot 1769 és 1771 között építették fel, utcára néző homlokzattal, de torony és utcai bejárat nélkül. Az addig templomként használt Huszita imaház lelkészlakká alakíttatott át. Az új istenházát Várady András, az egyház akkori lelkésze szentelte fel. A templom karcsú, 17 öles (32,3 méter) tornyát 1861-62-ben emelték. 1912-es esperesi jelentés szerint a templom gyökeres belső...Read More
Reviczky Aurél Csacán tevékenykedett mint járásbiró. Egy ideig jegyzője volt az MTE (Magyar Turista Egyesület) Vágvölgyi osztályának is. A kovácsoltvas kerítéssel övezett sírt zúzott kővel szórták be, ami némiképp késlelteti annak elgazosodását.Read More
