Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3649 bejegyzés

Presinszky Lajos sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Somorja [Šamorín])

Presinszky Lajos (Nagycétény 1939. december 10. – 2010. április 3.) író-helytörténész, tanár, a Somorjai Honismereti Ház vezetője, a somorjai Bibliotheca Hungarica egyik alapítója. Az alapiskolát szülőfalujában, a középiskolát Párkányban végezte. 1957-ben érettségizett, majd 1960-ban Pozsonyban a Felsőbbfokú Pedagódiai Iskola magyar tagozatán szerzett földrajz-történelem szakos tanítói oklevelet. Előbb Nagycétényben, majd Nagylégen és Nagyszarván tanított, az utóbbi...

Prikkel János édesanyjának síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kőhídgyarmat [Kamenný Most])

Prikkel János esperes-plébános édesanyjának síremléke. Prikkel János 1791. április 28-tól volt beiktatott plébános Kőhídgyarmaton. Itteni működése idejében hunyt el hőn szeretett édesanyja, akinek díszesen faragott síremléke a kistatai temetőben található.

Prikkel kereszt (szakrális kisemlék) (Kőhídgyarmat [Kamenný Most])

Prikkel János 1791-1808 között volt Kőhidgyarmat plébánosa. Itteni működése alatt egyházi alapítványt hozott létre Úny községgel. Ebből az alapítványból állíttatott az Öreghegy alján lévő kőkereszt.

Pristyák Neit sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Verebély [Vráble])

Pristyák Neit fehérmárvány sírkövén a felirat megkopott, kovácsoltvas kerítése megrozsdásodott, magát a sírt fagyalbokrok nőtték be. Elhalálozásáról az Esztergom című folyóirat 1897 augusztusában így tudósított: „Pristyák Neit esztergomi tiszteletbeli kanonok és verebéiyi esperes-plébános hosszas szenvedés és a haldoklók szentségeinek ájtatos felvétele után életének 59. évében elhalálozott. A boldogult Bars vármegye közéletében jelentékeny szerepet vitt. Hivei,...

Prohaczka András emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Érsekújvár, Újvár [Nové Zámky])

Prohaczka András emlékkeresztje a Szentháromság-kápolna mellett áll.

Pröhle Henrik evangélikus lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

1870. január 30-án született Rábakövesden. Eleinte atyja oktatta, majd Rábabogyoszlón, Alsószelestén, Sopronban tanult, ahol a teológiát is végezte. Majd külföldre ment és 1892 októberében a hallei egyetemre iratkozott be. 1893 október elsején Kőszegre hívták segédlelkésznek. Itt 1897 őszén másodlelkész, 1903 szeptemberében első lelkész lett. Innen Pozsonyba vitték lelkésznek, a pozsonyi gyülekezet egyhangúlag választotta meg lelkészének,...

Prukk-Dunahidas (épület, építmény) (Dunahidas [Most pri Bratislave])

Eredetileg a Felső-Csallóköz honfoglalás kori magyar települései közé tartozott. A 13. században beköltöző német telepesek különféle kiváltságokat kaptak. 1238-as első okleveles említése már német nevén Prukknak nevezi. ( A Bruck, „híd” bajor nyelvjárási alakja a Prukk.) Több oklevél, például az 1315-ből való, említi korábbi román kori templomát, mely még a német betelepítés előtt épült. A...

Pschierer család sírboltja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Somorja [Šamorín])

Pschierer József, a Somorjai Hitelintézet Rézvénytársaság igazgatóságának elnöke, Balhéim Károly kereskedő, az igazgatóság tagja.

Psenkó József plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Zsigárd [Žihárec])

Csehszlovákia megalakulásának idején a papi teendőket a faluban Psenkó József plébános végezte. 1858. március 7-én született Újvárban, teológiai tanulmányait Esztergomban végezte, ahol 1881. június 29-én szentelték pappá. Szent Mihályfán és Hidaskürtön segédlelkészként, később Kajalon, majd 1909. október 1-jétől Zsigárdon plébánosként működött. A hivatalos jelentések szerint hívei nem kedvelték. 1930. július 14-én halt meg, és a...

Puskás kereszt (szakrális kisemlék) (Bart [Bruty])

A község határában található az egyik legrégibb kereszt, a Puskás kereszt, melyet valószínűleg a Puskás család állíttathatott a szántóföldjei végén még a XVIII. század második felében. A kőből készített kereszten, homokkőből készült korpusz látható. A kőkeresztet és a korpuszt 1851-ben újították fel. A 2000-es években a kereszt, valami oknál fogva kifordult a földből és több...

Puskás Lajos református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Martos [Martovce])

Irányításával 1898-ban épült az új református templom épült a községben.

Püspöki székház (épület, építmény) (Rozsnyó [Rožňava])

A rozsnyói püspökséget Mária Terézia korában alapították, éppúgy mint a besztercebányait, a szombathelyit, a székesfehérvárit és a szepesit. Alapítási éve 1776. VI. Pius pápa erősítette meg. A rozsnyói püspökök sora: Galgóczi János 1776. ápr. 5-én meghalt, mielőtt főpapi székét elfoglalhatta volna. Gróf Révay Antal, 1776—1779; (később nyitrai püspök); Gr. Andrássy Antal, 1780—1799; Szányi Ferenc, 1802—1810;...

Pusztapáti Szent Péter és Pál-templom (épület, építmény) (Pusztapát [Pác])

Pusztapát templomát románkori alapokra emelték a 13. század első felében. A számos átalakítást megért épület mostani formáját a legutóbbi, 2012-es felújítást követően kapta.

Rabbi lakás (épület, építmény) (Réte [Reca])

szeptember 11, 2014
A 19. századtól a zsidó holokauszt kezdetéig a hitközösség rabbijának és családjának nyújtott otthont. Az utcafrontra épült, mögötte – a jelenlegi kultúrház helyén – állt a zsidó templom (zsinagóga), amelyet az ötvenes évek elején lebontottak. A II. világégést követően, az 1960-as évek végéig moziként és kultúrházként funkcionált. Sorsát az új kultúrház felépülése pecsételte meg, lebontották.

Rácz László festőművész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dunaszerdahely [Dunajská Streda])

1943. június 24-én született Dunaszerdahelyen. Itt élt és alkotott. 2011. április 8-án hunyt el Pozsonyban. 1967-1971 között távúton grafikai tanulmányokat folytatott Pozsonyban. A Szlovák Képzőművészeti Unió tagja 1989-től, a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társaságának tagja 1990-től. Mint grafikus és képzőművész képzőművészeti és fényképészeti katalógusok szerkesztője, a Járási Népművelési Központ kiállításait installálta, ahol negyven évig dolgozott. Önálló...

Rácz Olivér emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kassa [Košice])

Rácz Olivér író, költő, műfordító, politikus 1918. január 21-én született Kassán († 1997. júl. 19. Pozsony). Kassán kezdett iskolába járni, 1941-ben Szegeden tanítóképzőt, 1955-ben Pozsonyban tanárképzőt végzett, 1953–1969 között gimnáziumi tanár, ill. igazgató Kassán, 1969-től iskolaügyi, 1974-től művelődésügyi miniszterhelyettes Pozsonyban. A II. világháború utáni csehszlovákiai magyar irodalom ellentmondásosságában is fontos alkotója. Megtudtam, hogy élsz c....

Radnóti Miklós emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

A költő maga is járt a községben 1941-ben, és nevét is a településről vette. Szüleinek lakóhelyén 2004-ben, a Holokauszt emléknapján, már avattak egy emléktáblát. Glatter Jónás, Radnóti nagyapja pedig a közeli Rimaszécs temetőjében nyugszik.

Rados-kereszt (szakrális kisemlék) (Ipolykeszi [Kosihy nad Ipľom])

A temetőben több szép kereszt és feszület látható. Az alsó-feszületet felirata szerint „Isten dicsőségére állíttatták Rados János és neje Deák Franciska”, feltételezhetően 1914-ben. A háromlépcsős kőkeresztet egy vaskorpusz díszíti.

Radosnai Legszentebb Háromság templom (épület, építmény) (Radosna [Radošina])

Radosna katolikus templomát 1636 és 1644 között reneszánsz stílusban Telegdy János nyitrai püspök, tornyát pedig 1663-ban Szelepcsényi György nyitrai püspök, később kalocsai érsek építtette. A főbejárat felett egy kőkeretes címer található. 1755-ben barokk stílusba építették át. 1950-ben a tornyot villámcsapás rongálta meg. Ugyanebben az évben megjavították, mintegy 3 m-el lett magasabb, (37,5 méter), így a kerület...

Radosnai Római Katolikus Plébánia (épület, építmény) (Radosna [Radošina])

Radosna plébániáját 1780 és 1783 között Révay Antal nyitrai püspök építtette. A 19. és 20. században klasszicista stílusban építették át. Az épület timpanonját Révay Antal nyitrai püspök címere díszíti.

Rákóczi ház (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

„A Ventur- és a Szilágyi Dezső utcák sarkán álló, a Blasy – örökösök tulajdonát tevő ház eredetileg Pozsony legpompásabb házai közé tartozott, ami mai, kivált belső elhanyagoltsága mellett alig képzelhető. A Rákóczyak uri lakóháza volt az, mely hátsó kapunyilással is birt. Ma bérházul szolgál s benne van elhelyezve a kerületi betegsegélyző-pénztár. Alakult ez 1893 jan....

Rákóczi Rozália síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Gyürki [Ďurkovce])

A temető keleti bejáratánál található síremlék és emléktábla. Az emléktáblát 2013-ban állíttatta a község önkormányzata, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmány és a Csemadok helyi alapszervezete. A síremlék kopottas kőoszlop, nehezen olvasható felirattal, az emléktábla ennek a kőoszlopnak van neki támasztva, fekete márványból készült. A községi hivatal kutatást indított, hogy információhoz jusson Rákóczi Rozália életéről, Rákóczival...

Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára állított kopjafa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Gömörpanyit [Gemerská Panica])

Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójára és a falunap emlékére 2003-ban álltottak kopjafát.

Rákóczi szabadságharc emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Karva [Kravany nad Dunajom])

A római katolikus templom és az öreg temető közvetlen közelében található. A községben, a templomhoz közeli Nedeczky-kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Vak Bottyán. A község a kurucok erős bázisa volt. 1705-ben Bercsényi Miklós tábornok a feltöltetett sáncon őrizte a dunai átkelőhelyet. 

Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter Madar 9. lelkipásztorának sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Madar [Modrany])

Ramotsai Márkos Péter / Ramocsai Markos Péter (1726 – 1792) Madar 9. lelkipásztora (1762 – 1792) 30 éven át. Nemesi családból származott. Madarra kerülése után ő kezdte el írni a gyülekezet krónikáját és jegyzőkönyvét, illetve anyakönyveit. Madaron tíz alkalommal készítette el a pontos és részletes lélekszám-kimutatást.  

Rappensberger Vilmos paptanár sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Selmecbánya [Banská Štiavnica])

Rappensberger Vilmos piarista szerzetes, történész, utazó, természetrajz–kémia szakos paptanár munkásságát Honti arcképcsarnok című kötetünkben is méltattuk (Csáky K., 1998. 101. l.), ám halálozási helyét és évszámát nem tüntettük fel. Arról sem írtunk, hogy pályája utolsó szakasza is szülőföldjéhez kötötte őt. A tudós szerzetestanár a szabadságharc évében, 1848. szeptember 14-én Bélabányán született bányászcsaládban. A gimnázium hat...

Rárósmúlyadi temetőkereszt (szakrális kisemlék) (Rárósmúlyad [Muľa])

A temető központi kőkeresztjén ég felé fordított arcú, fehér ágyékkötős, fehér színű, kissé rozsdásodó Krisztus korpusz látható, felette INRI felirat. A talapzaton a keresztre feszítés eszközeit, létrát, fogót, szögeket, kalapácsot láthatunk. Ezen eszközök között egy kereszt is megjelenik a kompozíció közepén.

Rarovichi Horváth család sírhelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

A szülőfalujából elszakadt MUDr. Horváth Ferenc állíttatta a család sírboltját, és a sírbolt oldalsó falára helyezte el az általa összegyűjtött  az 1. és 2. világháborúban elesett Réte hősi halott honvédeinek emléktábláját.
1 … 83 84 85 86 87 … 122