A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...
Az Oroszlán Szálloda formás épülete a főtér és a Vörös Hadsereg utca sarkán (a valamikori Teleky utca). A régi Oroszlán vendéglő, illetve Nagyfogadó helyén épült, amely 1879. október 8-án leégett. Egy ideig az volt az elképzelés, hogy az épületet felújítják, ezért sokáig tető nélkül állt. Léván itt volt az egyetlen színpad. A tűz után az...
A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...
A Kiskérben található, szépen felújított, sárga színű kúria a 19. században épült, neoklasszicista stílusban. A domboldalon álló, oszlopos tornáccal rendelkező épületben idősek napközi otthona működött, melyet néhány évvel ezelőtt bezártak. A lépcsős főbejárattól nem messze, az oldalbejárathoz kapcsolódóan akadály-mentesített feljáró készült a nehezen közlekedők számára. Az épületet jelenleg nem használják.
1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....
Az országzászló-mozgalmat Urmánczy Nándor (1868–1940) erdélyi származású politikus, az irredenta mozgalom magyarországi vezéralakja hirdette meg 1925-ben. Az első úgynevezett ereklyés országzászlót 1928. augusztus 20-án avatták fel Budapesten a Szabadság téren,243 s az ünnepségen ő mondott beszédet. Az országzászló talapzatába helyezett ereklyetartóba a történelmi 72 vármegyéből (a horvátországi vármegyékből is), a csonka magyarországi településekről, illetve a...
Az 1939-ben állított országzászló márványtábláját a Süttőn 1872-ben született Wendl Sándor kőfaragómester, helyi lakos (meghalt 1955-ben) készítette, amelyet a világháború után hazavitt a házába. Haláláig őrizte, majd unokája, nagyapjának emléket állítva, az országzászló melletti háza udvarán állította fel újonnan.
A templom mellett áll az 1938-ban emelt, terméskőből épült országzászló-tartó. Előtte az 1995-ben felavatott az 1-2. világháború áldozataira emlékeztető, és a koncentrációs táborban elhunytak emlékére 1995-ben avatott márványtáblája.
A szenci hősi emlékmű történetének kezdete 1917-re tehető vissza, amikor az 1917. évi VIII. törvénycikk 2. §-a szerint: „Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló háborúban a hazáért életüket áldozták fel.” Magyarországon tehát törvénybe foglalták, hogy minden magyar községnek, városnak, falunak építenie kell egy...
Érsekkéty Esztergom-megyei felszabadult község országzászló avatásán dr. Hürtler Dénes országgyűlési képviselő és Szirmai János református lelkész szavai után az EONB nevében Végh Mihály tanácstag avatta fel az országzászlót. Bényi Mihály biró és Jónás József beszéltek a helyiek nevében, majd nagyszabású levente felvonulás zárta be az ünnepséget.
A Jakab család tulajdonába 1935-ben került az épület és a hozzá tartozó kert. Az épületet a II. világháború során nem csupán a család, de a német és orosz csapatok is használták, mivel stratégiai szempontból jó az elhelyezése. A fennmaradt kiállított tárgyak többsége a család tulajdonát képezték, de a gyűjtemény bővítésében barátok, kollégák, szomszédok is segédkeznek,...
A nagyközség evangélikus temploma magán viseli a XIX. század harmadik évtizedének érett klasszicizmusára jellemző jegyeit. Észak-déli tengelyű, téglalap alaprajzú, egyhajós, kontyolt nyeregtetős templom. A torony alapja egybeesik az északi homlokfal alapjával, ennélfogva kiképzése egységesebb és gazdagabb. Főbejáratát rizalit teszi hangsúlyosabbá. Porosz boltíves belső terét három oldalról árkádos karzat veszi körül. A községnek neves evangélikus iskolája...
A fából faragott Ősi Magyar Kaput (Smidt Róbert fafaragó munkája) a templom bejáratánál helyezték el 2012-ben, a falu első írásos emlékének 855. évfordulója alkalmából. Állíttatta a Csemadok alapszervezete.
A Csemadok Nógrádi Területi Választmánya és alapszervezeteinek 2020-ban , a Magyar Összetartozás Évében a legjelentősebb eseménye a trianoni békediktátum 100. évfordulójáról való méltó megemlékezés volt. Sajnos a vírusjárvány miatt a tervezett programokat csak részben sikerült megvalósítani. Így is nagy örömünkre szolgált, hogy a nógrádiak közadakozásából sikerült szeptember 30-án Fülekpüspökiben emlékművet és december 18-án Füleken a...
Ostyk Narbutt Ferenc, az 1863 évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök sírja. A litvániaI Szawryban született 1841. március 30-án, elhunyt Tornócon 1892. október 7-én, házasságának 14. évében.
A Baross Gábor úton „van ez időszerint a Ludwig-féle bérházban az V. hadtest parancsnoksága, továbbá az osztrák-magyar bank pozsonyi fiókjának Hubert építész által 1902 ben barokstilben épített s 193630 koronányi könyvértéket képviselő igen szép épülete. E bankfiók működési köre kiterjed Pozsony, Nyitra, Trencsén és Turóc vármegyékre. Pénzügyi műveleteinek összege meghaladja a 22 millió koronát s...
A vár a Paradicsom-hegy oldalában helyezkedik el. Eredetileg templomnak épült. Állítólag a templáriusok, a vörös barátok építették a 13. században, háromhajós, román stílusú bazilikaként. A város ekkor még a hegyen állott a templom körül. A templáriusok itt harcias életet folytattak, ezért körfallal erősítették meg rendházukat, így az valóságos erődszámba ment. A legenda szerint a templáriusok...
Nemesorosziban már a szülői ház sem áll, mégis életműve és személyiségének sugárzó ereje, valamint a kortársak és tisztelőinek szeretete volt a létrehívója a 2008. április 2-án megtartott felemelő ünnepségnek, melynek keretén belül emlékszobát avattak Ozsvald Árpád emlékére. Pavol Páchnik polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, s elmondta, Taliga Árpád zselízi nyugdíjas pedagógus a megálmodója ennek az emlékszobának....
A temető felső részén található síremlék Vajda István, Hont vármegye tiszteletbeli alügyészének lányáé, Emmáé. A vörös márvány síremlék felső része ívelt, angyalt ábrázoló képpel. A felirata igen rossz állapotban van, szavai nehezen olvashatók.
A 14. században, gótikus stílusban épült templom a község legrégibb épülete. A szentély és sekrestye csúcsíves boltozata és derékszögű alaprajza utal a templom gótikus eredetére. A torony a 17. században lett a templomhoz építve. A templom hajója barokk boltozatú. A templom barokk díszítéséből mindössze a 18. századból származó, evangélikusok szobrával díszített fa szószék és Szűz...
A református templomban 1936-ban felújítási emléktáblát és P. Tatai Sámuel gályarab prédikátor emléktábláját helyezték el. Az emléktáblát a tornaljai református egyház állitotta 1936-ban egykori nagy lelkipásztora emlékére, aki a nápolyi gályákra való hurcoltatása közben református hiteért Sárvár, Trieszt és Bukkari börtöneiben szenvedett 1675 -76-ban.
Az elkészítési ideje 1793-98 közötti időszakra tehető. Perky Szabó János akkori plébános 1799-es évi feljegyzésében “Isten szándékából“, mint saját tulajdont készítette. Ezt a feljegyzést – folyamodványt Nagyszombat megyei Fő Vikaries úr igazolja Böjt havának 13-kán, 1799-ben.
