A falu domináns épülete az 1800-ban klasszicista stílusban épült római katolikus templom. A templom 1949-ben eddig tisztázatlan körülmények között csaknem teljesen leégett és a jelenlegi formáját a tűzvészt követő újjáépítése és kibővítése után kapta.Read More
Az Olgyai Olgyay család sírboltjában Olgyai Olgyay Károly és felesége Kisjokai Takáts Klára, fiuk Olgyai Olgyay Gyula 1848-49-es honvédhadnagy, felesége Tutschek Antonia, valamint Tutschek Anna nyugszanak.Read More
A Kufsteint is megjárt Ollik Pál, honvéd százados (Szlávy Józseffel együtt raboskodott ott) volt az, aki 1859-ben felvetette a selmeci honvédszobor javára történő adakozás gondolatát.Read More
Öllös Károly Komárom megyében Apácaszakállason 1856. június 1-jén született egyszerű köznemes földművelő szülőktől. Elemi iskoláit szülőföldjén végezte, majd a szülei a pápai református főiskolába adtak, ahol a gimnáziumot, és a teológiai tanfolyamot végezte el. Közben egy évig a balatonfüredi evangéliumi reformált népiskolában segédtanító volt. Majd katonának sorozták be. A tényleges katonai szolgálat után 1879 őszén ismét Pápán folytatta teológiai tanulmányait. Tanulmányai...Read More
A templomot a XX. század harmincas éveiben akkori stílusú mellékhajókkal bővítették. A templom bővítése után, Simor László plébános a templomnak adományozott egy szürke márványból készült oltárt. Templomot a II. világháború idején több találat is érte, de akkor rongálódott meg teljesen, mikor a tornyot felrobbantották. A szürke márványból készült oltár megmaradt. Az oltáron a mai napig...Read More
Község közepén álló keresztfa, vaskerítéssel körülvéve. Templom hiányában itt tartották a szentmiséket illetve az ünnep- és vasárnap délutáni litániákat, valamint helyet adva a lakosoknak a beszélgetésre és találkozásra. Korponai Julianna, a rózsafüzér társulat előénekese és vezetője gyűjtötte össze a híveket a kereszthez. Id. Ádám János visszaemlékezése, 2010. október 10-én, Galábocs.Read More
Dénes György: A Bódvaszilasi-medence 700 éves története: Tornagörgőn fakadó bővizű karsztforrás mellett nyilván kőből fölépült, tágasabb és rangosabb palotába, arra nincs adatunk. Legfeljebb feltételezhetjük, hogy nagynénjének, Aliz hercegnőnek már egy, a maga korában kényelmesnek tekinthető és a királyi családtag rangjához illő udvartartásra alkalmas rezidenciát adományozott Imre király. Minthogy IV. Béla röviddel a tatárjárás után, 1245-ben...Read More
A kelenyei templom bal oldali mellékoltárán áll. Rokokó stílusban készült, fából faragott. A főbb egyházi ünnepeken, az arra az ünnepre vonatkozó színvilágú öltözetet adják rá: húsvétkor fehér, pünkösdkor bordó, karácsonykor arany, ádvent és nagybőjt alatt lila, évközben világoskék ruhát visel. A szobor fején korona és fehér tüll látható, a kezében jogar van. A másik kezében tartott...Read More
A város egykori legnagyobb harangja, az 1556-os tűzvész után öntötték 1557-ben Illenfeld Ferenc mester vezetésével a Szent Erzsébet-székesegyház tűzben összeolvadt harangjaiból. A legenda szerint azért volt olyan szép a hangja, mert a tűzvész miatt a templomban bennégett szerzetesek lelkeinek a hangja szólalt meg benne. A 72 mázsás harang az Orbán- (Vörös-) toronyból szólt. 1966-ban leégett...Read More
Hetény híres bortermő vidék is. A szőlő termesztésére a lakott területtől északra található homokdombok napsütötte déli oldalai a legmegfelelőbbek. Ma kb. 89 ha szőlőültetvény található a hetényi határban. Az 1800 években elszórtan található szőlők azonban nem kedveztek a szövetkezet nagybani gazdálkodásának, így 1978-ban a szövetkezet minden gazdának 6 ha területen a saját borháza elé mérte...Read More
A feltételezhetően a 19. század elején épült a sarki épület. Az évek során rengeteg funkciót látott el: volt raktár, fogda, óvoda, határőrök lakása, kaszárnya és sok egyéb. Jelenleg bolt működik az épületben.Read More
A sírkeretben négy sírt találunk: az 57 évesen elhunyt Benkő Tamás, Varbó és több helységek buzgó lelki pásztorának, holt tagjainak sírját. Istenben boldogult Siposs György iskolamester és jegyző sírját; valamint a fiatalon elhunyt Mohácsik Ilona és Badó Mihály sírját.Read More
Az 1970-es években a Lukanényei Vadászegyesület, Mitasz Károly vadászmester, iskolaigazgató vezetésével Dobronya (Dobrá Niva) településről hozták el darabokban, majd építették újra a ma is álló vadászlakot, mely a falu északnyugati határában található. A vadászlak mögött építettek egy tárolót, melyen a következő felirat olvasható: „LOVU ZDAR,1978”.Read More
Szakolca, Nyitra m., 1825. febr. 21., r. kat. (Valószínűleg azonos Kotasek János és Kovarik Józefa említett napon Szakolcán keresztelt Hermann nevű fiával.) Gimnáziumot végez. Nőtlen. (Felesége Rozsnyavszky Éva lett, meghalt Selmecbánya, 1888.) 1848. okt. 10. honvéd önkéntes lesz. 1849. júl. 28 (jún.1.) – főhadnagy a 2. honvéd vadászezred 11. századánál Magyarlétán, Erdélyben, részt vesz a...Read More
Hegysúron született 1948-ban, a szenci magyar tanítási nyelvű általános középiskolában érettségizett. A Csemadok érsekújvári járási majd a Központi Bizottság szervezési osztályának instruktoraként dolgozott. 1976-1987 között a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ szervezési osztályának vezetője volt, majd vállalkozóként dolgozott. A Szőttes Kamara Néptáncegyüttes szólóénekese és furulyása volt.Read More
Endrődy Ádám (* Néver 1753 † Pozsony 1818 10.1.) a 3. huszárezred alezredese volt. Felesége Orosz Anna Jozefa 1771 március 17-én született Sárospatakon, meghalt 1852. 12.29-én. József fiuk huszár főhadnagy lett, Antal tábori lelkészként tevékenykedett, Alajos pedig a cs. és kir. 37. gyalogezred főhadnagya volt. 1971-ben az egyébként zsúfoltnak nem nevezhető temető domináns keresztjének a...Read More
A Kesziben született Dr. Závori Sándor (1842-1920) orvosdoktor és Závory Elek református lelkész (1833-1900) anyai nagyanyjának, Závori Sándor néptanító felesége édesanyjának sírja. Csokonai Vitéz Mihály, barátja Oroszi Nagy Mihály martosi kántortanító meghívására 1797 végén vagy 1798 elején járt Martoson. A környékbeli nemesek sorra hívták vendégségbe a híres költőt. A történetet dr. Závori Sándor írja meg...Read More
Az Oroszlán Szálloda formás épülete a főtér és a Vörös Hadsereg utca sarkán (a valamikori Teleky utca). A régi Oroszlán vendéglő, illetve Nagyfogadó helyén épült, amely 1879. október 8-án leégett. Egy ideig az volt az elképzelés, hogy az épületet felújítják, ezért sokáig tető nélkül állt. Léván itt volt az egyetlen színpad. A tűz után az...Read More
A kút több, egykor különálló, nem összeillő faragvány egybeillesztésével létrehozott alkotás. Legidősebb darabja a szökőkút központi oszlopának tetején lévő, ágaskodó oroszlán, amely Pozsony város címerét tartja. Az ismeretlen kőfaragó által,1592-ben készített alkotás eredetileg a pozsonyi Ferencesek teréről származik, ahol egy – ma már nem létező – városi ivókút része volt. Innen elmozdítva, az 1930-as években...Read More
A Kiskérben található, szépen felújított, sárga színű kúria a 19. században épült, neoklasszicista stílusban. A domboldalon álló, oszlopos tornáccal rendelkező épületben idősek napközi otthona működött, melyet néhány évvel ezelőtt bezártak. A lépcsős főbejárattól nem messze, az oldalbejárathoz kapcsolódóan akadály-mentesített feljáró készült a nehezen közlekedők számára. Az épületet jelenleg nem használják.Read More
1938-ban Érsekújvár volt a Felvidék negyedik legnagyobb városa Pozsony, Kassa és Nagyszombat után. Az első bécsi döntés értelmében 1938. november 8-án Érsekújvár visszakerült Magyarországhoz. Ez természetesen hatással volt a köztéri művekre is. 1940 júniusában az „Érsekújvár és Vidéke” lap egyik cikke azon háborog, hogy a városnak még nincs országzászlója, pedig már régóta kész tervekkel rendelkezik....Read More
