Az evangélikus templom 1898-ban épült, eredeti neogótikus jegyeit a mai napig megőrizte. Az oltár 1898-ban készült pszeudo-klasszicista stílusban rajta festmény: Krisztus a Gecsemáné kertben. A szószék szecessziós stílusban készült 1914-ben. Nagyobb volumenű felújításra legutóbb 1995–1998 közt került sor.
Az evangélikus templom mögött kopjafák állnak. Egyiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulója alkalmából állították, másikat Kajal fennállásának 700. évfordulóján leplezték le, a harmadikkal az 1947-es kitelepítés elszenvedőire emlékeznek a helyi lakosok.
Az eredeti, a 16. században emelt templom, reneszánsz stílusban épült, a 18. század folyamán többször átalakították. 1756-ban és 1780-ban kibővítették, ez utóbbi évben változott a templom védőszentje – Szt. András helyett – Szentolvasó Királynője tiszteletére szentelték. Az oldalhajó átépítésére a 20. században került sor, az utolsó felújítás 1992–1995 közt folyt. A templom kéthajós poroszsüveges boltozattal,...
A római katolikus templom mellett kőtalapzaton álló Szentháromság-szobor a 19. századból való. A talapzaton olvasható szöveg szerint 1911-ben a Krizsán család tagjai újíttatták fel.
A nemesoroszi református gyülekezet mindig is a számban kis gyülekezetek közé tartozott, de mivel a barsi egyházmegyében az egyetlen artikuláris hely volt, a nehéz időkben is mindvégig fennállt. A csekély jövedelem miatt az egyház szinte mindig anyagi nehézségekkel küzdött. Az előző évszázadokban ideiglenes megszálló helyül tekintették ifjú lelkészek számára. Közel négy évszázad alatt két lelkészt kivéve...
A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1722-ben barokk stílusban épült. Főoltárképét a 18. század elején festették. Fatornyát később az 1810-es évek közepén esetleg végén emelhették vagy javíthatták, de csak 1847-ben épült falazott torony. A templomot 1875-1876-ban és 1932-33-ban is fölújították. Az előbbi festés idővel tönkrement és az 1906-os jókői epicentrumú földrengés is erősen megrongálta...
A sírban Nemeszombori Képes Elek (1869-1938) és neje Nagy Mária, valamint Szakszon Mihályné szül. Képes Terézia (1850-1938) nyugszanak. A 767-es számú sírhely 2016-ban a kifizetetlen sírok közé tartozott.
Chalupeczky József (amatőr) helytörténész 1989. június 20-án megörökítette a német sírokat, melyeket feltehetően az 1990-es évek első felében exhumáltak (Bátorkeszihez hasonlóan, Delta 2014.12.04.). Az 1975-76-os évben Bögi Béláné pedagógussal a tanulók rendbe tették a sírokat a munkára nevelés óra keretén belül. (adatközlő)
Pozsonyban fél évszázada még három zsinagóga állt. A legrégebbi, ortodox zsinagógát az 1960-as évek elején, a neológ zsinagógát pedig az 1960-as évek végén rombolták le. Csupán a Heyduk utcai, 1920-as években épült neológ zsinagóga maradt fenn, ez jelenleg is működik. Az 1930-ban még vagy 15 ezer fős pozsonyi zsidóság a holokauszt és annak következményei miatt...
A kismácsédi Nepomuki Szent János ábrázolás négyzet alakú, falazott kis kápolnácskában található a falu közepén, a Községi Hivatal épülete mellett. A kis épületet nyerges tető fedi, homlokzatán a kettőskereszt látható. A szobrot vasrácsos ajtó védi. A belső térben Nepomuki Szent János szobra látható. Az oldalsó falakon a szent mellett két oldalról képek vannak elhelyezve. A...
A Várostorony és a Diák-templom szomszédságában álló, középkori eredetű üzletsor a 18. század második felében, északon apró kápolnával bővült. A félig nyitott, két oldalt pilaszterrel díszített, boltozott, északra néző kápolnában helyezték el Nepomuki Szent János kőből faragott, életnagyságú rokokó kőszobrát. A kis podeszten álló szentet a hagyományos módon, papi ünneplő öltözékben ábrázolták. Két kezében pálmaágat...
Nepomuki Szent János a folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. Máriatölgyesen az Illésházyak kastélya előtt levő parkosított területen álló szobrot 1773-ban készítették rokokó stílusban. A szobrot egy művileg kialakított dombon állították fel. Három díszes talapzatot láthatunk, melyek közül a magasabb...
Nepomuki Szent János(1349 körül–1393. március 20.) Csehország védőszentje. A folyók, hidak, hajósok, vízimolnárok, halászok védőszentje. A gyónási titok mártírjaként tartják számon. Egyes helyeken a fuldoklók, illetve a bányászok, sóbányászok védőszentje. A szent nádszegi festett szobrát – a talapzaton található tábla szövege szerint – 1832-ben állították a helyi hívek adakozásából.
Az Olajbanfőtt Szent János apostolról elnevezett római katolikus templom területén található a 18. századból származó, kései barokk stílusban készült Nepomuki Szent János szobor és a lourdesi Szűz Mária barlang.
A dunai töltésnél a Kuzmik család kastélyával szemben áll Nepomuki Szent János kőszobra, amely 1843-ban készült, és 1902-ben felújították. A szobor márvány talapzaton áll.
Az 1880-ban készült szobor Németh András plébános, Bózsing György bíró és Huszár György törvénybíró idejéből való. A szobrot 1908-ban és 1988-ban restaurálták.
„Az Alsó-, Felső- és Egyházasnyék falvakból egyesített, mai falu lakossága az elmúlt századokban hűségesen kiállt római katolikus hite mellett. A lakosság vallásos buzgalmát számtalan, ún. „szakrális kisemlék”, kápolna, kereszt, szobor őrzi a településen. Ezek egyike a ma a templomkertben álló, monumentális barokk szoborcsoport. A 18. századi alkotás eredetileg nem itt, hanem a templomtól délnyugatra lévő,...
„A korabeli okiratokban olvashatunk arról, hogy a varbói templomnak volt egy Nepomuki szent János ereklyéje is. Ezt az 1916-os és az 1945-ös leltárkönyv egyaránt jegyzi. Az utóbbiban az olvassuk, hogy van a templomban egy Nepomuki Szent János ereklyetartó kövekkel. Ezzel a falu mai plébánosa Buday Károly azonban már nem találkozott. Mindez azért is érdekes, mert...
A szobrot eredetileg egy Balog nevű molnár állíttatta 1880-ban a Párizs patak mellett, melyet 110 év után leemeltek eredeti helyéről, és átvittek a templom mellett lévő üres talapzatra. Ezen a talapzaton eredetileg egy Keresztelő Szent János szobor állott, mely a 2. világháborúban találatot kapott, és elpusztult. A Párizs patak mellett lévő, eredeti Nepomuki Szent János...
A Kéménd felé vezető út mellett a falu határában található Nepomuki Szent János kőszobra. Az egyik legrégebbi szakrális emlék, 1770-ben állították a hívők adományaiból. Valamikor azt mesélték, hogy mikor régen nagy mennyiségű csapadék esett és megrohadt a gazdák szénája, batyut kötöttek a szobor hátára és mehetett Isten hírével, mivel nem teljesítette kötelességét.
A helyi legenda szerint az 1800-as évek elején kitört nagy vihar elől három asszony bebújt a fába, de egy villám belecsapott a fába és mindhárman meghaltak.
