A milleniumi kopjafa a falu központjában, a Széchenyi-szoborral szemben áll, a községcímer díszíti. Buncz János alkotása, 2001-ben avatták fel. Az Október 6-i emlékünnepség színhelye.Read More
A millenniumi emlékkereszt a katolikus templom kertjében áll. Felirata: „Isten dicsőségére és Magyar Ország ezeréves fenállása emlékére, 1896.”Read More
Az 1. és 2. világáború áldozatainak az emlékműve mellett épült 2000-ben a millenniumi emlékmű, melybe üzenetet helyeztek el a következő nemzedékek számára. Ezt 100 év elteltével fedik fel.Read More
A református templom kapuja és a tó között áll a 2001. augusztus 18-án felállított millenniumi emlékmű, mellette a falu első írásos említésének emlékműve 2002-ből. A milleniumi emlékművet 2002-ben egészítették ki a falu első írásos említésének 755. évfordulóján egy emlékplakettel.Read More
A falu főterén álló, az államalapítás emlékére készített emlékoszlopot, Nagy János szobrászművész alkotását, 2000-ben avatták fel, s amelyet a szobrász a településnek ajándékozott.Read More
A Millenniumi emlékoszlop Gerendás Norbert szentpéteri fafaragó művész és id. Reicher György kovácsmester alkotása. A 2000-ben felavatott emlékmű tetején a Szent Korona látható. Az augusztus 20-i ünnepélyeket az emlékoszlopnál tartják.Read More
Szent István rendelete szerint minden 10 település részére templomot kellett építeni központi és messzire látszó helyen. Ezen rendelet alapján lett felépítve az első nényei templom és lett megalakítva az egyházközség „villa Eghasasfolu”. … Az első templomot, amely a „házai temető területén volt, a tatárjárás idején teljesen lerombolták. Ezért sokáig fatemploma volt a községnek a mai...Read More
A mártír egyházfő szobra, Túri Török Tibor műve a több mint száz tallósi kitelepített család új otthonának számító Békés megye önkormányzatának baráti ajándéka. Az eseményhez méltó időpontként az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját választotta Tallós faluvezetése, hiszen Mindszenty Józsefet (1892, Csehimindszent – 1975, Bécs) a nyilas után a kommunista hatalom is börtönbe vetette....Read More
Miskolczi Bodnár Mihály (Fülek, 1627. – Theate, 1675. máj. 19.) ref. lelkész. Tanult Sárospatakon, ahol 1647 végén subscribált és 1650 augusztusától seniorságot viselt, de még ebben az évben Olaszliszkára ment rektornak. A külföldet is fölkeresvén, 1652. júl. 27-én Leidenben, aug. 6-án Groningenben, okt. 4-én Franekerben írta be nevét az egyetemi hallgatók sorába. Hazájába alighanem már 1653-ban...Read More
Mocsáry Lajos író,publicista, politikus, közéleti személyiség, országgyűlési képviselő (1826 Kurtány -1916 Andornak) írásaival, parlamenti beszédeivel, tetteivel a nemzetiségek – szlovákok, románok, szerbek – szószólójaként jeleskedett. Emléke szülőföldjén is korán feledésbe merült. Születése 160. évfordulóját megfelelő alkalomnak tartotta a Csemadok losonci járási bizottsága, hogy a régió jeles szülöttének emlékét tartósan megörökítse. A Fülek melletti Kurtányban álló szülőház magántulajdonban volt, ezért egy közeli, ...Read More
Móczik József 1861. szeptember 9-én született Selmecbányán. Fiatal korában asztalosnak tanul, majd a teológiai szakra jelentkezik. 1883-ban belép a Ferencesek gyülekezetébe, 1893-ban pappá szentelik. Egy ideig kántor a Ferencesek templomában Pozsonyban, majd vidékre szólítja hivatása, később 1893 és 1900 között Budapesten teljesít papi szolgálatot. Itt közben diákként látogatja a Budapesti Képzőművészeti Akadémiát, tovább fejleszti azokat...Read More
A Lévától 18 kilométerre északra, a Garam mentén elterülő zömében református magyarok által lakott község a hetvenes évek közepéig egyike volt a járás településeinek. Ekkor döntöttek az atomerőmű megépítéséről. A szovjet típusú reaktorok megépítése speciális talajt igényelt. A szakemberek a Selmeci-hegység nyúlványai, valamint a Garam menti dombság által ölelt Mohinál találták meg a megfelelő helyet....Read More
Mokos Kálmán kántortanító lánya volt. A pápa református nőnevelő intézete Lorántffy Zsuzsánna önképzőkör támogatója. Testvérével, Mokos Irénnel egy sírban nyugszik.Read More
Mokos János (? –1889) tanító, jegyző 1859/60-tól 1886/7-ig rektor felesége. Férje, Mokos János volt. Mokos János Kisújfalu község nyugalmazott jegyzője, a községi és körjegyző egylet alelnöke, életének 74. évében végelgyengülésben Budapesten, 1907. december 13-án hunyt el. Temetésére ugyanott, december 15-én, a református egyház szertartása szerint került sor.Read More
Mokos Kálmán (1892 – 1959) Madar 17. lelkipásztora Mokos Kálmán Madar 17. lelkipásztora (1922 – 1959) 37 éven át. (1892-ben, Kisújfalun, tanítói családban született.) A II. világháború után Madar végérvényesen Modrany lett, mivel a szocialista Csehszlovákia részévé vált. Mokos Kálmán lelkészsége idejében történt a reformátusság és a katolikusság deportálása és kitelepítése, amely sok családot érintett....Read More
A Füleki Önkéntes Tűzoltó Szervezet Molnár György vezetésével 1894. december 8-én alakult meg 1 alapító, 36 taggal és 71 támogatóval. A szervezet első elnöke Stephani Ervin, alelnöke Szlovák István, pénztárosa Lóska Károly, parancsnoka Zupko Mihály lett. A fenntartásukhoz szükséges anyagaikat bálok, táncmulatságok rendezésével igyekeztek biztosítani. Molnár György a szervezet megalakulását követő évben hunyt el 26...Read More
A nagybalogi gyógyszerészek, Molnár Gyula (1861-1935) és Volánszky Ferenc (1904-1979) síremléke (Balogvölgy) Volánszky Ferenc benősült a gyógyszerész Molnár családba. Élete végéig Nagybalogon dolgozott. Feri bácsi, ahogy a helyiek hívták, nem ismert lehetetlent. Minden betegségre talált gyógyírt. A gyógyszereket otthon keverte ki porokból. Bármikor fel lehetett keresni, van rá példa, hogy éjfélkor zavarták és ekkor is...Read More
Molnár János 1916. augusztus 12-én, 25 éves korában hősi halált halt az orosz csatában. A család tetemét hazahozatta. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)Read More
