Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3649 bejegyzés

Második világháborús emlékkopjafa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tornalja [Tornaľa])

A tornaljai temetőben a Csemadok 1994-ben kopjafát állított a második világháború áldozatainak emlékére.

Második világháborús emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Kolozsnéma [Klížska Nemá])

A második világháború áldozatainak emlékművét 1990-ben állították.

Második világháborús emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tornalja [Tornaľa])

A második világháborúban elesettek és a koncentrációs táborokban meggyilkoltak emlékműve a főtéren található.

Második világháborús emlékmű Bejében (szobor, emlékmű, emléktábla) (Tornalja [Tornaľa])

A második világháborúban hősi halált halt katonák emlékére emeltették, 2009-ben.  

Mattyasóvszky Lipót sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Néver [Neverice])

A Köztelek című folyóirat 1899. november 18-án megjelent számában ezt a gyászjelentést olvashatjuk: „Alsó- és felső-mattyasóczi Mattyasóvszky Lipót, nyug. kir. kúriai biró Bars vármegye közigazgatási és törvényhatóság bizottságának tagja, volt alispánja és földbirtokos, folyó hó 10 én 82 éves korában elhunyt. A boldogult hűlt tetemei f. hó 13-án tétettek örök nyugalomra a néveri sirkert családi...

Matuss Illés I. világháborús hősi halott emlékkeresztje (szakrális kisemlék) (Zonctorony [Tureň])

Matuss Illés kőből készült emlékkeresztje a faluból az 503-as számú főút irányába vezető bekötő út bal oldalán áll.

Mátyás király somorjai mellszobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Somorja [Šamorín])

Hunyadi Mátyás „(Kolozsvár, 1443. február 23. – Bécs, 1490. április 6.) Magyarország királya 1458 és 1490 között. Apja Hunyadi János korábbi magyar kormányzó, anyja Szilágyi Erzsébet grófnő. Bár 1458-tól de facto uralkodott, királlyá koronázására Székesfehérvárott csak 1464-ben került sor. Cseh királlyá 1469-ben, Ausztria főhercegévé 1486-ban választották. A magyar hagyomány az egyik legnagyobb királyként tartja számon,...

Mátyás király szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Alistál [Dolný Štál])

Mátyás király emlékére állíttatta az önkormányzat, az alapiskola is Mátyás királyról lett elnevezve.

Mátyás királynak a bősi heti vásárok tartásjogát engedélyező emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Bős [Gabčíkovo])

1468. szeptember 27-én Mátyás király hetivásárok megtartására adott jogot Bősnek, amelynek 530. évfordulójára Bős Nagyközség Önkormányzata emléktáblát emelt a kultúrház mögötti parkban.

Matyi Mihály sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Matyi Mihály hajdan Nagyabonyban gyakorolta plébánosi hivatását.

Mayer Béla emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Sajógömör, Gömör [Gemer])

A gömörmegyei Sajőgömör gyülekezetének és nagy szórványa híveinek 38 évig volt hűséges pásztora. Nagy hidegben végzett temetésen átfázott és karácsony első napjának reggelén halt meg a rozsnyói kórházban, 64 éves korában. Az egész falu megsiratta, mert szelídlelkületű, szeretőszívű pásztora volt híveinek, akikkel együtt hordozta a kettős járom alatti megpróbáltatások keresztjeit. Temetésén húszegynéhány evangélikus lelkész volt...

Mécs László szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagykapos [Veľké Kapušany])

A Mécs László Emlékév keretében a két világháború között Nagykaposon és Királyhelmecen is szolgálatot teljesítő papköltő tiszteletére a nagykaposi Magyar Közösségi Házban 2015. szeptember 26-án tudományos konferenciával és szoboravató ünnepséggel emlékeztek meg. A gránit keménységével vetekedő spanyol művészagyagból készült szobrot Túri Török Tibor, keszthelyi szépmíves ajándékozta a nagykaposi magyarságnak.

Medvei hősi halottak emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Medve [Medveďov])

A két világháborúban Medve községnek 34 hősi halottja volt. Az 1. világháborúban 13-an, a 2. világháborúban 21 személy halt meg a frontokon. Az ő emlékükre állíttatta Medve község Önkormányzata, a falu köztemetőjében, 1999-ben az emlékművet.

Medvei Szent Anna katolikus templom (épület, építmény) (Medve [Medveďov])

szeptember 11, 2014
A  Szent Anna katolikus templom már a harmadik temploma Medve községnek. Az első még a középkorban épült. Ezt a templomot a törökök a faluval együtt a 17. század elején lerombolták. Az új templomot 1800-ban építették fel, ami viszont 1855-ben, amikor az egész falu leégett jelentősen megrongálódott. A jelenlegi templomot 1860-ban építették, és Szent Anna tiszteletére...

Meghurcolt és kitelepített magyar családok emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Galánta [Galanta])

A meghurcolt és kitelepített magyar családok emlékének 55. évfordulójára avatták fel 2002. november 24-én.

Megyeháza (épület, építmény) (Nyitra [Nitra])

A Megyeháza a város legrégibb részének szomszédságában, a nyitrai várdomb és Felsőváros tövében áll. Nyugati szárnyának alagsorában a 20. század 90-es éveiben végzett régészeti kutatások nyomán olyan épületmaradványok kerültek napvilágra, melyekről feltételezhető, hogy egy középkori erődítmény maradványai, esetleg a Felsőváros bejárata lehetetett. Az első Megyeháza a jelenlegi épület helyén a 17. században épült. Később, a...

Méhes Károly plébános, 48-as nemzetőri kapitány sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagyfödémes [Veľké Úľany])

1858-ban az elhunyt Tóth Pál plébános helyére Méhes Károly lépett, aki Pesten végezte el teológiai tanulmányait és 1852-től Diószegen, majd 1855-től Boldogfán káplánként működött. Nagyfödémesen egészen haláláig, 1902-ig látta el a plébánosi teendőket. A födémesi temetőre a település főutcájában, a művelődési ház közelében találunk rá. A főbejáraton belépve, jobbra, a temető végébe haladva lelhetünk rá...

Melléte evangélikus temploma (épület, építmény) (Melléte [Meliata])

Az evangélikus templom 1790-ben épült torony nélkül. Egyhajós épület, fából készült harangtoronnyal, amely az épületen kívül található. A templomra jellemző a lapos gerendás mennyezet és a nyeregtetős csarnoképület is.

Mercz Mátyás főszolgabíró sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lőcse [Levoča])

Vasárnapi Ujság 1901. június 9-én megjelent számának halálozások rovatban olvashatjuk: “Mercz Mátyás, központi főszolgabíró, Lőcsén, 63 éves korában” elhunyt.

Merény evangélikus temploma (épület, építmény) (Merény [Nálepkovo])

Merény torony nélküli evangélikus temploma 1785 és 1789 között épült barokk-klasszicista stílusban. Az oltár falazott klasszicista műalkotás a XIX. század elejéről. A szószék, a keresztelő és az orgona klasszicista stílusúak a XVIII. századból. A templom mellett egy négyoszlopos, nyitott oldalú harangláb látható.

Mérey síremlék (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Csütörtök, Csallóközcsütörtök [Štvrtok na Ostrove])

A szentély északi falán a sekrestyébe való bejárat mellett található a 16. század egyik messze földön legszebb síremléke, a vörös és fehér márványból készült Mérey-epitáfium. Mérey Mihály alnádor és fia van a szentély alatti kriptában eltemetve. A síremléket gyermekei állíttatták. A relief középső párkánya alatt vörös márványból faragott és minden háttér nélkül a falra erősített...

Mester kereszt (kétyi kereszt) (szakrális kisemlék) (Bart [Bruty])

A község Érsekkéty felé vezető útja mellett áll az úgynevezett „Kétyi kereszt vagy mester kereszt”, melyet az írásos emlékek szerint 1835-ben Tölgyesi József Kántor-tanító állíttatott fából. Majd 1871-ben több család adományából újraállították és végül 1971-ben betonból felújították, szintén az eredeti korpusz található a beton kereszten. Keresztjáró napokon megálltak itt imádkozni.

Mészáros Dávid kopjafája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Vághosszúfalu, Hosszúfalu [Dlhá nad Váhom])

A 19. század első felének egyik kiemelkedő egyénisége Mészáros Dávid, katolikus pap, aki a magyar szabadságharc és forradalom leverése után az elsők közt vált a megtorlás áldozatává. Életével a haladás mellett való kiállásával megérdemli nemcsak a jelen, de a jövő generációjainak tiszteletét. Az anyakönyvi bejegyzések szerint 1799 január 7-én született Hosszúfalun, Mészáros Péter és Oláh...

Mészáros Gyula első világháborús hős sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Gelle [Holice])

Mészáros Gyula, 37 éves korában, 1916. augusztus 22-én a hazáért hősi halált halt az orosz csatában. Neje és gyermekei mély fájdalmuk enyhítésére hazahozatták. A galíciai fronton elesetteket hivatalosan, állami segélyezéssel hazahozták az 1920-as években. (Kovács László közlése.)

Mészáros Miklósné Papp Gizella síremléke (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Alsószeli [Dolné Saliby])

A két háború közti időkben közel száztagú aranykoszorús vegyeskara volt a községnek Boros Jenő igazgató tanító vezetésével. 1969-ben a Barátnők Klubja keretében született meg a gondolat, hogy a XX. század első felében megteremtett éneklési hagyományokat ismét felélesszék a faluban, hogy énekeljenek közösen a maguk és a mások örömére. Mészáros Gizella vezetésével tizennégy asszonyból és leányból...
1 … 68 69 70 71 72 … 122