1994. november 26-án a nemzetközi családév keretén belül szervezték meg Majer István emlékszobrának leleplezését. Ki volt Majer István? „Aki úgy élt, mint Majer István püspök, ki annyi jó tett, ki annyit alkotott, nem gyorsan múló időnek élte napjait, nem észrevétlenül haladt keresztül az életen, de felírta magát mindenütt az úton, amelyen áthaladt és emléket...
Az 527-es számú főút mentén található lekerekített szárvégű homokkő kereszten fehérre festett, oldalra lehajtott fejű, világoskék ágyékkötős korpusz látható. A talapzat szélesebb hasáb alakú, melynek minden oldala felül csúcsíves díszítésben végződik. A talapzat elülső oldalán a kereszt állításának felirata olvasható.
Szürkére festett vas kereszt és rajta ugyanolyan színű korpusz látható. A korpusz alatt szürke keretes medallion van. A fehérre meszelt négyzetes alapú talapzaton az építtetők neve és a készítés évszáma olvasható.
Majláth József Sennyey Antóniát feleségül véve kapta meg Perbenyiket is hozományként a többi Sennyey birtokkal együtt. Itt kívánt feleségével letelepedni és gazdálkodni. Nem csupán a kastélyt építette fel, hanem a római katolikus kápolnát is. A kastély uradalmi központként fellendítette nem csupán a település, de térség életét is. Az eredetileg egyszintesnek épült kastélyt 1899-ben alakították át....
Az egykori barti majorban, mely az esztergomi érsekség birtoka volt, lévő fakeresztet Wimmer Kálmán haszonbérlő állíttatta 1900-ban. Az 1960-as években a majort felszámolták, és így az akkori fakereszt lassan az enyészeté lett. A Bréda és a Kóta család adományából, 1994-ben a keresztet, hogy emléke megmaradjon, műkőből az eredeti korpusszal újra elkészítették. A korpuszt Spek Vilma...
2017. június 26-án avatták fel a Dunaszerdahelyi Városháza torony alatti bejáratánál a kétszeres Ybl-díjas és Kossuth-díjas műépítész, Makovecz Imre (1935–2011) emléktábláját, aki 1998-ban lett a város díszpolgára. Az organikus építészet magyarországi mesterének elévülhetetlen érdemei vannak a mai dunaszerdahelyi városkép kialakításában. A Szlovákiai Magyar Művelődési Intézet, annak igazgatója, Huszár László, és Dunaszerdahely korábbi polgármestere, Pázmány Péter...
Maléter Jenő (Ernő) Maléter János megyei törvényszéki ülnök és Zmeskál Teréz fia. Lőcse, 1826. ápr. 4., ker. ápr. 9., evang., nemes. Gimnáziumot és jogot végez. 1845-1847. a Selmeci Akadémia bányász hallgatója. Nőtlen. (Felesége 1850 – okolicsányi Okolicsányi Mária Terézia, meghalt Lőcse, 1875.) 1849 jan. 28. (16.) – őrmester az 1. besztercei önkéntes (a későbbi második...
Az árvákról való gondoskodás évszázadokon keresztül a különböző egyházak, szerzetesrendek tevékenységének része volt. Bécsben 1763. július 18-án Mária Terézia királynő írta alá az ország első árvaházának alapítólevelét. Az 1923 júniusában Léván tartott törvényhozó zsinaton a csehszlovákiai reformátusok vezetői kimondták a három egyházkerületből és tíz egyházmegyéből álló Szlovenszkói és Kárpátaljai Egyetemes Református Egyház megalakulását. Az új...
„A lefolyt iskolai év történetének legfontosabb mozzanatát képezik a tanári karban bekövetkezett személyi változások. Az 1911. évi aug. 13-án tartott fenntartóhatósági közgyűlés rendes tanári minőségben véglegesítette ifj. Marcsek Andor helyettes tanárt, ki az 1909-1910. és 1910-1911. iskolai években sikeresen működött az intézetben. Id. Marcsek Andor rendes tanárt a fenntartóhatóság betegsége miatt az 1910-1911-ik iskolai év...
Marczell Ákos Joachim (Kőhidgyarmaton 1859. dec. 1 – 1892. 1. 21.), plébános. Kisudvarnokon született 1813. márc. 17-én. Bölcsészeti és hittudományi tanulmányait Nagyszombatban végezte. 1837. okt. 26-án szentelték pappá. A vicsápapáti plébániáról politikai múltja miatt lemondani kényszerült. Kihirdette a Habsburg-ház trónfosztását, Buda bevétele alkalmából pedig Te Deum-ot tartott. 1849. július 16-án kinevezték Perczel Mór vezénylete alatti...
Marczell Béla néprajzkutató, múzeumigazgató, gimnáziumi tanár 1924. október 14-én született Kisudvarnokban. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Komáromban folytatta, majd 1950-ben a budapesti Pázmány Péter Egyetemen szerzett magyar-történelem szakos tanári oklevelet. Középiskolai tanárként Dunaszerdahelyen működött. 1960 és 1986 között a Csallóközi Múzeum munkatársa, 1961—1976-ban az intézmény igazgatója volt. Létrehozta a múzeum első állandó kiállítását, s több...
A pozsonyi árvaházat 1831-ben alapították, de ekkor még nem mai helyén működött. Az Újváros festői helyén, a környező domborzat által kijelölt vonalú Mély út oldalában, teraszon elhelyezkedő, ma is fennálló épületét 1900-ban emelték Melzer S. tervei alapján, eklektikus stílusban. A nem teljesen szimmetrikus kialakítású, középen tompa szögben megtört tengelyű alaprajz leghangsúlyosabb eleme a vaskos toronyként...
Az 1963-ban műemlékké nyilvánított Mária-oszlop a város történelmi központjában található. Az oszlopot Haskó Jakab vágújhelyi prépost az 1694-es pestisjárvány emlékére kezdte emelni, de halála miatt Lippay Miklós prépost fejeztette be. A legutóbb 2001-ben renovált barokk oszlop Zsámbokréti Pál munkája.
Barsendréden a kolera megszűnésének emlékére 1831-ben emeltek Mária-oszlopot. Az oszlopot 1991-ben újították fel. Az oszlop táblájának érdekessége az annak anyagában fellelhető őscsiga foszília.
Máriássy Ferenc földbirtokos és Kocsis Mária fia. Született 1831-ben, joggyakornok. Nőtlen. 1848 októberében beáll a 16. (érsekújvári) honvédzászlóaljhoz. Őrmester, 1849. februárjában hadnagy, alakulata létszámában és Simonffy őrnagy nagyváradi dandárparancsnok segédtisztje. Május 31-én visszahelyezik zászlóaljához. Július 1-jén főhadnagy a 9. Miklós huszárezred létszámában és parancsőrtiszt Lenkey János tábornok mellett. 1867-től földbirtokos Óhajon, járási főgyámmá, 1878-ban megyei...
Máriatölgyes a Vág folyó középső szakaszán található, a Tölgyes patak hordalékán, az illavai völgyben. Az 1193. évi oklevél „terra Dubnicza„ néven említi, és a Vratslav, valamint Piskin testvérek birtoka.1439-ig a főúri családoké. 1439-ben lett a trencsényi váruraságé. A 18. században az Illésházy család birtokolja. A legrégibb levéltári adat a máriatölgyesi templomtól az esztergomi káptalan 1276....
Vittenczi Markhot Gyula (Nagyemőke, 1857. november 18. – Nyitraivánka, 1918. április 9.) politikus, Nyitra vármegye alispánja, majd később főispánja. Apja Markhot János királyi tanácsos, vármegyei alispán, országgyűlési képviselő. Anyja Marton Szidónia. 1874-ben végzett a nyitrai piaristáknál, ahol Janits Imre osztálytársával együtt Nozdroviczky-féle ösztöndíjban részesült. Tanulmányai után a nyitraivánkai birtokain gazdálkodott. 1880-ban megyei aljegyző, később a...
A nemes Máriássy-család egyik elődje, Miklós fia Miklós 1284-ben IV. László királytól engedélyt kapott a várépítésre, azzal a korjellemző kikötéssel: „hogy abból rosszat cselekedni semmiképp se merészkedjék.” A vár Márkusfalván épült fel. A község felett emelkedő dombon a XIV. századi templom mellett áll a részben már romban heverő vár; lejjebb az úri kastélyok s udvarházak...
A a pozsonyi evang. líceum 1914-ben megjelent értesítőjében az alábbiakat olvashatjuk Markusovszky Sámuelről. „A pozsonyi evang. líceum nyugalomban élő nagyérdemű igazgatója hosszas betegség után 1913. évi augusztus hó 10-én este meghalt. Harminc esztendeig működött fáradhatatlan szorgalommal tanintézetünkön és hat évig volt a líceum érdemes igazgatója. Múlhatatlan, nagy érdemeket szerzett magának azzal, hogy megírta a líceum...
A Márton-kereszt a határ keleti részén, az inámi út mentén áll. Fehér és kékesszürke műmárványból készült sárga vaskorpusszal. Kovácsoltvas kerítés veszi körül, rajta ezzel a dedikációval: “Isten dicsőségére emeltették Márton Lajos és neje Rados Mária, 1927-ben.