Az 1888-ban elhunyt Kovács József, majd az egy évig beszolgáló Végh Géza után 1889-ben érkezett Kisújfalura Lénárt Lajos, aki 39 évig, 1928-ig volt a gyülekezet lelkipásztora.Read More
A m. kir. Belügyminister f. Gömör-Kishont Vármegye területén Alsó-Bátkai és Felső-Bátkai kerület körjegyzőjévé nevezte ki Lengyel Ábrahámot, akihez később Dulháza, Rakottyás, Tamási, Zsip is hozzá tartozott. Feladata az anyakönyvvezetés volt, s házassági anyakönyv vezetésével és a házasság-kötésnél való közreműködéssel is megbízták.Read More
Lengyel Ferenc (1836-1892) a jónevű rimaszombati Lengyel családból származott. 1877-ben Sajókesziből került Uzapanyitra. Felesége, György Julianna 1892 januárjában hunyt el, ő pedig májusban. Két árva kislányt hagytak itt. Az ő helyére jött lelkésznek Szűk Gyula. Sirja ledőlt. A sirkő felirata olvashatatlan. Családi viszonya Lengyel Ábrahám (1839-1907) körjegyzővel kutatásra szorul. A halálhíréről Pósa Lajos nemesradnóti református...Read More
Az emléktábla felett egy kereszttel s a lengyel címerrel ellátott négyzet alakú fekete márványlapot is találunk. A második világháború alatt egyes források szerint 35 lengyel menekült talált otthonra e községben. Lagzi István Lengyel menekültek tábori viszonyai Észak- Magyarországon című munkájában viszont más adatokat találunk: a lengyel legénység száma 120, az itteni altisztek száma 10, tiszteké...Read More
Lidértejedben, a sportpálya mellett találjuk ma már azt a fájdalmas Szűz szobrot kereszttel, amelyet felirata – és természetesen korábbi „szerdahelyi léte” – miatt a dunaszerdahelyi emlékek közé kell soroljunk. A kereszt, illetve az arról levett halott Krisztust ölében tartó Mária alatti talapzaton ugyanis a következő szövegre figyelhetünk fel: „Szerdaheli / Lengyel Erzsebet / Gontzol Gyorgy...Read More
A balogiványi lelkész, Lenkey Lajos (1913-1965) síremléke (Balogvölgy). A Balogiványi Református Egyházközség anyaegyházközség. Keletkezési éve 1824. Ebben a gyülekezetben szolgált Nt. Lenkey Lajos lelkipásztor.Read More
A Pesti Hírlap 1898. április 19-én megjelent számában olvashatjuk az alábbiakat: „Egy huszárkapitány tragédiája. A minap adtunk hirt Lersch Kamilló huszárkapitánynak hirtelen elhunytáról. Lersch kapitány a marosvásárhelyi 9-ik honvéd-huszárezrednek volt egyik osztályparancsnoka. Április első napjaiban hirtelen eltűnt Marosvásárhelyről. Pár nap múlva egy barátja levelet kapott tőle Szamosujvárról, de a levél annyira érthetetlen volt, hogy már...Read More
Az első református fatemplom 1660-ban épült, de omladozó állapota miatt 1735-ben lebontották. Helyén új templomot kezdtek építeni, de a földesúr parancsára bezárták, majd lerombolták. 1785-1788 között a korábbi templomok helyén klasszicista türelmi templomot építettek, torony nélkül. 1808-ban az épület leégett, de a következő évben felújították. 1824-ben emeltek rá tornyot. A belső tér nyugati és keleti...Read More
Lieszkovszky Artúr és korán elhunyt lányának kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a temető bejáratától jobbra találhatjuk meg. A pénzügyminiszter 1913-ban tett javaslatára Lieszkovszky Artúr, a Trencséni Takarékpénztár Részvénytársaság ügyvezető igazgatója a közgazdaság terén szerzett érdemei elismeréséül megkapta a Ferenc József Rend lovagkeresztjét. A Lieszkovszky család Trencsén vármegyei nemes család, mely eredetét, I. Lajos, sőt Róbert Károly...Read More
A Lilla Galéria Csokonai Vitéz Mihály szerelme után lett elnevezve. Vajda Júlia a hetényi lelkész felesége volt, Dunamocsól származott. Csak néhányszor találkozott a költővel, aki azonnal beleszeretett ibolyakék szemeibe. Feleségül is akarta venni a fiatal lányt, de szülők ellenezték, s gyorsan férjhez adták egy jóval idősebb férfihoz. Özvegységre jutása után, már idős korában ment hozzá...Read More
A Lintner és a Csiba család kápolnája: a somorjai temetőben található, 1913-ban állították. Lintner Károly (1855-1916), az Egyesült Csallóközi Takarákpénztár és Népbank igazgatója. Felesége Csiba Ilona (1860-1932).Read More
A pozsonyi Állami Magyar Gimnáziumban érettségizett (1944), majd Pozsonyban a Szlovák Egyetemen szerzett történelem – magyar szakon tanári oklevelet (1948). 1945–1948 között tagja a Csehszlovákiai Magyar Demokratikus Népi Szövetségnek, egyike volt azoknak, akik Memorandumban tiltakoztak a kitelepítések és deportálások ellen. A Gyepű Hangja és az Észak Szava szerkesztője és terjesztője. 1949. februárjában letartóztatták és a...Read More
A Szent Anna temetőkápolna bejárata mellett található Lippóczy József vármegyei bírónak és fiának, Lippóczy Ferencnek, Podolin polgármesterének a síremléke. A Lippóczy család birtokokkal rendelkezett Tokaj-hegyalján. Lippóczy József 1768 óta szállított bort a lengyel-litván államba. A vállalkozás nyeresége révén újabb és újabb szőlőbirtokot vásárolt Tállyán, ahol egy idő után a család is végleg letelepedett.Read More
A rokokó alapokon álló Lipthay-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Egykor szép angolparkja volt. Jelenleg a kastélyban a település önkormányzata tevékenykedik.Read More
1810 márciusától volt lelkésze az abarai református egyházközségnek, ugyanez évtől az ungi- felső zempléni egyházmegye esperese lett. A szlovák reformátusok részére 1824-ben imákkal és temetési énekekkel is pótolt énekeskönyvet, szlovák kátét (Sárospatak, 1813.) adott ki. Sírját a Csemadok helyi szervezete és a református egyház újította fel.Read More
A pozsonyi belváros szívében, az Urak utcája nyugati végén kialakult, a 18. század végéig temetőként használt, kis teresedésről egy, a középkori városfal nyomvonalát követő támfal közepén épült lépcsőn juthatunk fel a Szent Márton dóm déli homlokzatához. E kőlépcsőt két oldalról 1-1, a terecske sarkaiba húzódott, növényzettel már majdnem teljesen eltakart bronz mellszobor határolja. A lépcsőtől...Read More
Litassy János címzetes kanonok, esperes, hegybányai plébános a ma már Nagysalló részét képező Mezőkissallón született 1844-ben. 1918. augusztus 10-én 74 éves korában halt meg Hegybányán. Latin feliratú sírját is az említett falu temetőjében találhatjuk meg.Read More
Litterati Ács István a nagymegyeri gyülekezet lelkésze volt a 18. század végén. Ebben az időben, 1784-ben Zichy Istvántól vásárolta meg a gyülekezet azt a telket, amelyre a református templom került. Ennek alapkő-letétele 1784. szeptember 20-án történt, és 1785 végén már állt a torony nélküli templom. 1786-ban biztosította a templom első kegytárgyat, egy ezüstkelyhet.Read More
A szász (cipszer) lakosságú város a reformáció évszázadában egyöntetűen luteránus vallásúvá lett, így e közösség használatába került a fő téri Szent Jakab plébániatemplom. A 17. század közepén aztán az ellenreformáció nyomására a protestánsok kiszorultak a fő téri templomból: azt vissza kellett adniuk a katolikusoknak. 1687-ben Csáky gróf segítségével kaphattak egy telket a városfalakon kívül, ahol...Read More
A szabad királyi városok egyik legfontosabb, a földesúri hatalom alatt álló településekhez képest komoly előjognak számító kiváltsága volt az önálló ítélkezés joga. Így Lőcse városa, ill. annak tanácsa és bírája is önállóan ítélkezhetett polgárai felett a bűnügyek többségében. A polgáraitól szigorú, törvényes és puritán életvitelt megkövetelő város e jogát demonstrálandó, a Fő téren szégyenketrecet (Ketterhäuschen)...Read More
A Lőcsei-ház egy korábbi lakóház, napjainkban étterem és kávézó funkcióját betöltő épület a szlovákiai Kassai kerületben található Kassa városában, az Egyetem és a Fő utca találkozásánál, a Fő utca 65. szám alatt. Az épületet ma műemléki védelem alatt tartják nyilván. A házat valószínűleg a 14. század során építették. A Lőcsei-ház számít a város legrégebbi napjainkban...Read More
A kassai dóm nyugati főbejáratával szemben induló Erzsébet utca déli oldalán, utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyeregtetős, korábbi ház átépítésével létrejött, eklektikus homlokzatú épületben működik a város egyik legfiatalabb közgyűjteménye. A múlt századi Kassa egyik legjelentősebb szobrászművésze, Löffler Béla, 1906-ban született. Bejárta Görögországot, Olaszországot, Franciaországot, később tanult Budapesten és Prágában. De visszajött Kassára,...Read More
