Kezdetben a mai ártézi kút környékén, közhelyen állt. Ez a kúria mögötti Konkolyi-kertbe került, egy Konkoly-Thege Miklós személyét érintő szóbeszéd miatt. Az egyik magyarázat szerint a felállított objektum „a nagyságos úr kertésze” volt, az adatközlő férje szerint viszont a helyiek azzal csúfolódtak, hogy maga Konkoly-Thege Miklóst ábrázolja a szobor, amint ásóra támaszkodva nézi a földműveseket....
A kőkeresztet a helyiek Krizsán-keresztnek is nevezik. A 19. századból való. A klasszicista stílusú, korpusszal ellátott kereszt csúcsíves talapzaton áll.
Kislégen született 1925. május 17-én. Az általános iskola elvégzése után asztalosnak tanult ki. 1944-ben Budapestre került és ott munkásként dolgozott. Még abban az évben visszatért Csallóközbe. A második világháborút követő években ácssegédként dolgozott Pozsonyban, majd a Csehszlovák Építővállalatnál, mint művezető. Az akkor már uralmon lévő Csehszlovákia Kommunista Pártja Krocsány Dezsőt egyéves politikai tanfolyamra küldte, majd...
Neves írónk, Krúdy Gyula dédszüleinek síremléke a temető felső részén található, középtájon, a temető közepén álló kereszt mögött, egy fenyőfa tövében. A vöröses márvány síremlék íves tetejű, kacskaringós mintázatú szegéllyel. Mind év októberében a helyi Csemadok alapszervezet megkoszorúzza a sírt.
A falu központjában található emlékoszlopot a Krúdy család emlékére állították. Az emlékoszlopon fekete márványtábla látható, fehérezüst betűkkel írt felirattal. Szécsénykovácsiban élt egykor a Krúdy család amely, Krúdy Gyula írót adta a magyar nemzetnek.
A reneszánsz stílusú ház a Krupek-ház nevet viseli. A család krakkói származású, lengyel család volt. A ház tulajdonosainak külön faragott padja volt a házzal szemben álló Szent Jakab templomban. Krupek Sebestyén 1529-ben vette meg a házat, lehetséges, hogy akkor csak a baloldali, gótikus eredetű részt. A jobboldali részt később építhette hozzá, vagy két házat összeépített....
Kubányi Imre emlékkeresztje az Ipolyszakállosi katolikus templom előtt található. A keresztet a talapzat hátoldalán lévő latin szöveg szerint 1800-ban emelték.
Az emléktáblát a Palóc Társaság 1996-ben Kubinyi Ferenc, a később ismert történész, író és nyelvész tiszteletére állíttatta, aki 1836-ban született Kóváron.
A Kubinyi és a Meskó család ősi birtoka volt Felsőkubin. Emléküket ma már csak a Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya (a 19. század elején klasszicista stílusban átalakították) őrzi, timpanonjában ősi címerükkel. Az angolkerttel határolt épületben ma szálloda és étterem működik.
Kubinyi Zsigmond (Nyitra-Szegh,1821. december 2. – Néver, 1880. szeptember 2.) ügyvéd, Nyitra vármegye tiszti főügyésze, alispánja, budapesti királyi táblai bíró. Kubínyi András és Tarnóczy Rozália második fiaként született. Fivérénél, Eleknél (Német-Bólyon esperes-plébános) csak másfél évvel volt fiatalabb. Többi testvére: Sándor (nyitrai polgármester), Mária, Lujza, Róza. Neje: egyik rokona, Névery Klára (néveri Névery Elek és Tarnóczy...
Az első világháborúban, a doberdói harcokban elesett Kubó Ferenc emlékét özvegye síremlékkel örökítette meg, mely alatt két gyermekük mellett maga is nyugalomra lelt.
Kucsera Imre 1855-ben született Léván. 1873 -ben elvégzi a tanitóképzőt Léván (első évfolyam diákja). 1874-ben kántortanitó lesz Zsemléren, majd 1880-tól Nagysallón kezd tanítani, innen megy nyugdíjba (1916). 1952-ben 97 évesen halt meg. Neje: Missik Julia, Gyerekei: Imre (gyógyszerész, tűzharcos hadnagy) Anna (férje Droppa Ernő gyógyszerész) László (gyógyszerész).
A püspöki temetőben nyugszik egy 1848-as honvéd. A lengyel származású Kucsera József részt vett a szabadságharcban, majd Püspökin telepedett le. Sírja az egyik központi helye a megemlékezéseknek, minden év március 15-én. Itt emlékezik a városrész lakossága a szabadságharc hőseire. Emléktáblát ne keressünk a síremléken, csak az itt lakók emlékezete őrzi, hogy nevezetes személy nyugszik alatta.
A Diószeg központjában álló kastély főhomlokzatával a település főutcájára néz. Mögötte fallal körülkerített kert terül el. A magas fokú védettséget élvező parkot az 1800-as évek második felében alapították, mai formáját a huszadik század elején nyerte el. A gesztenyék mellett több értékes fa, közel 150 éves platánok és ginkó is gazdagítja a parkot, itt áll a...
Karl Kuffner 1847-ben Lundenburgban (ma: Břeclav – Csehország született, 1924-ben Bécsben halt meg. 1869-től nagyiparosként és nagybirtokosként élt Diószegen. volt időszak, amikor a tulajdonában lévő diószegi cukorgyár 1000-nél több embert foglakoztatott. Magnemesítő intézetet alapított, szabadalmak is kapcsolódnak a nevéhez. Ferenc Józseftől 1896-ban nemesi címet, 1904-ben pedig bárói rangot kapott. Nemesi előneve: diószeghy (de Diószegh). Az...
Diószegen, az észak-kisalföldi mezővárosban a Guttmann–Kuffner-cég cukorgyárat építtetett és a környéken mintaszerű gazdaságot létesített. A gyár igazgatója, a morvarországi születésű Kuffner Károly (1847-1924) 1884-ben házasodott meg, ezután Diószegen felépíttette kastélyát. 1896-ban „diószeghi” előnévvel magyar nemességet, 1904-ben bárói rangot kapott. A kastély helyén eredetileg földszintes, tornácos kúria állt. Vaskos falai lehetővé tették, hogy az új kastély...
A kopjafa általában fából, ritkábban kőből kifaragott, díszített emlékoszlop. Székelyföld közismert kulturális terméke. Általában megemlékezésül vagy kegyeleti emlékként szolgálhat, esetleg kerti plasztikaként. A kulcsodi református templom előtt felállított kopjafát 2006-ban készítették.
Szellemi és gazdasági fellendülés időszakában a kulcsodi református gyülekezet önálló egyházközséggé alakult, és a régi egyházi épület helyén 1847-ben felépült a klasszicista stílusú, de barokk elemeket is felmutató református templom. A templomot 1885-ben nagyobb változások nélkül átépítették. Főbb ismertető jegyei: teremtemplom, egyenes záródás, szegmens ívű ablakok, a fal síkjából kiugró torony, félköríves hangnyílások, barokkos ívű...
Az egykori iskolaépületből kialakított kultúrház tornácos udvari bejáratú, lépcsősor vezet fel hozzá. Régen a tanítói lak is benne működött. A nagyteremben Zólyomi Zsolt által festett freskó látható, mely a falut ábrázolja. Az épületben kap helyet a falu könyvtára is.
Kupetz Lykurg született Lőcsén 1822. deczember 1-jén. Szülővárosának iskoláit látogatta és 1830-ban egy évre Pelsőczre ment Gömörmegyében a magyar nyelv elsajátítása végett és éppen atyja temetése napján tért vissza, úgy hogy még sírjához elkísérhette. Az 1836- 37-iki tanévben Miskolczon végezte a secundát, onnan ismét visszajött Lőcsére és 1843-ban főtisztelendő Jozeffy Pál superintendens előtt letette a...
Kúr Géza 1860. március 6-án született Kismányán (Nyitra vm.), apja Kúr Imre tanító, anyja Csontó Terézia volt. A középiskola első hat osztályát Pozsonyban, az evangélikus líceumban, a VII. és VIII. osztályt Pápán végezte, ott is érettségizett, sőt a teológiát is ott végezte 1882-ben. Szapon, Madon, Nagymegyeren volt káplán, majd 1886-tól segédlelkész Révkomáromban Pap Gábor püspök...
A templom 1733-ban leégett, majd az újjáépített templomot az 1755. évi földrengés döntötte le. A ma látható Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma ezután, valószínűleg a korábbi kürti templomok helyén épült fel. Legnagyobb átalakításon 1928-1929-ben ment át, amikor kibővítették. A templomban szép barokk keresztelőmedence és néhány barokk szobor található. A település neve a magyar honfoglaló törzs,...
Kúti István (uzoni) (1867. június 8., Marosvásárhely – 1912. április 19., Selmecbánya) A középiskolát Nagyszebenben, a jogot Kolozsvárt elvégezvén, 1893-tól a kolozsvári városi árvaszék aljegyzője, majd városi aljegyző. 1895-ben kinevezték Selmecbánya rendőr-alkapitányának. 1907-től Selmecbánya rendőr-főkapitánya. Szerkesztője, egy ideig pedig tulajdonosa a Selmecbányai Híradó helyi lapnak. 1912-ben elhalálozott, hat Kúti fiút hagyva árván. Halála után a...
Az Kutscherfeld-palota a Fő tér nyugati sarkában álló, 1762-ben emelt, barokk stílusú, három szintes, nyereg tetős épület. Két, vagy három korábbi, középkori ház telkén épült fel, hasznosítva ezek alapjait és egyes falrészleteit. A négyszög alaprajzú saroktelken álló ház utcai és udvari szárnyai egy kis, téglalap alakú udvar köré rendeződnek. Díszes, kőkeretes főkapuja, amely fölé az...
Kuzmik Pál (Eperjes, 1864. jún. 22. – Bp., 1925. dec. 19.): sebész, egyetemi tanár. 1889-től a bp.-i sebészeti klinikán működött. 1891-ben tanársegéd, 1897-ben adjunktus, 1898-ban a sebészeti műtéttan magántanára. 1905-ben c. rk. tanár. 1908-ban a János Kórházban főorvos. 1909-ben ny. rk. tanár. 1914-től haláláig a sebészet ny. r. tanára a bp.-i egy.-en. A II. sebészeti klinika ig.-ja. A visszerek,...
Lábán József kir. tanácsos nejével, szül. Schariczer Viktóriával (1861–1929), akivel öt gyermeke volt, példás családi életet élt, és munkahelyén a kötelességtudás mintaképeként ismerték. Búcsúlevelet hátrahagyva önkezűleg vetett véget életének, de nem Pozsonyban, hanem Budapesten, ahol vasúti és hajózási főfelügyelői tisztséget viselt. A tragikus eset városszerte megdöbbenést és fájdalmas részvétet váltott ki.