A községi hivatal parkjában áll egy kopjafa 1997-ből, Sidó Szilveszter faragóművész készítette a Búcsról 1946-47-ben erőszakkal elhurcolt családok emlékére.
2016. március 13-án szentmisével egybekötött ünnepségen avatták és szentelték fel az 1848. március 15-i ünnepi megemlékezés keretében a templommal szemben felállított kopjafát. A kopjafa szimbólumai között látható többek közt a község címere, jeles motívuma, a pelikánmadár, fontos egyházi szimbólumok, valamint az alapkövek, melyek jelképezik az anyaországtól elszakadt magyarságot. Az ünnepséget a falu polgármestere, Lestyánszky Viktor nyitotta meg, ünnepi beszédet...
A falu első írásos említésének 765. évfordulójára állították, 2008. július 26-án, a református templomkertben. A kopjafa helybéli faragó, Bíró Miklós munkája.
Madar község önkormányzata 1997-ben megrendelte Sidó Szilveszter fafaragónál a kopjafa elkészítését. A kérés három évszám bevésése a fába. 1. „1198” – a falu keletkezésének 800. évfordulója 2. „MADAR 1198” Hazádnak rendületlenül – a falu első írásos említése 3. „1948” – 50. évfordulója annak az eseménynek, amikor a község lakosságának egy részét (58 családot) kitelepítettek Magyarországra....
A Kútyika női éneklőcsoport 2007. november 18-án avatta azt a kopjafát, amelyet Szent Imre születésének 1000. és Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából állíttatott. Alkotója Pócsik Antal nagycétényi fafaragó. A községi hivatal előtti téren felállított kopjafát a helyi plébános áldotta meg, ünnepi beszédet mondott Sárközy János megyei képviselő, tárogatón játszott a nagykéri Száraz Márk.
A faluban működő ECORI polgári társulás a környezetvédelem mellett, az alapszabályzata szerint az emberi és kulturális értékek védelme és megőrzése céljából is alakult. Ezért emlékeztetőül Szent István emlékoszlopot helyeztek el közadakozásból a faluba vezető útkereszteződésnél Padány – Bögellő felől. Az emlékoszlopot 2012. augusztus 19-én, az I. alistáli Szent István Ünnep napján adták át.
Az emlékjelet, melyet a helyi illetőségű Pócsik Antal fafaragó készített, a katolikus templom előtt található parkosított területen állították fel 2013-ban.
Méltó megemlékezéssel kezdődött 2016. augusztus 20-án az I. Szent István-napi ünnepség Nádszegen. A Mátyusföld a Magyar Megmaradásért polgári társulás kopjafát állított első államalapító királyunk tiszteletére a templomhoz közeli téren. Juhos Norbertnek, a társulás elnökének régen dédelgetett álma vált valóra. Miután elkészült a terv, Mórocz Csaba eperjesi fafaragó nekilátott a mű elkészítésének és szinte lelket öntött...
A Tornallyay-kúria előtti kopjafa-parkot 1989-ben létesítették, 1990-ben Mátyás király emlékére állított kopjafával, 2002-ben Kossuth Lajos emlékkopjafával gazdagodott.
A kopjafákat az 1986-1987-1988-ban, a szabadtéri színpad mellett rendezett nyári ifjúsági táborokban faragták, évente egyet. Faragójuk a rimaszombati Nagyferencz Katalin. Később a kopjafákat a település központjába helyezték át, ahol a falu közössége évente nemzeti megemlékezéseit tartja.
A Kéty 2016 – szolidaritás, tolerancia és kohézió az Európai Unióban program keretében 2016. augusztus 20-21-én avatták fel a község pihenőparkját, amelynek része az országzászlós emlékmű, Kéty község fiainak az első és második világháborúban elesett hősök emlékműve. Erre az alkalomra készült el a Csomor Máté alkotta hármas kopjafa is.
A Csemadok mindig jelentős szerepet játszott a község kulturális életében. 1988-tól 1994-ig a községben rendezték meg a Csemadok nyári művelődési táborait, 1994-től 1996-ig néptánc- és népzenei táboroknak adott otthont a nagyközség. Nagyfödémesen 1988-ban, az első nyári művelődési táborban állítottak először kopjafát. Az akkori tervek szerint minden évben új emlékoszloppal bővült volna a park. Hat év...
A templom kriptájában, a jobb oldali világosszürke márványlap, arany felirattal rejti Kőrfy Rudolf építtető édesapjának, Kőrfy Ignácnak földi maradványait. A kriptában találjuk eredeti sírkövét is.
Az oltár alatti kriptában látható, világosszürke márványlap, arany felirattal. Kőrfy Mária leánytestvére volt a templom építtetőjének, Kőrfy Rudolfnak.
A kápolna mögötti területen áll, szentmisék helyéül szolgál. A dombon – a korona és a kápolna között – régi, mára felhagyott temető működött, melynek néhány sírköve ma is megtalálható a kápolna körül.
A pozsonyi Ferencesek terén a város évszázadok óta rendelkezik ivókúttal. A jelenleg látható kút 1804-ben létesült a korábbi, szintén nívós kőfaragvánnyal – egy, ma részben a Régi Piac előtt látható, oroszlánnal – díszített kút helyén. A Feigler szobrász család által alkotott szökőkút központi eleme egy oszlop tetején álló, antik ruházatú, fején görög (?) sisakot viselő...
Kossányi István született 1909. december 13-án Szentpéteren (komáromi járás). Szulei – nagymama és nagypapa ott tanítottak mindketten a helyi elemi iskolában. A községi hivatal ismertető füzetében és a faluban is nagy becsben vannak a Kossányiak. Mint nevezetes személyeket említi nagyszüleimet Kossányi Alajost és feleségét Bohon Erszébetet, akik nagyban hozzájárultak a falu kulturális fejlődéséhez. Nagy tisztelet...
Az Ady Endre Alapiskola udvarán álló emléktáblát a párkányiak állították a Magyarok Világszövetségének kezdeményezésére, mint Okos Márton és Pécsi L. Dániel adományát.
Kossuth Lajos – Losonc díszpolgára – temetésén 1894-ben, Losonc városa is képviseltette magát. Ezt követően indult el az a mozgalom, melynek célja Kossuth szobrának elkészíttetése és felállítása volt. Ebben élen jártak a Losonczi Önálló Iparosok Műkedvelő Egyesülete, a Magyar Asztaltársaság, a Kossuth Lajos Asztaltársaság. 1907-ben a városi közgyűlés elhatározta, hogy Kossuthnak szobrot emel, és erre...
