A római katolikus lakosságú települések egyik kultikus helye a kálvária. A kálvária legtöbbször hosszúkás alakú, gyöpös terület, amelynek két hosszanti oldalán hét-hét, összesen tizennégy stáció helyezkedik el, a bejárattal ellentétes végén pedig rendszerint magaslaton kálváriakápolna épült, illetve Krisztus és a két lator keresztjei állnak. A kálváriák elterjedése és használata összefügg azzal a gondolattal, hogy a...Read More
A barokk-klasszicista stílusú szoborcsoportot 1760-ban emelték. Alkotója Georgius Alt, a pestisjárvány emlékére készítette. A kerítés pilléreire Szent János evangélista és Szűz Mária szobrát helyezték.Read More
A szoborcsoportot 1739-ben a Krasznikvajdai Szent-Imrey család állíttatta hálából, hogy az 1738-as pestisjárványnak a családból senki sem esett áldozatául. Erre utal a talapzaton álló felirat is. A közel 300 év alatt a szobrok mindvégig eredeti helyükön, a malomkertben maradtak. Mária és Szent János alakja mára már teljesen elpusztult. Felújítására a közelben lévő gőzmalom felújítása apropóján...Read More
A templommal szemben, a plébánia előtt terméskő alapokon áll a három, egyenes szárvégű fakereszt, azaz a Kálvária-keresztek. (A Kálvária stációnak kiépítése a templomhoz vezető út két oldalán nemrégiben történt Dobos atya kezdeményezésére.) Az öreg Urbán pap apja készítette, illetve Krisztus keresztjét felújította. Ez a kereszt először a Házasi temetőben állt, mint központi kereszt. Utána, a...Read More
A Kálvin János emlékművet 2009-ben, születésének 500. évfordulóján emelte az egyházközség. Az október 31-iki ünnepi istentisztelet után az emlékmű leleplezését Baranyay Alajos és Szabó Gyula gondnokok végezték. A műalkotás előtt áldásmondással Fazekas László püspök szolgált. Az emlékművet Čeněk Žiaček képzőművész készítette. Az emléktáblát reformáció 500. évfordulója alkalmából készítette a Zsigárdi Református Egyházközség 2017-ben.Read More
Pásztor László ipolybéli születésű orvos kezdeményezésére testvéreivel közösen édesapjuk emlékére egy fából faragott Kálvin-szobrot adományoztak az ipolybéli gyülekezetnek, melyet Nagy Géza által vezetett művésztelepen Csicsón készítette Steinbach Sándor veszprémi fafaragó. A szobrot az ipolybéli református templom udvarán állították föl ünnepi istentisztelet és szoboravató ünnepség keretében. A szobornál Lévai Attila dékán Kálvin jelentőségéről beszélt, valamint Nagy...Read More
A Czibulka Rezső építész által tervezett lévai Kálvin udvar alapkövét 1908. október 31- én ünnepi keretek közt helyezték el. Az épület a lévai református hitközösség 250 000 aranykoronás költségén a következő évben már el is készült. Az előző rendszerben államosították az épületet, de a rendszerváltozásnak köszönhetően 1991-ben visszakapta az egyházközség. Az épület tetőzete 1997-ben, 2001-ben...Read More
Kamocsa község első írásos említésének 600. évfordulója alkalmából (amely a Heraldikai intézet kutatásai szerint 1416-ra datálható) a helyi önkormányzat a falu központjában lévő parkban emlékművet állíttatott, amelyen a kőművesmunkát Bertók Ľuboš, a falu kovácsoltvas címerét Bertók István, a címer alatt levő gránit emléktáblát a Pogrányi kőfaragó cég készítette a következő felirattal: Középkori település Az első...Read More
A Mária Terézia út „legnevezetesebb történeti épülete az egykor gr. Szapéry-, aztán Kämper-, majd utóbb Scharfeneck-féle, szép címerrel díszített ház, mely ma „Arany korona” néven ismeretes. Az 1623. évi számadókönyv szerint e ház várszerűleg volt árokkal, felvonó híddal (dobogóval) ellátva. Ebben a házban tartotta a XVII. század kezdetén (1606) a Pozsonyban ujon alakult s Reis...Read More
Rigele Alajos alkotása a Szent András temető védett értékeinek listáján Kampfmüller Károly síremlékeként szerepel (III/3-as szektor), de nem csak ő, hanem felesége, gyermekként meghalt lánya és sógornője, Wollmann Elma is itt van eltemetve. Wollmann Elmát (1856-1929) a magyar pedagógiatörténet is számon tartja. A pozsonyi állami felsőbb leányiskola igazgatója volt, tankönyveket írt és szerkesztett, majd ő...Read More
Kandó Kálmán (a vasútvillamosítás atyja) 1898. szeptember 11-én Rozsnyón eljegyezte, majd 1899. február 2-án Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette a nála 11 évvel fiatalabb Posch Ilona Mária Petronellát (1880-1913), Posch Gyula (1851-1923) és Horváth Ilona lányát, egy régi és már régen Rozsnyóra származott Zólyom megyei nemesi család sarját. Kandó maga is régi nemesi családból származott,...Read More
Kanka Károly (Modor, 1817. okt. 17. – Pozsony, 1910.) orvos, szemész. 1842-ben szerzett Bécsben orvosdoktori, sebész- és szülészmesteri, később szemészi oklevelet. 1842–1848-ban Bécsben Rózsás A. egy. tanár szemészeti klinikáján asszisztens, 1848–1849-ben honvéd törzsorvos, 1850-től országos szemorvos. 1864-től a pozsonyi Állami Kórház főorvosa, 1882–1892-ben igazgatója. Szemészeti tárgyú írásai hazai és külföldi lapokban jelentek meg. A síremlék...Read More
A falu északi részén, a Haraszti felé vezető főút mentén (jobb és baloldalán) látható egy-egy kápolnácska. A bal oldali képoszlopot Cseri Vince készíttette. Ez valamivel kisebb; üvegezett ovális vasajtaja mögött egy korpuszos vasfeszület áll. Egykor a Fájdalmas Szív szobra volt benne.Read More
1936-ban építtette Németh Antal és felesége Csémy Karolina a temetőben található kápolnát, egyidőben a nagykereszttel. A munkálatokat Tóth Vilmos kőműves mester felügyelete alatt Szitás József kivitelezte. A kápolnát 1937. november 2-án szentelték fel, melynek tornyán keresztet helyeztek el. Hosszú ideig ravatalozóként működött.Read More
KARÁTSONY IMRE (Réte, 1928. június 24. – Pozsony, 1985. április 3.), zenepedagógus, karnagy. Rétén nevelkedett, iskolai tanulmányait Szencen, Komáromban, Érsekújvárban és Pozsonyban végezte. A hároméves karnagyképzőt a pozsonyi Kerületi Népművelési Intézetben végezte. 1951-ben Bátorkeszire került a magyar tannyelvű alapiskolába. Felső tagozatos tanulókból alapította meg az első éneklő csoportját, amely harmonikakísérettel egyszólamú népdalcsokrokat énekelt. Aktívan 1958-tól...Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros pedig csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek...Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....Read More
Kármán József, felvilágosodás kori író (Fanni hagyományai, A nemzet csinosodása), lapkiadó (URÁNIA), színházszervező (1769 Losonc – 1795 Losonc). Művei és emléke egy fél századra feledésbe merültek és csak a reformkorban fedezték fel jelentőségét. A szülőváros csak száz évvel halála után állított emléket nagy fiának. 1896-ban a millenniumi ünnepségek fénypontjaként került sor a Kármán emlékek felavatására....Read More
Károly Alajos (1864–1942) egyházi és közösségszervező személyisége volt Szencnek, akit majdnem elfelejtettünk. Az egyik szenci visszaemlékező szerint „nagy tiszteletben állt az egész környéken”. A Velence melletti Vigonuovoban 1864. július 18-án született. Teológiai tanulmányait a bécsi Pázmáneumban végezte. 1887. december 22-én szentelték pappá. Udvardon, Léván, Pozsonyban és Kirván volt káplán. Szencnek 1899-től plébánosa, 1907-ben esperessé nevezték...Read More
