Harangláb lélekharanggal Vágán A vágai temető lélekharangját 1949-ben Andrásfay Ödön vágai plébános készíttette a nagyszombati Fischer testvérek harangöntő műhelyében. A szocializmusban nem használták. A harangláb és a lélekharang 1990. év őszén lett felszentelve. A kézi húzású lélekharangnak az a faladata, hogy a ravatalozótól a sírig kísérje hangjával utolsó földi útjára az elhunytat. A lélekharang alsó...Read More
A harangláb 1923-ban épült, magas, sudár épület, négyszögletes alapon, alacsony sátortetővel. Sarkait falsávok képezik égetett téglából, a három szintet két övpárkány választja el egymástól. A harangtorony felső részének mindegyik oldalán félköríves hangnyílások vannak, keretelésben. Az alsó részben szoborfülke van Pieta-plasztikával, fölötte az Úr színeváltozásának domborműve, oldalain Mózes és Illés alakjaival. A márványdombormű Mária Terézia Fadrusz-féle...Read More
A Haraszti úti kereszt a falu északi részén áll. Még az 1800-as évek végén állított ott feszületet Cseri István. A régi helyén áll a mai háromkaréjos szárvégű barna fakereszt a fehér vaskorpusszal. Krisztus fejét az ég felé fordítja, testén kék ágyéktakaró van. A keresztfát adatközlőm, Cseri Béláné (1931) apósa faragta.Read More
Hariss József (1868–1943) Kemence, Gúta, Szőgyén, Bese plébánosa, a Verebélyi Espereskerület espereshelyettese. Hariss József barsbesei munkálkodása idején épült Pozba Szentkút kápolnája. Az ott látható emléktábla tanúsága szerint: „… A Hétfájdalmú szent szűzanya tiszteletére épült a hívő nép áldozatából Hariss József esperes plébános lelkipásztorkodása idején 1914 évben.”Read More
Harkai Schiller Károly jogi doktor, ügyvéd, Schiller Sámuel (ág. ev. predikátor) fia, 1829. jan. 26. nyert jogi doktori oklevelet. Meghalt 1868. február 18. Pozsonyban 67 éves korában. Értekezése «Az elidősítésről». Munkája: Opfer der Bruderliebe. Zur Vermählungsfeier des Herrn Joh. Mich. Ehnl mit Fräulen Therese Schiller. Oedenburg, 1824.Read More
Egymás mellett pihen a dunaszerdahelyi köztemetőben a közélet két egykori elismert alakja, Haskó József (1828–1901) és Vázsonyi József (1847–1923) katolikus plébánosok. Haskó a Csallóköz Szerdahelyi Kaszinó egyik legaktívabb elnökeként a kulturális közélet elismert képviselője volt, ő építtette a Kaszinó egykori, Fő utcai székházát is (ma a takarékpénztár épülete áll a helyén), de ő volt a...Read More
„A 19. század 2. felében épülhetett a Jánosháza felé vezető út mentén álló határi kereszt. A falazott talapzaton álló kereszt ma megrongált állapotban van. A talapzat elülső részébe egy beépített kőtábla van, melynek latin nyelvű felirata (RENOVATA 1946 IN MEMORIAM GOUD NOSTER PAGUS INTACTUS EVADIT E BELLO MUNDANO SECUNDO) a következőképpen értelmezhető: Javíttatott 1946-ban annak...Read More
A Havas Boldogaszszony- (Frauenbergi-) templomot 1512-ben gótikus stílusban emelték, s a XVIII. században kicsiny barokk toronnyal egészítették ki. Ez utóbbi azonban ma már nem látható, mivel a II. világháborúban a templom súlyosan megrongálódott. Az épületet napjainkban ravatalozóként használják, az ún. „gyémánt” boltozatát célszerű megtekinteni.Read More
Ez a kegyhely a pozsonyi Kálvária közelében található. 1678-1679 majd 1712-1713 években Pozsonyban döghalál dúlt. Ezek után fogadalmi kápolnákat építettek. Egyet a Kálvárián, egyet a Mélyúton Szűz Mária tiszteletére, itt a Madonna plasztikája volt elhelyezve. Jordánszky Elek tanúskodása szerint ezeket a Lautermann család építette, hálából a megmaradásért. A Kálvária stációinak és e kápolnáknak az őrei:...Read More
Haydin Imre, volt országgyűlési képviselő. 1866 dec. 18-án született Trencsénben. Középiskolái elvégzése után jogi tanulmányait Pozsonyban végezte el. Jogász korában nagy szerepet játszott az ifjúság életében és mint hírlapíró is tevékenyen részt vett a pozsonyi magyarság mozgalmaiban. Jogász korában irta meg és adta ki „Magyarország és a lengyel szabadságharc”, valamint a pozsonyi vértanukról szóló önálló...Read More
A klasszicista Haydn-kastélyt a 19. sz. közepén építették, Haydn Károly földbirtokos, ügyvéd tulajdona. A második világháború után a kastélyban iskola működött.Read More
A római katolikus templom előtt álló szoborcsoport három időszakot ölel fel. 1820-ban Lavitska József Úr Istennek tiszteletére állíttatta a nagykeresztet. A világháborúkat követően a nagykereszt mindkét oldalára helyezték el az 1. és 2. világháború márványtábláit. 1997-ben a faluból kitelepítettek találkozója alkalmából emléktáblát (Hazahív a harangszó emléktábla) helyeztek a nagykeresztre. Az emléktáblát a községi önkormányzat készíttette...Read More
Újabb kori, repedezett szürkés műkő a Házaskai temető központi keresztje. A betontalapzaton álló egylépcsős téglalap alakú oszlopon fehér márványtábla ezzel a felirattal: „Én vagyok a Föltámadás / és az élet / 1972”. Az oszlopfő további két, négyzet alakú lépcsőjén állt az INRI feliratos, egyenes szárvégű műkő kereszt. Az öntöttvas korpusz eredetileg ezüstözött, ma fehérre festett,...Read More
Eperjes, 1869 — Pozsony, 1907. Festő. A budapesti Mintarajziskolában fejlesztette művészi készségeit. Budapesten, majd Pozsonyban működött. Naturalista jellegű portrékat festett. Az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán rajztanári oklevelet középiskolai és középfokú ipariskolai tárgyból 1892-ben szerzett.Read More
A valamikori Hébec település helye ma Deménd határában található. A falu első okleveles említése ugyan 1276-ból való, de keletkezése a 11. századra tehető. Erre utalnak a többszöri lepusztulás után is megmaradt templomának legrégibb, korai román elemei is. Hogy már Szent István idején is templomos hely volt, ez valószínű, építésének a szentségházon ma megjelölt 1023-as éve...Read More
Kereszteltek könyve – Dubnica nad Váhom 1730 – 1876 /könyv 799 oldal/ 139-ik oldal 26.-ika Született: 1802. Augusztus 26-án Dubnica, Antonius, Josephus Szülők: Dr. Héda Ferdinandus és Dr. Okruteczky Rosalia. Keresztszülők: PD. Machata Joannes és PD. Novotni Anna. Keresztelő pap: Dr. Revettinus. Halottak könyve – Illésháza: 1853 – 1882 Inv. č. 786 (104 oldal) 27-ik oldal,...Read More
Hegyi Gyula népfölkelő az első világégésben életét adta magyar hazájáért. A kereszt, mely emlékét hivatott őrizni a faluból Madarász irányába vezető út jobb oldalán látható.Read More
Heim Nárcisz, vármegyei aljegyző, a magyar királyi 13. Honvéd Gyalogezred népfelkelő hadnagya 1915. június 1-én, az északi harctéren, a Visztula töltésén, Przewloka mellett hősi halált halt. Arról, akinek az emlékkövet állították és halálának körülményeiről a síremlék felirata tartalmaz pontos információkat: „Pozsony vármegye közönsége igaz kegyelete jeléül állítá ezen emlékkövet az északi harctéren a Visztula töltésén...Read More
„Említendő továbbá a Főtér és a Ferenciek-terének sarkán álló pénzügyigazgatósági ház, melyben a XVIII. században és később az abszolut időszakban is a cs. és kir. helytartóság volt elhelyezve, amiért közönségesen Consiliaris-háznak nevezték. A XVIII. században átjáróház volt s mai alakját az 1762-ben megszerzett Zsigrai- vagy Balázs-féle ház hozzácsatolása után kapta. Egy időn át báró Paluschka...Read More
Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...Read More
Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...Read More
