1927. január 18., Dunaszerdahely – 2009. október 25., Dunaszerdahely Tevékeny társadalmi életet élt. Aktívan bekapcsolódott a város kulturális és sportéletének alakításába. Részt vett a Csemadok munkájában, országos és helyi szinten egyaránt. Jelentős szerepet játszott az anyanyelvi közművelődési lehetőségek kibővítésében. Egyike volt azon szlovákiai magyar politikai személyiségnek, akik a nyolcvanas években felemelték szavukat az ún. alternatív...
A kultúrház emeletén, az egykori könyvtár helyiségét rendezte be a helyi közösség és az önkormányzat. Átadására a Gyurcsó István emléknap keretében 2015-ben, a költő születésének 100. évfordulóján került sor. A Gyurcsó család és az ismerősök, barátok által adományozott kéziratok, fényképek, a költő könyvei, személyi dolgai alkotják az emlékszoba dokumentumait. Az emlékszoba közösségi találkozóhelyként is működik.
Dunaszerdahelyen hunyt el, Garamkövesden nyugszik. Tiszteletére a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya Gyurcsó István Közművelődési Díjat alapított 1997-ben (a szlovákiai magyar közművelődésben kifejtett tevékenységért), majd a Csemadok Országos Elnöksége 2013-ban. Emlékére Garamkövesd önkormányzata Gyurcsó István-emléknapot és Gyurcsó István Szavalóversenyt (1995-től, évente) rendez, valamint mellszobrát is felállította. A Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya és a Gyurcsó István Alapítvány...
A falutól északra, a temető bejáratánál található kápolna. A bejárata felett egy fekete és egy fehér márványtábla látható. A kápolnát 1968-ban felújították. Gyürky Antal szüleinek hamvai fölé emelték, és ezen épület vált a szelényi hívek imahelyévé.
A faluba vezető út elején, a jobb oldalon látható egyszerűbb fakereszt, festett Krisztus korpusszal. A korpusz alatt fémből megmunkált díszek találhatók, köztük egy kehely. Gyürky Jenő a földjén állíttatta.
Az evangélikus vallású Hajts Lajos, (1835–1911) a gróf Csáky-uradalmak főkönyvelője volt. Felesége Weiss Emília. Gyermekei közül a maguk szakterületén Lajos és Béla tettek szert országos ismertségre: Idősebb fia, ifj. Hajts Lajos térképész, honvéd tábornok 1866. október 27-én született Iglón (meghalt: 1933. december 1. Budapest, temetés: 1933. december 4. Budapest: temetési hely: Rákoskeresztúr). Elemi iskoláit Iglón...
A kamocsai református templom főbejáratának jobb és bal oldalán két emléktáblát találunk. A baloldalon lévő emléktáblát a kamocsai református gyülekezet készíttette, Isten iránti hálából, hogy temploma 1993-95 között megújulhatott.
A Halomdomb a kora vaskori Hallstatt – kultúrában jött létre (Kr. e. 8-5. században). A kor temetkezési szokása volt, hogy sírjaik fölé halmokat emeltek. Egy helyi legenda szerint a dombot török katonák hordták össze basájuknak turbánjukkal, hogy sátrát méltó helyen verhessék föl. Az utóbbi években kedvezőtlen folyamatnak lehettek a falu lakói tanúi. Félő volt, hogy...
A vasút jelentős szerepet játszott a Szenc mezőváros életében, hiszen a Budapestet Béccsel összekötő vasútvonal a helységen vezetett keresztül. A Pozsony-Vác vasútvonalba Galánta 1850. december 16-án kapcsolódott be. A Galánta-Szered elágazás előkészületi munkálatai 1883 áprilisában kezdődtek meg, és 1883. november 1-jén a vonalat átadták a vasútforgalomnak. Ezzel Galánta fontos vasúti csomópont lett. A vasútállomás épületét...
Hamar István lelkipásztor 1948-ban érkezett a faluba. 1948-tól 1973-g szolgált Kisújfalun. Az egyház számára egy nagyon nehéz időszakban, igazi lelkipásztorként állt helyt a gyülekezetében. Ennek köszönhetően kerülhetett sor a templom és a parókia teljes külső és belső felújítására. Neki köszönhetően az állami szervek részére kötelezően beszolgáltatandó anyakönyvek másolata megtalálható ma is a parókián. Áldásos munkájára...
Földbirtokos család, a Tornallyay család mellett az egyik legjelentősebb családja volt a városnak. A város egyik egyik kastélya (jelenleg gyerekotthon) volt az övék.
A katolikus templom kertje bejárati ajtaja mellett, a jobb oldalon található Hamvas István (1892-1960), az ötvenes években meghurcolt esperes-plébános fa emlékkeresztje. (Zsapka Károly alkotása, állíttatta Sárközi János.)
A környék egyik legszebb fekvésű, értékes épületegyüttessel bíró falu központjában áll a református lelkészlak, melyet Tompa Mihály szellemi kisugárzása tesz ezrek számára vonzóvá. Az épület magvát a régi lelkészlak képezi, amelynek építési ideje ismeretlen. A jelenlegi parókiát a Hanva-Lénártfalva-Csíz hármas-gyülekezet hajdani tagjai Tompa Mihálynak építették ilyenné amilyen. A református templom közelében felépült, „L” alaprajzú, földszintes,...
Balonyban a Fő út mellett található épületben működött a két világháború között a Hanza szövetkezet egyik boltja. A szövetkezetet 1925-ben alapították és a két világháború között a csehszlovákiai magyar nemzetiség egyik legsikeresebb vállalkozása volt. Az épületben ma vendéglő működik.
A Felső-Magyarország egyik zsidó központjának számító Kassára 1841-ig nem települhettek be zsidók. Ennek ellenére a 20. század közepére már bő 11 ezres közösségük élt itt, amely több nagy ill. kisebb zsinagógát is fenntartott. Ezek egyike az ortodox közösség által fenntartott, régebbi zsinagóga, ill. az ehhez kapcsolódó épületegyüttes a Kassa egykori- mára lebontott – városfalának ívét...
A szécsénykei templom kissé távolabb épült a mai falutól. Ezért is indokolt volt, hogy a településhez közelebb, nem messzire a plébániához egy haranglábat építsenek. Klasszicista stílust idéző, népi építészeti alkotás a főút mellett áll, ma már házakkal körülvéve. Az építményt műemlékként jegyzik. A harangláb kőből készült csúcsíves, piros bádogtetős tornya alatt egy-egy félköríves hangvető ablakkal....
Az 1780-as években már építhettek Bagotán haranglábat. (Erdélyi é.n., 4) Ha halott volt, kb. az 1970-es évekig, óránként, kétóránként harangoztak, „csendítettek” a kis haranggal (amikor a sírhoz vonultak, „kisharangozás”). Istentiszteletek napján is harangoztak.
A falu feletti dombon, a temető szomszédságában található a kő harangláb. A 19. század közepén emelték. Teteje pléh, mint a rajtaálló kereszt. 1993-ig voltak benne harangok: „kisharang” és „nagyharang”, ezek most a szomszédos római katolikus templomban vannak. 1992-ben renoválta a községi önkormányzat. Id. Ádám János elbeszélése alapján, 2013. október 4-én.
Az egykori harangról Chalupeczky J. a következő feliratot jegyezte fel: SZENT VENDEL KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÖNTETTE VÉK PUSZTA KÖZÖSSÉGE HEROLD RICHÁRD HARANGÖNTŐ KOMOTAV 1921. A harang megszentelése 1921. szeptember 23-án történt. 1993-ban még állt a harangláb.
