Heim Nárcisz, vármegyei aljegyző, a magyar királyi 13. Honvéd Gyalogezred népfelkelő hadnagya 1915. június 1-én, az északi harctéren, a Visztula töltésén, Przewloka mellett hősi halált halt. Arról, akinek az emlékkövet állították és halálának körülményeiről a síremlék felirata tartalmaz pontos információkat: „Pozsony vármegye közönsége igaz kegyelete jeléül állítá ezen emlékkövet az északi harctéren a Visztula töltésén...
„Említendő továbbá a Főtér és a Ferenciek-terének sarkán álló pénzügyigazgatósági ház, melyben a XVIII. században és később az abszolut időszakban is a cs. és kir. helytartóság volt elhelyezve, amiért közönségesen Consiliaris-háznak nevezték. A XVIII. században átjáróház volt s mai alakját az 1762-ben megszerzett Zsigrai- vagy Balázs-féle ház hozzácsatolása után kapta. Egy időn át báró Paluschka...
Henszlmann elődei a XVI. század elején WürtenbergbőI kerültek Magyarországra. A család egyik ága Bártfán telepedett le, a másik ága pedig Kassát választotta lakóhelyéül. Édesapja vas- és vegyeskereskedő, üzlete az akkori Forgács és Fő utca sarkán álló, Fő utca 38. számú házban volt, melyet a Szirmay családtól vett meg. A közelmúltig fennmaradt üzlet Kassa egyik legrégibb...
Valószínűsíthető, hogy a huszár a komáromi várőrség mozgó hadosztályának kötelékében szolgált. Az 1848/49-es szabadságharc idején Hetény közelében is zajlottak harcok. A legismertebb a településhez tartozó Csenke erdőben volt. Pott császári tábornok csapatai kénytelenek voltak visszavonulni. 1849. szeptember 5-én közvetlen Hetény mellett sikerült a majd 300 fős kozák csapatolat is visszaverni. Ekkor tett némi hírre Csomortányi...
A kastélypark díszítéseként keletkezett a 19. század végén, a 20. elején. Súlyosan megrongálódott, a ’90-es években elvitték Pozsonyba restaurálni, visszakerülése után viszont több mint 20 évig egy raktárba került. 2013-ben lett ismét kihelyezve, ám nem eredeti helyére, mert a kastély romos állapotban van, így új, frekventáltabb helyet kerestek neki.
Nagykapos város szülöttének, a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjának emlékére állíttatta a nagykaposi Magyar Ház közössége. Édesapja a Nagykaposi Járásbíróság vezető bírája, későbbi nevelőapja történész volt.
Herodek Antal, született Szob városban – Pest megyében 1872. február 7-én (főesperes, plébános). Élete: Budapesten tanul. 1895. március 10-én szentelték pappá Esztergomban. 1897–1911 között Pozsonyeperjesen, majd 1932-ig Vágfarkasdon szolgált. A Vágsellyei Espereskerület espereshelyettese, 1914-től pedig esperese. A vágfarkasdi iskolaszék elnöke volt, 1922-től zsinati vizsgáztató. Idős korában Illésházára, 1932-ben Ebedre helyezték. A huszita korszakkal foglalkozott és...
2006. november 25-én avatták fel a Magyarok nagyasszonya szobrot. Főpapi szent misével áv. Gyulai Endre, nyugalmazott szegedcsanádi megyés püspök szentelte fel.
Magyari Ferenc mérnök, polgármester emléktáblaavató – köszöntőjéből: „Minden értelmes ember azzal a szándékkal éli meg életét, hogy jelet, emléket hagyjon maga után. Az emberek többségének megadatik, hogy nyomot hagyjon: házat épít, fát ültet, gyereket nevel. A békés teremtés lehetősége az emberiség nagy adománya. Történelmi pillanatok részesei vagyunk ma, ezen a szép őszi napon. Otthonunkat, Hetényt...
Hetényi János síremlékét 1912-ben állították a református temetőben. A régi sírkő a református templom udvarán található. A református gyülekezet és Ekel község 2015-ben felújíttatta a síremléket.
Hetényi János református lelkész, hittudós, bölcsész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja 1786-ban Ekel községben született. A településen 1997 óta évente megrendezik a „Tudós Hetényi János Napokat”. 2003-ban az alapiskolát is a település híres szülöttéről nevezték el. Hetényi János szobra az alapiskola udvarán áll, 2005. november 4-én állították. Csütörtöki (Csütörtöky) András szobrászművész alkotása.
Hetény község a török háborúk után népesült be újra, valamikor az 1606-os év után. A Vág és a Garam folyók vidékéről érkeztek az új lakosok a mai Aszeg és az Őrspuszta, vagyis a mai Sunnyogó falurészre. Az új lakók a házaikat agyagból döngölve építették. Az építkezéshez szükséges anyagot a falu bizonyos részeiről ásták ki. Az...
A Hősök terén található szakrális kisemlék, a város egyik legrégibb egyházi szobra, hiszen 1806-ban készült. A szobrot 1938-an restauralták Binka Miklós segitségével. A szobrot vaskerítés veszi körül.
