A földszintes barokk kastélyt gróf Forgách Pál nagyváradi, később váci püspök. építtette 1722-ben, melyet 1760 és 1770 között kibővítettek. Az épület újabbkori átépítései folyamán, a 18. század utolsó harmadában, a keleti szárnyat középrizalittal és egy a park felé irányuló terasszal egészítették ki. A rizalit csúcsa közepén állt egy félalakos Madonna két oldalán Szklabonya és Gímes...Read More
1869-ben a csütörtökhelyi Szent László-templomban tűzvész pusztított, leégett akkor a templom tornyainak teteje, a kápolna, a kolostor és a közeli fából épített iskola is. A kolostor akkori elöljárója, Gmitter Alfonz lelkész több, mint 20 éven át gyűjtött adományokat a hívek között, míg össze nem gyűlt az újjáépítéshez szükséges összeg. Gmitter Alfonz sírja a csütörtökhelyi Szent...Read More
Az 1960-as években készült szobor az orvosi rendelő közepén – az átriumban – állt, a rendelő átépítése után áthelyezték a községi hivatal előtti parkba. A szobor alkotója ismeretlen, a község lakói Gólya-szobornak hívják.Read More
Költő, újságíró, pedagógus, író, helytörténetíró. 1949-től a Csemadok alapító tagja, az alapszervezetének elnöke, kultúrfelelőse, mindenese. Kiváló sakkozó volt. Több irodalmi pályázaton díjat nyert. Az én anyám c. verse volt az első II. világháború utáni költemény, amely magyar nyelven Csehszlovákiában megjelent (Új Szó, 1949. február 12).Read More
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút. Read More
Evangélikus templom, eredetileg barokk stílusban épült 1801-ben, később klasszicista stílusú átalakításokat hajtottak végre rajta. A templom belső terének legrégibb része az 1656-ból származó, fából készült keresztelőkút.Read More
A Zsedényi család Lőcse városának legfontosabb és leggazdagabb családjai közé tartozott. Mivel a két Zsedényi nővér halálakor az evangélikus temetőben már nem temetkezhettek, a város köztemetőjében leltek örök nyugalomra. Síremlékük az evangélikus temetőből, a Probstner család sírkertjéből került mostani helyére. Hátoldalán ma is olvasható: INES v PFANNSCHMIEDT CEB. VON PROBSTNER. Zsedényi Linda 1912-ben 18 éves...Read More
Görgey István Görgey Arnold (* 1797. VII. 12., Görgő – † 1878. II. 27., Késmárk, Szepes vm.) és Szirmay Eugénia (* 1814. VII. 14., Gatály – † 1878. V. 30., Schönwald) fiaként született Toporcon 1835. XI. 23-án. Prihradny Malvinnal (* 1840. VIII. 29., Igló – † 1923. XII. 4. Lőcse) kötött házasságából (1860. X. 8.)...Read More
Görgői és toporczi GÖRGEY Jordán Félix György Görgey Konstantin (1818. 1. 23. – 1860. 3. 4.) és Szinyey Merse Anna (1825. 11.9. – 1885. 7.12.) gyermekeként látta meg a napvilágot Görgön 1852. 4. 22-én. 1869-től 72-ig jogi tanulmányokat végez Kassán, majd a magyaróvári gazdasági akadémiának hallgatója. Utóbb 1882-ig Görgőn gazdálkodott. Szepesvármegye szolgálatába 1887-ben lépett mint...Read More
Görgői és toporczi Görgey Konstantin Sámuel Hamilkár Görgey György József (* 1790. II.10., Lőcse – † 1824. VII. 4., Toporc) és Teőke Veronika (* 1790. II. 5., Lőcse – † 1861. VII. 26., Lőcse) gyermekeként született 1818 január 23-án Lőcsén. Konstantin 18 éves korában anyja kívánságára róm. kath. lett, Kassán és Pesten jogot hallgat és...Read More
Görgey Jordán és Pongrácz Hedvig három fia (Konstantin, Arisztid és Béla) 1914 őszén a világháború kitörésekor önként jelentkezett katonának, mindhárman többszörösen ki lettek tüntetve. Közülük Arisztid 1916 szeptember 20-án roham alkalmával haslövés következtében elesett, előzőleg nyaklövésből gyógyulván fel. Ideiglenesen Svinjuchi mellett Wolhyniában temették el bajtársai, a 13-as huszárok, honnan Görgőre vitetett át apja mellé. Görgey...Read More
Görgey Zsigmond (1773 -1795) a jelentős szepességi nemesi család tagja. A 23 évesen elhunyt Zsigmond figurális sírkövét az anyja rendelte meg, aki ugyanúgy gyászolta fiát, mint a bánatos szobor a talapzaton.Read More
Görgő kora-gótikus Szent Simon és Júdás (ünnepük október 28.) római-katolikus temploma a 13. század közepén épült, melyet a 15. század elején átépítettek. A Görgey család kegyúri templomának épült. Tornyát az 1708-as tűzvész után reneszánsz stílusban újították föl, sgrafittó díszítés és pártázat koronázza. 1896-ban állították helyre. Berendezése barokk. Az oltárképet a lőcsei születésű Czauczik József (1789-1857)...Read More
Nagycsalomján már a legrégibb időktől működtek malmok. Egykor vízimalom volt az Ipolyon is. A ma már romos gőzmalom a vidék szép ipari épületei közé tartozott. A két világháború közt épült, tulajdonosa Kiss Gyula, a környék jó nevű ipari szakembere volt. A többszintes malomépület a Nagykürtös felé vezető főút mellett áll a falu északkeleti részén. Ablakai...Read More
A családi síboltban Grachek János volt cs. kir. és polgári pékmester, ki részt vett 1859-ben az olasz és 1866-bani königréci csatában, neje Engelhart Katalin; fia Grachek Ferencz vendéglős, valamint Grachek Rezső, Grachek Imre és neje Pacsikovszky Mária nyugosznak. A Komáromi Lapok, 1915. március 20-án így búcsúzik tőle: Jobblétre szenderült az utolsó komáromi kucséber Komárom éjjeli...Read More
A lukanényei temetők sírjeleinek, az itteni nemes családok temetkezési helyeinek alaposabb elemzése további kutatómunkát igényelne. Az előkelő és neves nényei nemesek egyike volt a Gracza család. A Graczáknak Sülykipusztán (Sülyök, Sülyk, Sülyki, Sulyok) volt kastélyuk, illetve kúriájuk. A családból többen az 1848/49-es szabadságharc katonái, tisztjei voltak. Közülük Gracza László síremléke ma is látható Nénye és...Read More
A területen Amadé Lénárt 1640-ben vadászkastélyt építtetett. A közeli erdőből szép barokk kastélyparkot alakított ki. A 18. század közepén az ivánkai uradalmat gróf Grassalkovich Antal vette meg, és a vadászkastély helyére egy barokk kastélyt emeltetett 1763-ban. A Grassalkovichok 1841-ig voltak az uradalom birtokosai, 1842-ben Obrenovics Mihály szerb király vásárolta meg (1858-ig volt a birtokosa), kinek...Read More
Gréb János (* 1850 † 1920) gyógyszerész. Az MKE (Magyarországi Kárpát-egyesület) választmányi tagja (1883-), szepesszombati képviselője. A Magas-Tátra kb. 1000 m magasan kialakuló telepein kívül a tátraalji városok maguk is igyekeztek saját határukban kis kiránduló-, üdülőtelepet létesíteni. Szepesszombatban Gréb János gyógyszerész volt ennek a kezdeményezője, aki a parkosításon kívül itt fürdöházakat és vendéglőt is létesített....Read More
A régi falurész déli felén, az egyik családi ház kertjében állt, onnan a tulajdonosok elvitették. Ma a temetőben található, a régi sírkövekből kialakított kiskertben. A legömbölyített szárvégű, szürke műkőből emelt INRI-feliratos keresztet egy betonalapzaton helyezték el. Korpusza fehérre festett vasból készült: Krisztus jobbra fordított fején barna töviskoronával, testén kék ágyéktakaróval. A dedikáció fölött egy márvány...Read More
Gretzmacher Árpád szepesbélai keresked ő fia, Gretzmacher Viktor az 1911-ben megalakult Szepesbélai Sport Egyesület labdarúgó szekciójának első elnöke volt. Az I. világháborúban az ungvári császári és királyi 66. gyalogezred tartalékos hadnagyaként harcolt a galíciai fronton, ahol 27 évesen életét áldozta magyar hazájáért. In memoriam megkapta a Katonai érdemkereszt III. osztályát.Read More
Fekete márványtábla fehér felirattal, felette szlovák nyelvű tábla. Az oltár alatti kriptában helyezték örök nyugalomra Balassa Ferencet, aki horvát-dalmát és szlavón bán, II. József császár kamarai elnöke és koronaőre volt. Gróf gyarmati Balassa Ferenc de Paola Gábor Ferdinánd (Kékkő, 1736. április 3. – Kékkő, 1807. augusztus 28.) Az ősrégi és tekintélyes köznemesi származású gyarmati Balassa...Read More
Gróf körösszeghy Csáky Zénó (Korompa 1840. március 8. – Budapest 1905.október 2.) felvidéki főúr volt, nagybirtokos, Szepes vármegye főispánja, titkos tanácsos, Szepességi Történeti Társaság elnöke, Magyar Képzőművészeti Egyetem tiszteletbeli tagja. Apja gróf Csáky Ágoston (1803–1883) politikus, Szepes vármegye főispánja, anyja Prónay Iphigenia bárónő (1807–1874). „A középiskolai szakokban otthon Albin öcscsével együtt taníttatván, 16 éves korában...Read More
2005-ben volt felavatva Gróf Esterházy János első szlovákiai emlékműve, valamint az Esterházy emlékpark. Az emlékmű Gáspár Péter szobrász alkotása. Az emlékpark mögött működik a helyi könyvtár, amely szintén gr. Esterházy János nevét viseli. Ezt hirdeti a könyvtár faragott névtáblája az emlékparban. 2012. június 9-én, került sor, Búcson az Esterházy János Könyvtár szellemi alapkőletételére, az Esterházy...Read More
A Somorja Hangja – Vox Samariae polgári társulás szervezésében gróf Esterházy János emléktáblájának ünnepélyes leleplezését és felszentelését szentmise keretén belül 2014. június 25-én a somorjai Nagyboldogasszony – plébániatemplomban tartották. Nem véletlenül esett a választás június 25-re. 1935-ben ugyanis pontosan ezen a napon került sor Prágában Esterházy János első parlamenti felszólalására, melyben deklaráltan kiállt a „szlovenszkói...Read More
Esterházy János sorsa tragikus jelképe a magyarok számára vesztes XX. századnak, és jelképe annak a XX. századi közép-európai sorsnak is, amely az Istenben és az emberi szabadságban, a nemzeti hűségben és a nemzetek közötti egymásrautaltságban keresett menedéket. A 2017-es évben halának 60. évfordulójára emlékezett a felvidéki magyarság. Ehhez a megemlékezés sorozathoz csatlakozott a nagymegyeri magyarság...Read More
A lévai Esterházy-tábla felállítására alakult lévai Emléktábla Bizottság még 2012. április 26-án egyfordulós, nyílt pályázatot hirdetett a mártír politikus domborműves emléktáblájának tervezésére és kivitelezésére. A pályázat beküldésének határideje 2012. május 30-a volt. A bizottság egyhangúlag megszavazta, hogy Szatmáry Péter munkáját fogadja el. A kiírásban szereplő méretek technikai adatai 110 cm x 60 cm, anyagválasztása guatemalai...Read More
