Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3649 bejegyzés

Füleki Szűz Mária mennybemenetele római katolikus templom és ferences kolostor, exteriér (épület, építmény) (Fülek [Fiľakovo])

Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...

Füleki Szűz Mária mennybemenetele római katolikus templom és ferences kolostor, interiér (épület, építmény) (Fülek [Fiľakovo])

Az eredeti templom 1513-ből származik, de a város 1554-es török elfoglalását követően még abban az évben dzsámivá alakították át, és ezt a funkcióját töltötte be a vár 1593-as visszafoglalása után is. 1682-ben a Thököly Imre vezette erők jelentős török segítséggel megostromolták és elfoglalták Füleket, mely gyakorlatilag teljesen elpusztult a mai templom épületével együtt. 1694-1727 között...

Füleki Városháza (épület, építmény) (Fülek [Fiľakovo])

Fülek egyik ismert épülete a városháza. Építését 1911 áprilisában kezdte el Schmidt Pál losonci építész az ugyancsak losonci Jakab Pál tervei alapján. Az épületet 1912. június 29-én adták át. Eredetileg itt kapott helyet a tűzoltók szervezete is. Az épület jellegzetessége a tűzfigyelő torony, amelyből belátható volt a város.

Füleki Vigadó (épület, építmény) (Fülek [Fiľakovo])

A 19. század végéről származó, eklektikus homlokzatú Vigadó épülete a város közösségi életének ma is meghatározó színtere. Működött már benne kaszinó, mint az egyesületek és iparosok találkozóhelye, fogadó, iskola, Nógrádi Múzeum és könyvtár is. Jelenleg a Városi Könyvtárnak és a Füleki Városi Honismereti Múzeumnak ad helyet.

Fülöpp László plébános emlékkeresztje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Alsócsitár [Štitáre])

Állíttatta Fülöpp László plébános Isten nagyobb dicsőségére s a kunfalvi és koloni plébánoskodásának hálás emlékére, 1894-ben.

Füzék Sándor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Füzék Sándor és családtagjai sírja a temető I./1-es számmal jelölt szektorában lelhető fel.

Gaál Elek hősi halott emlékjele (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Kulcsod [Kľúčovec])

A sírhely őrzi Gaál Elek emlékét, aki a 2. világháborúban esett el.

Gaál István tanító sírhelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Gömörpéterfala, Péterfala [Petrovce])

Gaál István, nagydaróczi születésű, okleveles és jó eredményt felmutató tanító, ki 13 évi működés után 1911-ben Gömörpéterfalán halt meg. Amikor ő tanítóskodott az iskolában 114 tanköteles volt, mert akkor ide jártak a dobfeneki gyerekek is.

Gaál Máté csallóközkürti községi bíró sírhelye (temetők, sírkövek, sírhelyek, történelmi) (Csallóközkürt, Kürt [Ohrady])

A csallóközkürti temetőben található Gaál Máté csallóközkürti községi bíró 1913-as sírhelye

Gács I. világháborús emlékműve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Gács [Halič])

Az I. világháború elesettjeinek emlékműve egy magas szürke márványoszlop, amely egy „1914–1918” feliratú gömbben végződik. Az oszlophoz erősített szlovák nyelvű tábla felirata szerint az emlékművet a két világháború között Fülek város, járási székhely lakosai készíttették el Gács járási székhely számára, a két város közötti jó kapcsolat jeléül. Az emlékműről és környezetéről akkor Ján Bohúska gondoskodott....

Gácsi Szent Kereszt megtalálása templom (épület, építmény) (Gács [Halič])

A várkastélyba vezető bejárat jobb oldalán található a katolikus templom. Építését 1822 körül kezdték meg, és 12 év múlva készült el. 1835. október 18-án szentelte fel Scitovsky János püspök a Szent Kereszt megtalálásának tiszteletére. Egyhajós épület, bejárata felett két toronnyal. Főoltárának képe a Szent Kereszt megtalálását ábrázolja, melyet 1889. november 15-én szenteltek fel. Kubányi Lajos...

Gál Barnabás síremléke, Pósa Lajos költő oldalági leszármazottja (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesapjának, Antalnak (2010 őszéig végzett, nem tudományos, csak információ jellegű kutatás alapján) a következők...

Galambos Dániel sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesócsa [Zemianska Olča])

A sírban Galambos Dániel és neje Vörös Janka nyugszanak. Galambos Dániel földbirtokos volt, fiai Galambos László rétei református lelkész és Galambos József földbirtokos.

Galambos József sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesócsa [Zemianska Olča])

Galambos József földbirtokos 1857-ben Nemesócsán született. Iskolái elvégzése után szülei birtokán gazdálkodott, majd 1895-ben önálló gazda lett, 80 hold földön gazdálkodott. Tagja volt az Egyesült Magyar Néppártnak. Felesége Bódis Julianna, nevelt gyermeke Dócza Julianna. Szülei Galambos Dániel földbirtokos és Galambos Dánielné sz. Vörös Janka.

Galambos László, református lelkész sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Galambos László Dióspatonyban helyettes lelkészként 1890 júliusa és 1892 márciusa között szolgált. Majd 1893. szeptember 24-től 1941. május 31-ig, a Rétei Református Gyülekezet leghosszabb ideig szolgáló lelkésze volt. Fia Galambos Zoltán (Réte, 1894. június 22. – Komárom, 1973. január 29.) református lelkipásztor, lapszerkesztő, teológiai fordító. Négy elemit szülőfalujában végezte, majd Pozsonyba került cseregyerekként a német nyelv...

Galambos Zoltán lelkipásztor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Komárom [Komárno])

Galambos Zoltán a komáromi református egyháznak 46 éven át volt lelkipásztora.

Galamiai kápolna (Kápolna a Béka tónál) (épület, építmény) (Ipolynyék [Vinica])

Állítólag a két községben Felső és Alsónyéken hét kápolna állt. Legrégibb közülük a Galamiai-kápolna, amely Felsőnyéken a Kelenye felé vezető mezei út mellett látható. Nevezik ezt a Falu feletti- vagy a Kelenyei-kápolnának is. Már Pesty Frigyes Helynévtára is említi, hogy a Felső Kápolna dűlő kezdetén egy a ‘Boldogságos Szűz Máriának szentelt kápolna létezik’. A szlovákiai...

Galamiai kereszt (kereszt a pap árkában) (szakrális kisemlék) (Ipolynyék [Vinica])

Ipolynyék-Ipolynagyfalu közti főút jobb oldalán a Pap-árkánál található. A négyrészes talapzaton álló, díszített szárú, szürke márványból készített Valusz-kereszt korpusza ugyancsak színezett öntöttvas, INRI felirattal. A keresztet Valusz József és neje Gonda Mária Isten dicsőségére emeltette 1934-ben.

Galánthai Fekete Márton sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemeskosút, Kosút [Košúty])

Galánthai Fekete Márton, az Országos Alapítványok pénztárnoka és Pozsony Vármegye táblabírájának,valamint feleségének Rosáliának gyermekei által állított sírja.

Galbács Zuzka sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Dacsókeszi, Keszihóc [Kosihovce])

A fiatal lány sírja a temető északi részén található, világos szürke márványból készült, szomorúfűz látható rajta. Rozsdás, kovácsoltvas kerítés veszi körbe.

Gálffy Géza református lelkész (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Gellér [Holiare])

A Diósförgepatonyi Református Elemi Népiskola tanítója, mint segédlelkész tanított a förgei telken működő iskolában. Diósförgepatonyi születésű, Gálffy Miklós első diósförgepatonyi gondnok fia. Alsóbb iskoláit Dióspatonyban a református iskolában, középiskoláit Pozsonyban végezte. Élethivatásának a papi pályát választotta. Református lelkésszé avatása után Felsőgellérre került. Egész életét híveinek szentelte. Esperes, az egyetemes konvent tagja, egyházkerületi tanácsbíró volt. 1932...

Gálik Gál Iveta síremléke Rimaszécsen (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Rimaszécs [Rimavská Seč])

A nemesradnóti Pósa Lajos (1850-1914) költő, szerkesztő a nemes nagy Pósa család sarja. A költőnek saját gyermeke nem született, rokonságát a szülei testvéreinek a családja után vezette Homoly Erzsébet a Pósa Lajos emlékezetei – Emléktár című 2010-ben megjelent könyvben. Pósa Lajos édesanyjának, Kovács Máriának (1825-1901) Mihály nevű testvére gyermekkorában elhunyt (1830-1841). Anyjuk, Ns. Bodon Katalin...

Galos János nemesradnóti síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nemesradnót, Radnót [Radnovce])

Galos János 1. világháborús katona. Pósa Lajos református lelkész bejegyzése az anyakönyvben: Gallos János földműves, Balázs Irma férje. Idegsorvadásos betegségét a harctéren szerezte.

Gambelli Klára (Görgei Artúr törvénytelen lányának) sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Toporc [Toporec])

A klagenfurti kaland 1863-tól (pontosan november 4-től) Etelka (Görgei Artúr felesége) végleg hazaköltözik a két gyerekkel. Ekkor írja Artúr Istvánnak: „ma indul hozzátok gyermekeinkkel a tőlem való elválás miatt kétségbeesett árva.” Artúr tehát egyedül marad a viktringi házban. No, persze, némi személyzettel. Megbékélt már a „nemzeti bűnbak” szerepében, ezen egészséges cinizmusa és akasztófahumora átsegítette. Eljár...

Ganymedes szökőkút (szobor, emlékmű, emléktábla) (Pozsony [Bratislava])

„A színház előtt áll a tér különös díszére az a Ganymedes díszkút, melyet Pisztóry Félix indítványára a pozsonyi Első Takarékpénztár 40 ezer koronányi költségen Tilgner Viktor (pozsonyi származású szobrász) által készíttetett 1888-ban. A díszkutat tágas körönd veszi körül virágágyakkal és 4 kandeláberrel. E díszkúthoz a város a városi vízműből évente díj nélkül engedélyezi a vizet,...

Garamlöki hősök emlékköve (szobor, emlékmű, emléktábla) (Garamlök, Lök [Lok])

Az emlékkő Garamlökből származó, az I. és II. világháborúban elesett hősök és áldozatok emlékét őrzi, 2013 júliusától.

Garamlöki Mindenszentek katolikus templom (épület, építmény) (Garamlök, Lök [Lok])

Garamlök katolikus temploma klasszicista stílusban épült a 18. században.

Garamlöki református templom (épület, építmény) (Garamlök, Lök [Lok])

Garamlök református temploma 1783-ban épült, tornyát 1844-ben építették. A második világháború után magyar lakosságának egy részét, többségében a falu lakosságának közel felét kitevő reformátusokat áttelepítették Magyarországra, helyükre magyarországi szlovákok és szlovákiai telepesek érkeztek.

Garamszentgyörgy (épület, építmény) (Garamszentgyörgy, Szentgyörgy [Jur nad Hronom])

Amikor Garamszentgyörgy nevű település a történelemben feltűnik, az esztergomi érsek birtoka. Első okleveles említése 1276-ból való. Később, az Anjou-korban érseki szék, vagyis az esztergomi érsek nemesi rangra emelt jobbágyai lakják. Az ilyen érseki székek formálisan mintegy önálló vármegyeként működtek, hisz kivonták őket a vármegyei közigazgatás hatásköre alól. Ennek az állapotnak a török hódoltság vetett véget...
1 … 39 40 41 42 43 … 122