A Szőgyén felé vezető út mellé az 1900-as évek elején állítottak egy fakeresztet (Ciganyec kereszt), melyet később, 1971-ben Bréda Márton és neje felújíttatott. Beton keresztre cserélték az eredeti korpusszal. A felirat felett egy szív domborműve látható. Keresztjáró napon megálltak itt imádkozni.Read More
Boldogasszony búcsújáróhelye és szentkút Kürt község nevezetes búcsújáró helye a Góré hegy lábánál levő Cigléd. Ez a hely a régmúltban pálos remeték lakhelye volt, akik földbe vályt barlangokban laktak. A barlangok helyét őrzi a góré hegy alatti fakereszt. A néphagyomány sokféle regét fűz a fehérbarátok és a Cigléd kegyhely történetéhez. A domb alján, a Mindenkor...Read More
A szent kút eredete ismeretlen. Nem tudni, mikor fakadt föl a forrás. Azt sem tudjuk, hogyan bukkantak rá. És hogy miért lett szent kút (kegykút). Hiszen a ciglédi réten sok más forrás bugyog és tőle nem messze van a füri Debeny-kút is. Ezekből nem lett „szent kút”, csak ebből az egyből: Szűz Mária kútjából. A...Read More
A Szent László tiszteletére szentelt templom építésének 270. évfordulója alkalmából a templom közelében, a falu főutcáján végighúzódó zöldterület parkosított részén helyezték el 2007-ben a szabálytalan, megközelítőleg kör alakú betontalapzatra állított, durván megmunkált kőtömböt. A kőre erősített fémtáblába az állíttatás évét (2007) és a falu címerét vésték, ami a templom főoltárképe alapján készült. Szent László királyt...Read More
Conlegner Károly (Érsekújvár, 1812. október 18. – Néver, 1892. december 21.) számtan- és könyvviteltanár, a műegyetem rektora, közgazdász, gazdasági író, királyi tanácsos. Apja Conlegner Nándor kereskedő és később városi tanácsos volt. A gimnáziumot Nagyszombatban végezte 1826-ban, felsőfokú tanulmányait a bécsi műegyetem kereskedelmi tanfolyamán végezte. Ezután egy bécsi nagykereskedésben nyert alkalmazást; később hazatért, és apja üzletét...Read More
Csabay Pál lelkész. 1917-ben tartotta vitéz Koós Győző hadnagy hősi halott temetési szertartását. Balogra Csabay Pál lelkész idejében került a tanítói állásba Szűcs Ilona, a későbbi Tamás Aladárné, a Balogvölgy tanító nénije. Sírját és a sírkert körüli vaskerítést Sasák Attila akkor ott szolgáló lelkész újította fel.Read More
A késő barokk stílusú templomot Szűz Mária Szent Neve tiszteletére építették a 18. század második felében, 1768-ban szentelték fel. Rózsaszínűre festett, tornyos. A temetődombon áll a falu felett. A bejárat felett latin nyelvű tábla, melyen a templom felépítésével kapcsolatban áll szöveg. A tábla mellett, két növény mintájú kőfaragvány látható. Az 1883-ban készült főoltárképen a trónon...Read More
A csábi római katolikus templom előtt álló kőkereszt. Fehér színű kőkereszt, rajta fehér ágyékkötős Krisztus korpusz. Talapzata fehér, sárgás kerettel, rajta szürke márványtábla, felirattal.Read More
A falu határában, dombon magasodik a település fölé, meredek lépcsősor vezet fel oda. Barokk-klasszicista stílusban épült, tornya három részre tagolódik. Szent Mihály tiszteletére szentelték fel. Falában Szentiványi Ráfael emléktábláját olvashatjuk, a fekete márványtáblát Orosch János, pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel. A homlokzaton látható még egy fehér kőkereszt a falban, rajta Sztraczinszky Pál neve áll, 1797-ben elhunyt...Read More
A XIX. század elején épült kéttornyú, neogótikus kastélyt Csécsy Nagy Miklós építtette, melyet a későbbiekben még tulajdonoltak a Borsányi, Terginya, Simonyi és Csillag-Gyöngyösi családok. Az államosítás után mezőgazdasági iskolának adott helyet az épület, amely iskola gondozta a kastélyhoz tartozó hét-nyolcszáz hektárnyi földterületet is. Idővel a létesítményben művelődési ház működött. A szépen felújított kastély jelenleg egy...Read More
Cséfalvai Cséfalvay Alajos nyugalmazott volt cs. kir. lovassági százados és 1848–49-ik évi honvéd őrnagy, a szabadságharcz kiváló bajnoka, a társadalmi élet jeles férfia f. hó 26-án, estéli 8 órakor, élete 90-ik évében, szélhüdés következtében Pozsonyban elhunyt. A 90 éves üreg ur délelőtt még a „Toldy kör”-ben a polgári házasságról vitatkozott honvédtársaival, egész délután jó kedvű...Read More
A selmecbányai temetők egyikében, a Piarikapuval szembeni Frauenberi-temető 463. számú parcellájában pihen Cseh Lajos bányatanácsos, akadémiai tanár, a selmeci bányaigazgatóság geológiai osztályának vezetője. Síremléke a Havas Boldogasszony tiszteletére szentelt temetőkápolna közelében található. Szentkatolnai Cseh Lajos a Baranya megyei Battinán (más források szerint Kiskőszegen) született 1840. szeptember 29-én. Pozsonyban érettségizett a főreáliskolában, majd 1860–63-ban a selmeci...Read More
1881. december 4-én Búcson, született. A budapesti teológia első évfolyamának elvégzése után dr. Robertson kanadai superintendens felszólítására Kanadába ment, ahol Torontóban és Auburnban folytatta tanulmányait. Oklevelét 1904-ben Auburnban szerezte meg. Kanadában misszionárius volt a magyar telepeken, majd lelkész az Egyesült Államokban. Megszervezte a buffaloi egyházat, a Franklin Furnace egyházat, az Ashtabula-Conneaut-Fairport-i egyházakat. Mint a Konvent...Read More
Cselkó József a jótékonykodásáról volt híres, amiért a galántai főszolgabíró ünnepélyes keretek között Koronás Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesítette. Egy héttel később meghalt. Kurcz Béla Szőgyénben született, 1945 októberében költözött Nagymácsédra. A deportálás éveiben próbált lelki erőt önteni a jogfosztott magyarságba, de mindenekelőtt az 578 kitoloncolt mácsédiba. 1991-ben hunyt el, s csaknem az egész falu elkísérte...Read More
A Csemadok emlékművet a szövetség 50. évfordulójára 1999-ben emelte at alapszervezet. Az emlékmű felavatásánál Duka-Zólyomi Árpád mondott ünnepi beszédet, Orosch Ján akkori párkányi esperes szentelte fel. Kőből készült, kb. 2,5 m magas. Évfordulós ünnepségek alkalmával koszorúzzák, gyertyát gyújtanak a Csemadok szervezésében. Read More
Csenkey Vendel fehérmárvány síremlékét és sírját kovácsoltvas kerítéssel övezi. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a sír koszorúzások és megemlékezések helyszíneként szolgál.Read More
Cséplő Ferenc hamvai szülei és öccse mellett nyugszanak a rétei református temetőben. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál az Érsekújvár és Vidékében, a Fáklyában, a Hétben, az Új Szóban és szinte valamennyi fontosabb szlovákiai magyar sajtótermékben. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben Patria-díjat Kiss László...Read More
A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.Read More
Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...Read More
Az idősebb felsővámosi lakosok elmondása alapján a falunak két temetője volt. Az Öregdombi út melletti temetőbe utoljára 1950-ben temettek. Az Öregdombi temetőt sokáig egy fából készült sírkereszt szimbolizálta. A jelenlegi temető magántulajdont képező terület volt, amelyet a lakosok adományaiból egy gazdától vásárolták meg, és alakították át temetővé. A temető egy része Cserkó Albert tulajdona volt,...Read More
