A két község, Magyar- és Németszőgyén egyesítésének legfőbb támogatója Csongrády Gyula helybéli jegyző volt. Ő javasolta közös névnek Szőgyént. Csongrády 1915. októberében, 64 éves korában nyugállományba vonult, ezt követően Kőhídgyarmatra költözött, ahol Piroska nevű leányának férje, az ugyancsak szőgyéni születésű Sipos István jegyzősködött. Kőhídgyarmaton húnyt el. A Prágai Magyar Hírlap korabeli száma is beszámolt a...
Csontos Vilmos (* 1908. október 11. Garamsalló, † 2000. szeptember 12. Zalaba), költő. Öt elemi osztály elvégzése után napszámosként dolgozott, majd kitanulta az asztalosmesterséget. Első versei az 1920-as években a lévai Bars c. hetilapban jelentek meg. A második világháború idején Erdélyben és az orosz fronton szolgált. 1948-tól haláláig Zalabán élt. 1975-ben Nemzetiségi Díjat kapott, 1999-ben...
„Gácsnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy világhírű hely legyen … az idegenforgalom az, ami sok pénzt hozhatna, hiszen annyi látnivaló van itt: ősi várkastély, park, halastó, fácános vadkert, posztógyár, kitűnő ivóvíz, jó levegő, enyhe éghajlat…” – írta egyebek mellett Kosztka Tivadar, gácsi patikus 1885-ben a Losoncz és Vidéke c. lapban. Az utóbb Csontváry néven elhíresült...
A 18. században épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. Eredetileg a Csorba család háza volt, s a 19. század második felében épült. A 19. század végén vette meg a község.
Csótó Dezső (1895-1967) nemesradnóti földműves, a református egyházközség gondnoka 1955 és 1959 között. A síremléken ugyan nem szerepel, de az anyakönyv szerint felesége Szarvas Rozália 1983-ban hunyt el.
Felvégen található, a falu nyugati végén. Bevizsgált forrás, melynek egészséges, tiszta vize gyermekek számára is fogyasztható. A forrás fölé fából, kör alakban tetőt építettek, körülötte kőből támasztották meg a forrás kivezetését, fakerítés veszi körbe. Vize a Pancsuri-patakot táplálja. A helyiek Papkútnak is mondják, elbeszélésük szerint egykor egy pap üldögélt a forrás mellett. Kategória: természeti érték,...
Kuntapolcai Czékus István evangélikus lelkész, a Tiszai evangélikus egyházkerület püspöke 1871-től haláláig. Az emléktáblát kegyelettel állíttatta a hálás gömörpanyiti egyházközösség a reformáció 500. emlékév alkalmával.
Czike Pál (1756-1834) nagymegyeri református lelkész és felesége Végh Julianna felújított sírköve. Czike Pál Litterati Ács István tiszteletes után 1801-1834 között, 33 évig volt a gyülekezet lelkésze.
Czinka Panna, Cinka (Sajógömör, 1711 – ? , 1772 ? ), cigányzenész. Atyja is zenész volt. Zenére pártfogója, Lányi János földbirtokos taníttatta Rozsnyón. 1730-ban férjhez ment egy nagybőgőshöz, vele és két zenész sógorával hozta létre korának egyik legnépszerűbb cigánybandáját. Hiteles műve nem maradt fenn. A híres Czinka-nóta kétségtelenül 19. sz.-i alkotás, úgyszintén mindazok a dallamok,...
Czirók János református tanító (1855–1909) és Csiba Ilona sírja a sikabonyi (Dunaszerdahely) temetőben. a Mindenszentek-templom mellett. Fiuk Czirók Dezső hodosi református tanító. Csiba Ilona egyébként Csiba Benő és Gálffy Leopoldina lánya, a mai Vermes-villát magába foglaló terület korábbi tulajdonosának, Gálffy Istvánnak az unokája, majd annak halála után Bíró Dánielné Gálffy Eszternek az unokahúga.
Czuczor Gergely (1800-1866) bencés szerzetes, költő, nyelvtudós az Érsekújvárhoz közeli Andódon született. Czuczornak először 1906-ban az érsekújvári sétatéren állítottak szobrot. Ez a bronzszobrot 1946-ban eltávolították, a helyi legenda szerint beledobták az egyik közeli kútba. A Csemadok székháza előtti szobor 1966-ban készült. Átadására a Czuczor halálának 100. évfordulójára szervezett emlékünnepségen került sor. Alkotója az érsekújvári születésű Juraj...
Leányiskolai tanár, szül. 1859. november 24. Pozsonyban. Tanulmányainak végeztével több évig nevelő volt Esterházy István gróf családjánál. 1884. szeptembere óta a pozsonyi állami felsőbb leányiskolának r. tanáraként dolgozott. Dach János síremlékét Christian Ludwig tervei alapján Rigele Alajos foglalta kőbe 1930-ban. A sír a temető III/4-es szektora északnyugati oldalán található. Cikkei: Az alkotmánytan tanítása a népiskolában...
A temető északkeleti részében található címerrel díszített fekete márvány obeliszk a falu egykori földbirtokosának állít emléket. Keszihoczi és Dacsó-Lami Dacsó Pál (1822-1890) közéleti személyiség, országgyűlési képviselő illetve főjegyző volt. A sírt kovácsoltvas kerítés veszi körül.
DANCZI LAJOS 1925.07.16. – 2008.06.08. Kürt község önkormányzata a község statútumának 35 számú paragrafusa értelmében, valamint a 7/990611 határozat alapján KÜRT KÖZSÉG DÍSZPOLGÁRA címet adományozza főtisztelendő DANCZI LAJOS vágai plébános úrnak, községünk jó hírnevének öregbítéséért, a szlovákiai magyar népi és egyházi kultúra területén végzett széles körű gyűjtőmunkájáért, kitartó, áldásos papi tevékenységéért. Kürt, 1999. június 27.
1849. március 24-én Beniczky Lajos honvéd őrnagy alakulata megfutamította a többszörös túlerőben lévő császári katonaságot, a csata egyetlen magyar áldozatát a városi temetőben helyezték örök nyugalomra. 1877 március 24-én a Kubinyi téren, a ref. templom mellett, Damjanich tábornok özvegye jelenlétében leleplezték a honvéd emlékművet, ugyanakkor fehér márvány sírkővel jelölték meg Debrődi János sírhelyét. Eredetileg öntött vasoszlopok által tartott vastag...
Dénes György költő, műfordító, szerkesztő 1923-ban született a gömöri Pelsőc községben. A 2. világháború után újrainduló (cseh)szlovákiai magyar irodalom jeles képviselője, az úgynevezett alapozó nemzedékhez sorolják. 1948 után neki jelent meg először verseskötete 1951-ben. Több mint húsz önálló kötete látott napvilágot, számos antológiában megjelent, általában versekkel, ritkábban prózával. A (cseh)szlovákiai magyar gyermekirodalom fejlesztésében nagy szerepe...
Eduard Beneš 1945/88. elnöki rendelete alapján Csehszlovákiában munkára lehetett kötelezni minden férfit és nőt. Nagymácsédon a deportálás három napig tartott (1947. január 30-31. és február 1.). Ez idő alatt 578 személyt vittek el kényszermunkára. A magyarok kitelepítése Nagymácsédról Magyarországra 1947. április 1-én indult és május 15-én ért véget. Összesen 61 családot telepítettek ki. Helyüket az...
Az emlékművet 1996-ban, a nagymegyeri deportált és kitelepített lakosság első talalkozója alkalmából leplezték le. A hontalanság korában, 1945-48 között 539 személyt (köztük 83 gyermeket) deportáltak Csehországba és 205 családot telepítettek Magyarországra. A célállomások közé tartozott Mezőmegyer (16 család), Gerendás (13 család), Elek (8 család), Csorvás (3 család), Mezőberény (6 család), Magócs (2 család), Újkígyós (1...
Dianiska András, ágostai hitvallású evangélikus lelkész, szül. 1840. aug. 9. Batiszfalván Szepesmegyében, hol atyja Dianiska Dániel s nagyatyja Scultéty András, lelkészek voltak (1809–1863.); a gymnasiumot Lőcsén, Rozsnyón és Késmárkon, a theologiát Eperjesen végezte, hol az utolsó évben a gymnasium alsó osztályában mint helyettes a latin, német és tót nyelvet tanította. Theologiai, bölcseleti s nyelvészeti tanulmányait...
Dicskei Dillesz István verebélyi postamesterként tevékenykedett. „Verebélyen volt a vármegye legrégibb postahelye, melynek kézbesítő kerülete Körmöczbányától, Aranyos-Maróton, Surányon és az érsek-újvári vonalon át egész Bajcs pusztáig terjedt. A posta-regále akkoriban a dicskei Dillesz családé volt, mely elsőnek vezette be az országban a magyar nyelvű postai nyomtatványokat. Ismeretes ugyanis, hogy akkoriban a posta-regalisták a saját költségükre...
Dobóruszka Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt Római Katolikus Templomát a Dobó család építtette 1500 körül. A templom 1797-ben, az akkori átépítéskor kapta mai formáját, így lett kéthajós az épület. Itt temették el Dobó Istvánt, az egri várvédő kapitányt 1572-ben. Márvány reneszánsz szarkofágját fia készítette és helyezte el a szentélyben. A ma is itt látható síremlék...
A települést, Ruszka néven az 1332-es pápai tizedjegyzékben említik először, de bizonyos, hogy 11. századi eredetű. A 15-17. században a Dobó család a birtokosa, innen későbbi előneve is. A Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt templomát a Dobó család építtette 1500 körül. 1797-ben átépítették, a barokk elemek ekkor jelentek meg a templomban. Az eredeti templom maradványa:...
1850-ben született Pozsonyban és itt is halt meg 1919-ben. Dobrovits Mihály Pozsony városi főbiró fia. Bécsben tanult és 1875 óta orvosdoktor. Az egyetemes orvostan doktora, a pozsonyi állami kórház főorvosa, az ágostai evangélikus teológiai akadémia tb. tanára, a pozsonyi városi közegészségügyi bizottság elnöke, a pozsonyi liczeum tanácsának elnöke, több tudományos egyesület tagja (pozsonyi orvos-természettudományi egyesület),...
Az elhunyt mindössze 13 éves volt. A relief ábrázolta képen a gyermeket Jézus veszi magához az őrangyaltól. A síremléket a temető I./2-es számú parcellájában találhatjuk meg.