Emlékhelyek a Felvidéken

helyi
3649 bejegyzés

Csenkey Vendel 1848-as honvéd sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Fél [Tomášov])

Csenkey Vendel fehérmárvány síremlékét és sírját kovácsoltvas kerítéssel övezi. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a sír koszorúzások és megemlékezések helyszíneként szolgál.

Cséplő Ferenc nyughelye (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Réte [Reca])

Cséplő Ferenc hamvai szülei és öccse mellett nyugszanak a rétei református temetőben. A pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett oklevelet. Nyugdíjazásáig közgazdászként dolgozott. 1942-től publikál az Érsekújvár és Vidékében, a Fáklyában, a Hétben, az Új Szóban és szinte valamennyi fontosabb szlovákiai magyar sajtótermékben. Szlovák nyelvből mezőgazdasági szakkönyveket fordított. A Pro Patria Honismereti Szövetség 2010-ben Patria-díjat Kiss László...

Cserei Mátyás lelkipásztor sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Lakszakállas [Sokolce])

A lelkészek sírjai három sorban vannak elrendezve. Az első sorban Végh Kálmán, a második sorban (balról) Nagy Kálmán – Wámossy István – Somody Zsigmond és a harmadik sorban (balról) Tóth Dániel – Cserei Mátyás sírjai találhatók.

Cseri István esperes emléktáblája (szobor, emlékmű, emléktábla) (Nagymegyer [Veľký Meder])

Cseri István esperes 1944-48 között volt Nagymegyer római katolikus esperes plébánosa. 1947-ben meglátogatta  a Csehorszába deportált nagymegyeri magyar családokat, hogy lelkivigaszt nyújtson nekik. A hatalom mindezt 1948-ban megtorolta és büntetésként 1948. október 19-én kitelepítette Magyarországra, Budapestre került, ahol a Krisztus Király templom plébánosa lett. Állandó kapcsolatott tartott fenn itthon maradt, s Magyarországra telepített híveivel. Az...

Cserkész kopjafa (más) (Udvard [Dvory nad Žitavou])

szeptember 15, 2014
A 28.sz. Kaszap István Cserkészcsapat megalakulásának jubileumi kopjafája

Cserko Albert és neje sírkertje (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Felsővámos [Horné Mýto])

Az idősebb felsővámosi lakosok elmondása alapján a falunak két temetője volt. Az Öregdombi út melletti temetőbe utoljára 1950-ben temettek. Az Öregdombi temetőt sokáig egy fából készült sírkereszt szimbolizálta. A jelenlegi temető magántulajdont képező terület volt, amelyet a lakosok adományaiból egy gazdától vásárolták meg, és alakították át temetővé. A temető egy része Cserkó Albert tulajdona volt,...

Cserny Károly sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Pozsony [Bratislava])

Cserny Károly (1837-1909), filológus, 1867 óta a pozsonyi királyi katolikus főgimnázium tanára, címzetes igazgató. Legjobb latin stilisztáink egyike. Pozsonyban megjelent munkái: De Cicerone causarum patrono. De M. T. Ciceronis oratione pro Murena habita. Tirocinium poeticum, szótárral. Latin stilusgyakorlatok a gimnáziumok számára 3 részben. (Dávid Istvánnal együtt.)

Cservenka Kálmán plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Nagyhind [Veľké Chyndice])

Cservenka Kálmán (Feketenyék, 1879. július 15. – 1943. december 30.) nagyhindi plébános, kerületi esperes, egyházi tanfelügyelő. Középiskoláit Pozsonyszentgyörgyön, Pozsonyban és Esztergomban végezte. Utóbbi helyen teológiát végzett. 1902-től Dunaszentpálon, majd 1905-től Verebélyen szolgált segédlelkészként 1911-ig. Ott társalapító igazgatósági tagja volt 1910-ben a Verebélyi Takarékpénztár Részvénytársaságnak, és áldozatos munkáját a sajtó is kiemelte. 1907-től tagja A Magyarországi...

Csetnek (épület, építmény, irodalmi) (Csetnek [Štítnik])

Csetnek település minden bizonnyal a 10. században jött létre. Szolgálónépi településként alakult, erre utal a neve is (a szláv eredetű név jelentése pajzsgyártó). Első okleveles említésekor, 1243-ban a település a Bebekek tulajdona, később mezővárosi jogokat szerzett, vásártartási joga is volt.  Első temploma még román stílusban épült. Az a templom, melyet ma látunk a 14. századból...

Csiba Ferenc plébános sírja (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Bős [Gabčíkovo])

Csiba Ferenc dr. bölcs. dr. fil. dr. teol. plébános (1883. jan. 21 – 1946 jan. 31.) A Pozsony megyei Solymoskarcsán született. Középiskoláját Esztergomban, teológiai tanulmányait Rómában a Collegium Germanico-Hungaricumban végezte 1902-1909 között, 1909-ben filozófiai és teológiai doktorátust szerzett. Pappá szentelték 1908. október 28-án. 1909-ben káplán Esztergom–Vízivárosban, 1910-ben hitoktató Komáromban, 1911-ben hittanár Budapest I. kerületében. 1912-ben...

Csiffáry kereszt (szakrális kisemlék) (Negyed [Neded])

A betonkereszt Farkasd és Negyed határán áll. Az 1947-es évszám csak a betonkereszt felállításának idejét jelzi. Ezen a helyen eredetileg egy fakereszt állt, melyet Csiffáry Géza állíttatott 1896-ban, annak emlékére, hogy sikerült túlélnie a Vág folyó árvizét. A fát licitáláson vette. Mikor kijelentette, hogy a kiválasztott fából keresztet akar csináltatni, akkor senki sem licitált rá,...

Csigó István lelkész sírköve, sírjele (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Ekel [Okoličná na Ostrove])

A temető bejáratától balra, a kerítés mellett 13 öreg sírkövet, köztük három ekeli református lelkész sírkövét találjuk: Juhász József (elhunyt 1843-ban), Csigo István (elhunyt 1849-ben életének 36. évében) és Páli József (elhunyt 1860-ban).

Csiliznyáradi Milleniumi emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

Az emlékművet  Csiliznyárad Önkormányzatta készíttette a magyar állam kialakításának 1000. évfordulója alkalmából 2001-ben. Alkotója a dunaszerdahelyi Lipcsey György  volt. Nagysága 250x 165 cm, anyaga tégla, illetve réz és pléh. Oldalán látható a falu  címere, illetve egy 100x 40 cm  nagyságú életfa reliefje.

Csiliznyáradi római katolikus templom (épület, építmény) (Csiliznyárad [Ňárad])

A csiliznyáradi  római katolikus templom a falu főutcájában található. A nyáradi katolikusok évszázadokon keresztül Medvére illetve Balonyba jártak templomba. A templomépítés  kezdeményezője a falu két nagygazdája Sebő Gábor és Csicsay Gábor volt. Kérvényüket a balonyi plébános és a nagyszombati érsekség  is támogatta. Ezért1929-ben, a falu közepén kijelölték az új templom helyét egy volt vízgyűjtő helyén....

Csiliznyáradi Szent János szobor (szakrális kisemlék) (Csiliznyárad [Ňárad])

augusztus 8, 2014
Régiónkban  gyakran találkozhatunk Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szoborral, addig Szent János apostol szobra ritkán fordul elő. Csiliznyáradon a Bős felé eltérő út kereszteződésénél található ez a szobor, a legrégebbi  egyházi szobra a településnek (Végh Ferenc állítása). A szobor létrehozásának idejét, megrendelőjét, készítőjének idejét nem ismerjük. A Községi  Önkormányzat 1995-ben, majd 2014-ben felújíttatta.

Csiliznyáradi temetői nagykereszt (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

A Csiliznyáradi  temető központjában áll a Csiliznyáradi Önkormányzat által 2014-ben felújított temetői nagykereszt. Ennek eredeti, kőböl készült formáját 1958-ban készíttette Sebő Benedek és felesége Sebő Erzsébet.

Csiliznyáradi útmenti kereszt (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csiliznyárad [Ňárad])

Az útmenti kereszt a Doghel nevű falurészben áll, ahol az út Szap (jobbra), illetve Balony irányába (balra) kanyarodik. A keresztet 1886-ban nemes Puha Sándor és felesége Miklós Anna állíttatta. E keresztet körülállva tartották  az őszi  litániát, a templom elkészitése előtt, a csiliznyáradiak. Az időközben megrongálódott egyházi műemléket a Csiliznyáradi Önkormányzat felújíttotta.

Csilizpatasi millecentenáriumi kopjafa (szobor, emlékmű, emléktábla) (Csilizpatas [Pataš])

A kopjafát 1996-ban, a magyar honfoglalás 1100 évfordulója alkalmából készítette Csilizpatas Önkormányzata. A faluház melletti emlékhely a községben szervezett megemlékezések, koszorúzások színhelye.

Csilizpatasi református templom (épület, építmény) (Csilizpatas [Pataš])

A falu legjelentősebb műemléke a református templom. Klasszicista stílusban épült 1794-ben. A 19. század harmincas éveiben átalakították. Egyhajós épület. Tornyán kupolás sisak. Figyelemreméltó az 1834-ben készített falazott szószék. A karzat fapárkányán klasszicista rozetták és festett későbarokk indás motívumok.

Csilizradványi református templom (épület, építmény) (Csilizradvány [Čiližská Radvaň])

augusztus 10, 2014
A templom helyén eredetileg Árpád-kori gótikus stílusban épült katolikus templom állt, ami 1650 körül vált reformátussá. Több alkalommal leégett, így (1644-ben, 1863-ban) utoljára 1907-ben, amikor a teteje égett le. Ekkor építették újra, neoklasszicista jegyeket kapott. Tornya 25 m magas, benne két harang található (1907 és 1924-ben öntötték a harangokat). A templomot több alkalommal restaurálták, így...

Csodaszarvas emlékmű (szobor, emlékmű, emléktábla) (Muzsla [Mužla])

AZ I. ÉS II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK EMLÉKÉRE A két világháború áldozatainak emlékműve a falu központjában levő parkban áll. Nagy János szobrászművész alkotását 1997-ben avatták fel.

Csokonai Vitéz Mihály szobra (szobor, emlékmű, emléktábla) (Komárom [Komárno])

A Csemadok komáromi szervezete és a PRO PATRIA 2000 Alap állíttatta 2005-ben a költő emlékére. A felvilágosodás legnagyobb magyar költője, komáromi tartózkodása idején ismerkedett meg Vajda Juliannával, a verseiben halhatatlanná tett Lillával. A szobor Darázs Rozália szobrászművész alkotása, amelyet Szabó László bronzöntő öntött formába.

Csoma-palota (épület, építmény) (Pozsony [Bratislava])

A Csoma-palota, vagy Csoma -ház a szűkebben vett központtól délre, attól kissé távolabb, az újkorban kiépült, elegáns Sétatér (később Kossuth utca) déli, Duna-felőli házsorában áll. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, mai formájában hat szintes ház a tér legidősebb épülete. Magja 1778-ban épült fel, barokk stílusban, Georg Karl Zillack, jónevű építész tervei alapján. Eleinte az...

Csomós István síremléke (Balogvölgy) (temetők, sírkövek, sírhelyek) (Balogiványi, Iványi [Ivanice])

Csomós István (1909-1983) gondnoka volt a helyi református gyülekezetnek. Az egyházi krónikát is vezette. Volt rá példa, mikor Nt. Lenkey Lajos lelkész beteg volt, hogy a prédikációt megtartotta a templomban.

Csomószentek (szakrális kisemlék) (Ipolybalog [Balog nad Ipľom])

A falu központjában álló, ikonográfiai szempontból ritkának mondható, későbarokk jellegű, puha kőből faragott, színezett felületű szoborcsoport. Az egyszerű, párkányokkal díszített, négyzet alapú hasáb alakú talapzaton három, egymásnak háttal forduló, egész alakos, mintegy fél életnagyságú szobor áll. Az alakok a 18-19. század kedvelt, köztéri alkotásokon gyakran megjelenő szentek: Nepomuki Szent János, Szent Vendel és Szent Flórián....
1 … 28 29 30 31 32 … 122