A katolikus templom udvarán álló szobrot Klimó Tamás és neje, Köles Mária emeltette 1863-ban. 1986-ban a Köles testvérek (Margit és Ágnes), majd 2009-ben Csápai Erzsébet újíttatták meg.Read More
A Szeplőtlen Szűz tiszteletére emelt kápolna a 10-es számú ház udvarán látható, melyet az 1908-1909-es években épített a községnek akkor még beépítetlen részében Bugyi Ignác családja. Ez egy kisebb egyhajós épület záródásával és az ormos homlokzat fölé emelt kőből és téglából készült kis toronnyal, amely gúla alakú tetővel van fedve. Az épület homlokzatait lizénák tagolják,...Read More
Szepsi Csombor Márton (1595–1622), „a polgári késő humanista irodalom legérdekesebb, legszínesebb alakja” volt az első magyar nyelvű útleírás, azaz az Europica Varietas szerzője. Szepsi mezővárosban született, Nagybányán és Göncön végezte iskoláit, majd egy évi telkibányai tanítóskodás után, 1616 májusában indult külföldi tanulmányútjára. Úti célja, saját megfogalmazása szerint „az idegen helyeknek látása” volt. Lengyelországból ezért Dánia,...Read More
Szigeti Anna a Csemadok városi szervezete színjátszó csoportjának tagja, szereplője (Kincseresők, A nagymama, Kulcskeresők – 1980 – 1.díj, Afinogenov: Kisunokám, Érsek Rezső rendezésében). A Jókai napok díjazottja (A bor).Read More
Bár Szíjjártó Jenő (1919-1986) elsősorban zeneszerzőként és karmesterként ismert, semmiképpen nem hanyagolható el népzenei tevékenysége sem. A kodályi út hiteles felvidéki folytatójaként a népdalokkal való foglalkozása két részből állt. Népdalgyűjtőként – az ötvenes években volt aktív, 1954 és 1958 között 6 szlovákiai magyar tájegység 25 községének 380 dalát rögzítette. A gyűjtések hatására pedig hozzáfogott a...Read More
2015-ben a faluközpont felújításának része volt egy szódásszifon alakú szökőkút létrehozása is. Ezzel a község neves szülötte, Jedlik Ányos István, szerzetes-feltaláló előtt tisztelegnek a szímőiek. A szikvízgyártás feltalálóját az egész magyarság a nagyjai közt tartja számon, és szülőfalujában is méltón őrzik emlékét. „Igyekszünk élhetőbbé, otthonosabbá tenni községünket és ápolni Jedlik hagyatékát. Bízom benne, hogy a...Read More
Főtisztelendő Székelyföldvári Alsó-felső Szent Mihályfalvai s Harasztosi Szilágyi Jenő Esztergom Főegyházmegyei kiérd. plébános, aranymisés áldozár sírja.Read More
Szilárd János 1832. május 24-én született Esztergomban, középiskolai tanulmányait is itt végezte. Papnak készült, a szabadságharc kitörésekor a pozsonyi Emericanumban filozófiát tanult. Önként jelentkezett honvédnek 1849. május 13-án, és részt vett Buda ostromában. Az Ujházi-vadászcsapathoz 1849. május 30-án került, július 20-án nevezték ki fővadásznak. A fegyverletétel tényéről értesülve hazaszökött Esztergomba, jóakaróinak köszönhetően elkerülte a kényszerbesorozást...Read More
A Szilvay család 1804-ben épült barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Az épülethez angolpark is tartozik. A kastély jelenleg a ferences nővérek rendházaként működik.Read More
Szini Sebő Alajos honvédalezredes 1811-ben született Csiliznyárad községben. 1829-től katonaként szolgált a császári hadseregben. Az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc idején a magyar hadsereg soraiban harcolt mint a 13. huszárezred alezredes tisztje. Nevét az 1849. április 4-i tápióbicskei csata tette ismerté, amikor a csatatéren párbajban legyőzte az osztrák seregben harcoló egykori barátját, Riedesel bárót, és...Read More
A 1960-as évek elején jelentkező költőnemzedék tagja volt. Első verse 1961-ben, tizennyolc éves korában jelent meg, az Új Szóban. A következő években csaknem az összes szlovákiai magyar nyelvű lapban publikált: a Csallóközben, a Szabad Földművesben, a Tábortűzben, a Kis Építőben, de az Irodalmi Szemlében is. Tízgyermekes család egyik tagjaként született 1943. január 16-án Ekecsen. A...Read More
Szitnyai József, királyi tanácsos, Selmecz- és Bélabánya polgármestere, született Szentantalban 1844-ben, meghalt 1906-ban. Nagy szorgalmával és szellemével már az iskola kötelékében kitünt; a selmeczbányai s nagyszombati gimnáziumban tanult és 1864-ben kitüntetéssel végezte a középiskolákat. A jogtudományt a bécsi és budapesti egyetemeken hallgatta és 1868-ban végezte. Két évig Budapesten volt ügyvédjelölt, majd pedig 1870-ben mint köz-...Read More
A Hellenbach-ház után kis köz következik, majd ott állunk a Szitnyai-ház előtt. Ez is XVI. századi épület, a századfordulón Szitnyai József nevezetes, tudós selmeci polgármesteré volt. Sokkal nevezetesebb azonban ez a hely a „Zum goldenen Grubenlicht” (Az Arany Bányamécshez) címzett kocsmájáról, amely az épület földszintjén volt. A Steltz Flórián által csaknem 55 évig vezetett, félhomályos,...Read More
A Szarvassy-kastély parkjában található szobor egy parasztasszonyt ábrázol, amint mosdatja, vízzel önti le gyermekét. A szobrot Szarvassy unokahúga, Kuzmik Lili és annak holland származású szobrászművész férje készítette. Eredetileg szökőkút volt, mely köré kör alakú, magasított medencét építettek. Az 1990-es évekre a medence rész tönkrement, így a Karvai Szakmunkásképző Középiskola növendékei az iskola oktatóinak irányítása mellett...Read More
A szoborfülkés képoszlop évtizedek óta üresen állt. Tulajdonosa a megrongálástól való félelmében (közelében a szovjet katonák őrhelye volt) kimentette onnan a Mária-szobrot. 2010 körül a család felújította, és visszahelyezte az eredeti szobrot is.Read More
A Gurgyali temető szoborfülkés képoszlopának alsó része négyzetes kiképzésű, a sarkainál díszített, szürkésfehér alkotás. Ezen áll a félköríves végződésű fülke, melynek kovácsoltvas ráccsal védett bemélyedésében egy Jézus Szíve-szobor áll. Mellette további szentek kisméretű szobrocskái is láthatók.Read More
A Kistatai temető szoborfülkés képoszlopa félköríves végződésű szürkésfehér alkotás, tetején háromkaréjos szárvégű vaskereszttel. Felső részének fakeretes, üvegezett ajtócskája mögött a Szűzanya képe látható. Az ősrégi kistatai templom romjaiból épült, valószínűleg a 18. században. A hívők ide jártak imádkozni és énekelni nagypéntek éjjelén. Hittek benne, hogy aki ezt a szoborfülkés képoszlopot, vagyis a Mária-házat térden állva...Read More
Az 571-es számú ház udvarában található a vaskorpuszú, műkőből készült, útmenti kereszt, melyet Isten dicsőségére 1935-benn Sukola Istvánné szül. Sukola Ágnes és leánya Mária emeltettek. Szeplőtelen Szűz Mária domborműve négyszögletű talpazaton van elhelyezve.Read More
Az 1990-es évek elején néhány somorjai zenekedvelő fiatalember fejében született meg az ötlet, hogy kellene egy hely a városban, ahol összegyűlhetnének, gyertyagyújtással emlékezhetnének a zene nagyjaira. Kutatni kezdtek a megfelelő hely után, fellelkesedve keresték fel a város vezetőit is, akik eleinte furcsállották az ötletet. Azonban látva elszántságukat, a régi csendőrlaktanya helyét javasolták nekik a megvalósításhoz,...Read More
A Szögi- vagy Nagymezei-kereszt hasonló kinézetű, mint a Bástyi-kereszt. A határ északnyugati felében álló feszület már régóta megvolt, s a korhadt fakeresztet 1986-ban cserélték ki újjal. Rimóczy Pál faragta azt társával. A barnás, horganyfedéllel védett fakereszten öntött vaskorpusz látható.Read More
A várost elpusztító nagy tűzvész és áldozatainak emlékkapuja. A Szojka-kapu székely kapu, az egyetlen műemlék, amely az 1795-ös tűzvészt átvészelte. A városban szinte minden leégett, csak a templomok falai maradtak meg, csodamód , kicsit megpörkölve de a kapu is megmaradt. A latin felirat „égtem, égtem, de el nem égtem…” emlékeztet az eseményre. Másolata 1996-ban a...Read More
Szőke István (* 1888. aug. 29. Pálfala, † 1936. nov. 28. Rozsnyó) református lelkész, történész, egyházi író, lapszerkesztő. A rimaszombati gimnáziumban és a sárospataki ref. teológiai akadémián tanult. A leghosszabb ideig Rozsnyón volt lelkész. 1928-ban meghívták a losonci ref. teológiai szemináriumba a történelemszak előadójának. 1934-től püspökhelyettes, 1935-ben átvette a Református Egyház és Iskola c. lap...Read More
