A templom és kolostor J. G. Altenburger tervei alapján épült, a fennmaradt dokumentumok szerint 1722 és 1778 között. A paulánusok által épített templom és rendház a kései barokk építészet kiemelkedő alkotása. A templom épülete egyhajós, szegmensíves zárású szentéllyel. Tornya beépült a főhomlokzatba. Belső falait és boltozatát freskók és díszes művészi festmények ékesítik. Ezek főként F....
A nagyudvarnoki, Szűz Mária Neve tiszteletére szentelt római katolikus templomot 1954-ben építették. 1998 és 2004 között átépítették, toronnyal és sekrestyével bővítették, valamint korábban épült épületrészeit az oltár kivételével teljesen felújították. Átépítését követően Orosch János akkori pozsony-nagyszombati segédpüspök szentelte fel 2004 szeptemberében.
„A barokk római katolikus templomot Szűz Mária Szentséges Nevének tiszteletére emelték, a 18. század közepén épült. Később több ízben felújították és javították. Az 1995-ös legutóbbi átalakítások, főleg a hajó eredeti ablakainak érzéketlen kicserélése műanyagokra, káros hatással voltak az épület külsejére. A templom egyhajós épület a szentély félkör alakú lezárásával, hozzáépített sekrestyével és mellékkápolnával. Valamint az...
A Puszta felé vezető út elején 1805-ben a Boldogságos Szűz Mária Fogantatása barokk szobor kapott helyet, melyet Renczes János özvegye Sárkány Katalin állíttatott.
A 399. számú ház előtti Szűz Mária Szeplőtelen Szíve-barlangot Orem József és neje szül. Nozdrovicky Mária (harangozóasszony) állíttatta családi házuk kiskertjében. Pintér Zoltán atya szentelte fel 1989 tájékán. Ez tulajdonképpen egy betontalapzaton álló szürkésfehér terméskőből kialakított, félkörívesen végződő barlangszerű kápolnácska. Fehér, horgolt, virágmintás terítővel letakart oltárán egy vaskereszttel ellátott üvegezett ajtó mögött áll a Szűzanya...
Temetőben áll a Szűz Mária Születése barokk kápolna, amelyet 1771-ben építtetett Ürge Mihály. Szerencsére még a teljes pusztulás előtt felújították, ezáltal visszanyerte eredeti alakját. A kápolnában Risz Jozefa nyugszik, aki Zsigárdon halt meg 1814. december 27-én, és a királyi-császári komornyik Berényi, később Winchler József király udvari kincstárnok felesége volt. Risz Jozefa férje halála után a...
A falu templomát egy 1332-es oklevél említi először, de építése idejét a legújabb kutatások a 13. század elejére teszik. Szűz Mária születésének tiszteletére szentelték. A román stílusban épített, eredetileg egyhajós, félköríves szentélyű templomhoz a hajó felőli oldalon 1746-ban egy nagy barokk hajót építettek, ennek nyugati homlokzatához 1968-ban egy magas tornyot emeltek. Ezután az eredeti szentélyt...
Trencsén eme temploma a vár alatt kiemelkedő Mária dombon áll. A templomhoz egy 1500-as évekbeli fedett falépcső vezet. Ez eredetileg egy 14. századi háromajtós gótikus épület, melyet a 16. században reneszánsz stílusban átalakítottak. Alabástrom kegyoltárának készítője valószínűleg Georg Raphael Donner (Essling, 1693. május 24. – Bécs, 1741. február 15.) az európai barokk kor jeles osztrák...
A reneszánsz stílusban, a 16. században épült templomot Szűz Mária születésének szentelték, a 19. században, és a 20. században pedig átalakításokon ment keresztül. A kőfallal körülvett templom homlokzatán három tábla jelzi az építés és felújítások dátumait. A feliratok felett kis fülke látható, valamint körablak. Homlokzata vizesedik, nagy folt látható a torony alatt.
A Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus templom a 20. század elején épült, a hagyományos vidéki klasszicizmus jegyeit viseli. Egyhajós, poligonális záródású épület csúcsíves homlokzatához tornyot emeltek. A templombelső dongaboltíves. A korábbi templomból származó szobrok közül itt kapott helyet néhány – Immaculata (Szeplőtelen fogantatás-szobor) – festett szobor a 18. századból, valamint Krisztus szobra a Szentháromság...
A községben 1845-ben épült fel Gyürky Antal által is emlegetett csekély terjedelmű templom. Valójában a Cseh János földbirtokos özvegye állíttatta Szűz Mária-kápolnáról van szó, melynek oltárképén – a falusi krónika szerint – Szeplőtelen Boldogasszony volt látható. A nagyobb méretű kápolna évtizedeken át a helyiek templomaként is szolgált. Később átalakították és iskola működött benne. A romos...
A község határában található, a nyilvánosságtól elzárt kálvária barokk-klasszicista Szűz Mária-kápolnája 1762-ben épült egy régi remetelak helyén. A 17. századtól éltek remeték a perbetei erdőben. Az utolsó remete, Sebők Pál, halála után építették a perbetei lakosok a kápolnát. Az 1763-as földrengés megkímélte a kápolnát, amit csodának tartottak. Ekkor ajándékozta Ordódy György a Szűz Máriát ábrázoló oltárképet...
„Hálából a Szűzanya tiszteletére” – mondat jegyében építette meg Varga Dezső 1981-ben saját portájának udvarán azt a barlangot, melyet hálájának jeléül emelt abból az alkalomból, hogy az 1980-ban bekövetkezett szívinfarktusából sikeresen felépült.
A városi tájház kialakításának kezdeményezője a Csemadok Nagymegyeri Szervezete volt, miután 1978-80 között a nagymegyeri gimnázisták jelentős számú néprajzi tárgyat gyűjtöttek össze, és az akkori Városi Helyi Nemzeti Bizottság megvásárolta a Rózsa utcai nádfedeles épületet, amely a mestergerendán megtalálható évszám szerint 1836-ban építette: ”Nemes Lovas István feleségével N. Tóth Mikolai Máriával.” Az épület az utcával...
Az új létesítményt az egykori helyi kultúrházban hozta létre az önkormányzat, amely korábban lakóház volt. A tájház a három helyiségének egyikében a kenderfeldolgozás eszközeit és termékeit, az egykori pitvarban konyhai eszközöket állítanak ki, a harmadik helyiségben egy szobabelsőt rendeztek be. A kiállítási tárgyak – melyeket az önkormányzat csak kölcsön kért – továbbra is a felajánlók...
Takács János és családtagjai kovácsoltvas kerítéssel övezett sírját a Temető utcai bejárattól jobbra találhatjuk meg. A síremléket legutoljára 2001-ben Cséfalvay Kázmér restaurálta. Minden év március 15-én a hálás utókor megkoszorúzza a sírhelyet.
Takács József emlékkeresztje a Gánócot a 18-as főúttal összekötő út mellett, a Szlovák Hidrometeorológiai Intézet objektuma közelében áll. A kereszt hátterében a Magas-Tátra nyúlványai láthatóak.
Takács József (Vágfarkasd, 1929. július 7. – Washington, 2013. november 28.) újságíró, rádiószerkesztő, az Amerika Hangja rádióállomás magyar osztályának egykori igazgatója. Érsekújváron kezdte a gimnáziumot. Szüleivel együtt 1947-ben a „lakosságcsere egyezmény” alapján áttelepítették Magyarországra. 1950-ig Tótkomlóson élt. Utána 1955 májusáig munkás volt a Budapesti Szerszámgépgyárban. 1956 nyarától mint újságíró dolgozott Az Esti Budapest közölte írásait. 1956. november...
1976-ban, nagyjából a település névadója halálának 1000. évfordulóján állították fel Taksony vezér bronz mellszobrát, mely Domonkos Béla alkotása. Ebből a szoborból öntetett Taksony Nagyközség Önkormányzata egy hasonmás példányt a szlovákiai testvértelepülés Taksony (Matuskovo) számára. Taksony vezér szobra mellett, a baloldalon egy márványlap áll, melyen a helyiek szerint életének egy legendája van leírva, a szöveg sajnos...
A Hős katona szobrának, melyet a két világháború között készíttetett a falu lakossága az első világháború hadiáldozataira emlékezve, „kalandos” története van. A szobor 1928-ban készült el, ám az akkori Csehszlovák Köztársaság járási hivatala nem engedélyezte a szobor felállítását, így azt egy raktárban rejtették el. A szobor csupasz talapzata jelezte a hivatalos politikai és a helyi...
A tájházat Panyik Ferencné építtette, a családfa szerint hat nemzedék élt a házban, főleg nagycsaládosok. Az utolsó lakó 1982-ben hagyta el az ekkor már műemlékké nyilvánított épületet. A járási nemzeti bizottság vette meg a házat, és a törvények értelmében a múzeumot bízta meg a tájház gondozásával. A nyerstéglából készült, fehérre meszelt, nyeregtetős, nádfödeles épület utca...
Isten dicsőségére állította Talpas János és neje, Bado Erzsébet. „Második nap a kápolnától nem messzire álló határbeli kereszthez mentek… Ez egy kőkereszt, amelyen még nemrég egy nagyméretű vaskorpusz is volt.” (Csáky Károly)
Tamás István (1865-1947) Hanván született. A keresztelési szertartást Tompa Mihály lelkész, költő végezte. 1899-ben házasságot kötött zádori Bán Juliannával Tamásiból. Ekkor már Uzapanyiton tanító. Nyugdíjba meneteléig tanított Uzapanyiton. Az 1900-1910 évek között a református tankötelesek átlagos száma 85 volt a több mint 900 fős kisközségben (a katolikus növendékek átlagos száma 60). Tamás István okleveles tanítóként...
