Flórián a tűzoltók és a tűzzel dolgozók védőszentje. A falu története során nem egy pusztító tűzvész sújtotta az itt lakókat. Így aztán nem csoda, hogy Szent Flórián tiszteletére is emeltek egy szobrot (amely ma a tűzoltó szertár mellett áll). Flórián napján a pap vezetésével kivonultak a szoborhoz, az ő áldását és védelmét kérve imádkoztak, énekeltek.
A főút mellett Szent Flórián szobrát találjuk, amely 1831-ben készült, 1924-ben Kostyál János javíttatta. Mivel a szobor eredetileg az útkereszteződés közepén állt, 1995-ben áthelyezték mostani helyére, és egyúttal felújították. A felújítást Malagyi szül. Kostyál Júlia biztosította.
Flórián, akit a régi naptár május 4-én ünnepelt, római katonatiszt volt Noricumban, a mai Ausztriában. Diocletianus uralkodása idején szenvedett keresztény hitéért vértanúságot. Legendája szerint, amikor Florianus megtudta, hogy az Enns-parti Laureacumban (Lorch) elfogtak 40 (!) keresztényt, maga is megvallotta hitét. Aquilinus bíró megbotoztatta, s arra ítélte, hogy nyakában malomkővel az Enns hídjáról lökjék a folyóba....
Szent Flórián tűzzel való kapcsolata alapján védőszentje a kéményseprőknek, serfőzőknek (a sör egykori tréfás szegedi neve: flóriánvíz), fazekasoknak, kovácsoknak, pékeknek. A vágújhelyi 1762-ben készült és 1963-ban műemlékké nyilvánított Szent Flórián-szobor a város történelmi központjában a Ghillányi kastély előtt áll. A szobor kettős talapzatának alsó részén lévő relief egy ökrök által vontatott szekeret ábrázol, melyen feltehetőleg...
A legrégebbi itteni műemlék a község melletti dombon felépített régi Szent György-templom. Közvetve 1291-ben történik róla említés, amikor Martinus pap (prebister) működött itt. Tehát már 1291 előtt itt állt egy román stílusban épült templom. Egyhajós épület volt, egyenes lezárású keskenyebb szentéllyel. Valószínűleg gótikus stílusban volt átépítve és védőfallal körülkerítve. A templom a 17. században már...
Az 1701-ben épült barokk templomot gróf Esterházy Imre (1663-1745) esztergomi érsek építtette Árpád házi Szent Imre herceg tiszteletére. A templom későbarokk stílusban épült. Eredetileg csak egy hajója és alacsony tornya volt. A szentélyben volt a főoltár, felette olajfestményen a templom védőszentje Szent Imre. A templom hajójában a szószék és a Fájdalmas Szűzanya és Jézus Szíve...
A klasszicista Szent Imre templomot Migazzi Kristóf bécsi érsek és bíboros, a falu akkori földesura építette régebbi alapokra 1785-ben (a történelmi falupecsétek alapján az eredeti templom patrónusa Szent János Evangélista lehetett). Egyhajós, szentélye egyenes záródású, sekrestyéje későbbi építésű. Porosz boltozatú, falazott kórussal. Ugyancsak klasszicista főoltára a 18. sz.-ból származik, a felette álló kép Szűz Mária...
A hazai görög katolikusság a Kárpát-medence északkeleti részén összpontosul. E vidék egyik legfontosabb városában, Kassán viszont – bár erre a 18. század vége óta születtek próbálkozások – nem sikerült egyházi központot létrehozniuk: az egyházkormányzati székhely Munkács és Eperjes maradt. Ráadásul templomot sem tudtak építeni, miséiket a római katolikus templomokban voltak kénytelenek tartani. Végül 1882-ben letették...
A kapucinusok a Habsburg uralkodók által támogatott ellenreformáció idején, a 17. század végén telepedtek meg Pozsonyban. Mivel eleinte se templomuk, se rendházuk nem volt, a Mihály utcai Szent Katalin kápolnát kapták meg használatra. A Pozsony egykori északi városfala közelében, korábban mocsaras területen elhelyezkedő mai templom építése 1708-ban kezdődhetett meg Eleonóra Terézia grófné adományának jóvoltából. (E...
A szobrot a Szent István utcában, a magyar állam kialakulásának 1000. évfordulója alkalmából, a Csemadok Nagymegyeri Szervezete hozta létre. A szobor alkotója Király Ferenc lendvai (Muravidék, Szlovénia) magyar szobrász volt. Ünnepélyes leleplezésére 2000. augusztus 20-án került sor.
Galánta első temploma a 13. században épült. A templom védőszentje Szent István király volt. Az évszázadok alatt többször is átépítették, legutoljára a 18. század közepén. Ennek ellenére az 1780-as évek végén az akkori plébános – Horváth János – kezdeményezte egy új templom építését. Az új templom alapkövét ünnepélyes keretek között tették le 1797. június 22-én....
A barokk stílusú Szent István Király templom 1770-től 1781-ig épült. A főoltár későbarokk 1770-1780-ból. A szószék és az orgona későbarokk a XVIII. századból.
Szent István fából faragott szobra, melyet Csajág és Kolon polgármesterei avattak fel a két falu testvértelepüléssé válása 15 éves jubileuma alkalmából, a templom mellett látható. Az avatás 2006. augusztus 20-án zajlott le.
A Szent Király Szövetségben társult községek egyike Királyfiakarcsa is, ennek alkalmából leplezték le 2004. augusztus 21-én Szent István mellszobrát, Dienes Attila alkotását a település központjában.
A község legmeghatározóbb építménye. 1707-ben építették a régi templom helyén 1725-ben átépítették, és ekkor nyerte el jelenlegi formáját. A főépület egyhajós, amelyhez mellékoltár tartozik. A templom belsejét Jakobey mester freskói díszítik, amelyek 1881-ben készültek. A két oltárfestmény 1996-ban készült és P. Stach munkáját dicséri. Értékes emlékmű a templomban található fából készült Szűz Máriát ábrázoló dombormű...
A román-kori Szent István templom eredetije a 12. század végén épült, valakik korábbinak tartják (a 14. század elején már Szent István nevét viseli, 1400-ban a pápa búcsút hirdetett a védőszent ünnepére). A 16. századtól 1673-ig protestánsok használták. A templomot 1659-ben (1669?) és 1737-ben átépítették, 1933-ban nagyobb kereszthajót kapott (a Bacskády-kriptát befalazták). Megőrződött a régi félköríves...
1740-ben barokk stílusban épült római katolikus templomukat Szent Istvánnak szentelték. Főoltára 18. századi. A falu minden évben a Szent István napja utáni első vasárnapon tartja a hagyományos búcsút.
Verebélytől hét kilométerre Léva irányában, Mohi szomszédságában van Csiffár község. Egy 1209-ből származó írásos dokumentum említi a falut, plébániája pedig már 1332-37-ben létezett. Először a garamszentbenedeki apátsághoz, 1512-től a budai prépostsághoz, 1534-től az egri püspökséghez, majd 1536-tól az esztergomi érsekséghez tartozott. A csiffári Szent János-templomot 1774-ben klasszicista stílusban építették egy korábbi lebontott középkori templom helyén....
A szobor, mely Szent Józsefet karján a gyermek Jézussal ábrázolja, az Egyházfát Nagyborsával összekötő út mellett áll, szemben a Szenckirályfára vezető mellékúttal.
A Nádasdy Ferenc gróf által megkezdett templom-építést 1691 Haskó Jakab nyitrai püspök fejezte be. Egyhajós, dongaboltos barokk épület, kétoldalt a pillérközökben mellékoltárok. A főoltár oszlopos, fehér ruhás szentekkel a 17. századból való.
A templom külső szakrális terében, a volt kripta kinti bejáratánál áll a Szent József-kápolnácska. Ez tulajdonképpen egy szoborfülkécske, amely a templom egyik támpillérébe épült. A kis építmény háromszögcsúcsát piros horganyfedél borítja; a homlokzaton egy Jézus Szíve szimbólum látható, az ovális végződésű bemélyedésben pedig a Szent József-szobrot láthatjuk. József kék ingben, barna palástban áll előttünk, balján...
A későgótikus Szt. Katalin templom Selmecbánya legszebb templomai közé tartozik. “Szlováknak” is nevezik, mivel már 1658 óta szlovákul is prédikáltak benne. A Szent Katalin templom 1488-1491 között épült. 1500-ig dolgoztak a belső díszítésén. Egyik hajóját késő gótikus csillag alakú boltozat íveli, amely presbitériumba megy át. A hajót mindkét oldalról kápolnák szegélyzik, amelyek fele olyan magasak....
A nagy múltú Pozsony fennállásának kezdetétől több templomnak adott helyet. Az ismert, nagy méretű egyházi épületek mellett nem kevés a kisebb, turisták által szinte nem látogatott, ugyanakkor értékes templomok, kápolnák száma sem. Ezek sorába tartozik a Mihály-kaputól induló, a város egyik fő utcájának számító Mihály utca keleti térfalában megbúvó Szent Katalin-kápolna is. Feltehetőleg ez a...
A gímesi templomot először 1411-ben említik, 1623-ban a protestánsok használták. A török jelentősen megrongálta, csak 1720-ban újították fel. A Szent Kereszt felmagasztalása templom átépítését Forgách Pál támogatta, de az épület csak 1759-ben és 1790-ben nyerte el mai barokkos formáját (felismerhetőek még a régi jegyei a 13. – 14. sz.-i toronynak és a hajónak). 1950-ben új...
A 19. században épült, neogótikus jegyeket hordozó kápolna a temető bejáratával szemben található. 1965 körül leégett, de felújítás után visszanyerte eredeti állapotát. Poligonális záródású egyhajós építmény.
A Batthyány tér 2. (Primaciálne námestie 2.) szám alatt álló érseki palota (Prímási palota) bejárati csarnokából egy belső négyszögletű udvarra lehet kijutni, amelynek közepét a Szent György szökőkút foglalja el, amelynek központi alakja a híres lovagot ábrázoló barokk szoborcsoport. Szent György harca a sárkánnyal a katolikus egyház reformáció elleni harcát jelképezi. Jobboldalt hátul található a Szent...
A templomból, főiskolából és gimnáziumból álló kolostor épületegyüttese, több szakaszban épült. A komplexum alapkövét 1701. június 9-én, Mattyasovszky László püspök idejében rakták le. Az első szakaszban a kolostor bal szárnyának kápolnája épült meg, majd az iskola a jobb szárnyon. A szerzetesek számának növekedésével a kápolna szűknek bizonyult, így a két szárny közt felépítették az első...
